Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)
1912-06-15 / 133. szám
2. oldal. SZAMOS (1912. junius 15.) 133. szám. csak azért, mert nehány szájhős kétség- beesetten kapaszkodik belé a hatalom szekerébe, mert minden áron, még az ország teljes bukásának árán is a kezébe akarja szerezni a gyeplőt és vezetni az országot egy olyan utón, amelyet maga sem ismer. Most már valóban csak a józan, higgadj «törvényt ismerő és törvényt becsülő polgárok kezében van letéve az oszág sorsa. Kérdés azonban, vájjon ezek lesznek-e többségben, vagy pedig a csapszékek borgőztől kótyagos demagógjai, a nemzetiszinü pántlikás hazaárulók. Vásárcsarnokot a népnek! — Saját tudósítónktól. — Szatmár, junius 14. Minden nagyobb városban, ahol az emberek nagyobbrészt egészségtelen lakás- és munkaviszonyok között, összetömörülve laknak, a lakosságnak jó és jutányos áron megszerezhető élelmiszerekkel való ellátása rendkívül nagyfontosságu dolog. Mert a jó táplálkozás a különben kedvezőtlen élet viszonyok között is képes az embereket egészségesen és munkára képesen fentar- tani. A városok ellátása élelmiszerekkel kivétel nélkül a piacon történik. Az élelmiszerek távolabbi vidékről jönnek a városba, mert a városok nem űznek konyhakertészetet, azután meg: a város közvetlen környéke a legtöbbször nem elégséges arra, hogy a nagyobbszámu lakosság élelmiszerszükségletét födözhesse. Az élelmiszerek árusításával szabad tereken azonban a következő egészségügyellenes hátrányok járnak: A nap melege folytán az összes élelmicikkek szenvednek, amennyiben gyorsan rothadnak. De a téli Öleli egymást a hegy és a róna, Szivárványszirten áll az Eszme trónja Az alkotások ormán legfelül, A végtelenben rendületlenül. A tüzforrás fénycsikja rám vetődik, Elmével meg nem mérhető időkig Emelkedem föl szellemszárnyakon, A létkaput kitárva láthatom. Kifogyhatatlan tündöklésü homlok ! Ugv érzem a szinpompa eltemet. A cél előtt hódolva térdre omlok Alázattal behunyom lelkemet. ___________ Rudnyánszky Gyula. A kiváló poéta, aki Észak-Amerikában küzködött, legutóbb Chigagóban, majd Cleve- landban élt, ott elvesztette látóképességót, igy munkaképtelenné lett. A magyarok gyűjtést indítottak Rudnyánszky Gyulának útiköltségre és 1000 dollárt gyűjtöttek egybe, mely összeggel családjával, (felesége a volt jeles énekesnő: Réthi Laura) hazaküldötték. A szerencsétlen poéta hóifőn Fiúméban szállt partra és Budapestre utazott. Ezen alkalomból közöljük itt vakságában irt gyönyörű, szomorú költeményét. (A szerk.) fagy is ártalmas, mert minőségüket rontja. A szól és vihar igen sok vevőt tart vissza a nyitott vásártól; az el nem adott áru pedig a hazaszállításnál és a hiányos elraktározásnál romlik, kárbavész. A nyitott vásáron kirakott élelmi cikkekre a szól ráhajtja az utca porát, amely nemcsak undorítóvá, de az egészségre határozottan károssá teszi az ólelmicikkeket, mert hiszen a porban óriási mennyiségben vunnak a különböző betegségek csirái s igy a sok mindenféle nyavalya szabadon terjedhet, épen az élelmiszerek árusítása által. Az élelmiszer-árusítás folytán előállható károk csakis úgy kerülhetők el, ha az árusítást épületbe, vásárcsarnokokba he* lyezzük. A vásárcsarnokok távoltartják az élelmiszerektől és időjárás káros behatását és képesek az élelmiszerek árusítását kifogástalan útra terelni és ott mindenkorra föntartani. A vásárcsarnokok előnyei a szabad vásárokkal szemben röviden a következők: Az áruk a nap hevének és fagynak kizárásával, továbbá pormentességgel hosszabb ideig frissek, egészségesek maradnak. A ve vők és eladók a födött vásárcsarnokban menedéket találnak az időjárás viszontagságai ellen. A vásár naponta, egész estig folyhat — legfölebb kis megszakítással a dód órákban, — úgy, hogy a reggel nagyon is elfoglalt háziasszony a neki alkal más napszakban eszközölheti bevásárlásait. Az egyenletes, időjárástól független kínálat és kereslet, a raktári helyiségek készenléte biztosítják az élelmi-vásár élénkségét. Az árak hatósági ellenőrzése csakis vásárcsarnokokban lehetséges. A város lakossága tehát a vásárcsarnok létesítése esetén abba a kellemes helyzetbe jut, hogy mindenkor jó és egészséges élelmi cikket kap. Ép azért nem vesz csudánk azon, hogy még a legintelligensebb városok (s ezek között Kassa városa is) sem sürgetik erélyesen a vásárcsarnokok felállítását, hogy az előkelő urakat, finom hölgyeket és a népjólétórt fáradozó nagy szociológusokat nem bántja az a látvány, amely a nyílt piacon szemük elé tárul. A vásárcsarnok ügyében bezzeg nem hívnak össze népgyü- léseket a koalíciós demokraták, mert akkor talán még néhány fillért is kell áldozniok. Amit egyik-másik nagy szociológus meg is tehetne, mert hiszen van közöttük olyan, aki valósággal derókaljat csinálhatna a ropogós bankókból. S ha ilyen intézmények létesítése érdekében mozgósítanák a »népért élő“ honatyák a munkásságot, akkor megértenék a nagy barátkozást. Ez azonban eddig nem jutott eszükbe. Ha tehát annyira hisznek erejükben a született nópvezérek, hogy mindent megtehetnek, még a parlamentet is fölforgathatják, használják föl erejüket pl. a vásár- csarnok létesítésére. Több haszon háramlik ebből a népre, mint az izgatásból s a pódiumi káromkodásból. Tessék emellett társadalmi mozgalmat indítani, akkor majd elhiszi felölük mindenki, hogy a népért dolgoznak, igy azonban egész működésükből csak az önérdek fényes csóvája tűnik eiő. 1 pár cipőt ingyen nem, de már 8-50 K-tól vásárolhat a Moskovits anatómiai-cipőgyár (Deák-tér 7. szám) cipőüzletében. Talpba vésett szabott ár. A falu pennája. — Saját tudósítónktól — Szatmár, junius 14. A községi és körjegyzőtől ma a legmagasabb gyakorlati törvény tudományi kép • zettséget követelik. Le keli tenni egy elméleti tanfolyam és megfelelő gyakorlati évek letöltése után egy szigorú vizsgát, mely a törvónytudomány, a jogtudomány összes ágait felöleli. Terjedelmesebb, mint a jogi összes doktorátus, bírói és ügyvédi vizsga. A mi fiatal jogi doktoraink és ügyvédjelölt jeink mind elbuknának ezen a közigazgatási szakvizsgán. Ez a vizsga mégis csak a községi és körjegyzői állásra képesít és pályáján a jegyző tovább nem is mehet. A községi és körjegyző ki van rekesztve a közigazgatási hierarchiából. Nem lesz belőle szolgabiró, főszolgabíró, alispán vagy polgármester. Azonkívül pedig a községi és körjegyző bizonyos tekintetben még a saját falujában sem ur. Ott ur az a többnyire kisebb mü veltségü községi biró. Ennél van jogilag az imperium, a bírói pálca. A biró képviseli a községet magánjogi, Községi vonatkozásaiban. És sok esetben ez a biró legfeljebb a nevét tudja odaírni az aktákra. Ennek segédeszköze, jogtudományi kézi lexikonja a községi és körjegyző és itt van a legnagyobb jogtudományi képtelenség, hogy a községi biró az ur, ő parancsol, de intézkedéseiért a községi és körjegyző felelős. Tessék most elképzelni a helyzetet, mikor egy jegyzőnek egész nap viaskodni kell egy makacsfejü paraszt bíróval és többnyire alacsony műveltségű képviselőtestülettel és megakadályozni őket abban, hogy valami baj ne történjék, mert ezért a községi jegyző felelős. Kap pedig a községi és körjegyző olyan készpénzfizetést, mely 2000 koronán túl nem megy. Kap lakást, amilyent a község adni képes. Ezzel meg kell elégedni. Nyugdija csak úgy van, ha külön biztosítja magának a vármegyénél. Özvegye és árvája mehet világgá, a község nem tartja el őket. Szerezzen a jegyző vagyont. Erre van utalva. De miből szerezzen? Bűnös utón talán szerezhet. Részlehajlással, megvesztegetéssel ; egy-egy hamis bizonyítvány, hamis okirat kiállítása, az üldöző hatóságok kijátszása, a bűnösök elrejtése, hamis lópasz szus stb. által. Vagy közönséges csalással a parcellázásoknál, birtokrendezéseknél, telekkönyvi átalakításoknál. Eltekintve attól, hogy az ilyen bűnös üzelmek miatt könnyen meggyűlhet a baja a büntető kódexszel, legtöbb esetben lelkiismeretes jegyző ilyen módon való vagyonszerzésre egyáltalán nem adja magát. Marad neki tehát az úgynevezett »magánmunkálatok“ dijából való mellékkereset. És az úgynevezett magánmunkálatok dija régen szépen jövedelmezett is a községi jegyzőknek, mikor még a földművesek túlnyomó többsége irni és olvasni sem tudott. Akkor a jegyző ur irta m3g a magánleveleiket, összes instanciáikat és olvasta fel, magyarázta meg a reá jött válaszokat. A magánmunkálatokra nézve nem volt díjszabás. A jegyző egy darab föld átírásánál, egy hagyatékrendezósnél a nevető örökösöktől, vagy áldomást tartó adósvevőktől ga- valléros dijakat kapott. Legtöbbször természetben, egy borjut, egy fejőst, egy csikót, sertést, vagyis húszszorosát, százszorosát annak, amit most kaphat. A magánmunkálatokkal kijáró díjszabást túllépni pedig fegyelmi vétség terhe mellett tilos. Ennél fogva ismervén a helyzetet, jogosnak tartMac. Corniek-féle I-ma Manilla-zsineg, Bellán Mátyás-féle kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNÉ áru- ===== házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház ós Árpád-utca 22. szám. =====
