Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-14 / 109. szám
* 2. oldal. zési joga iránt legmélyebb tisztelettel viseltetnek. A hírlapi nyilatkozatokra provokálva voltak, de kötelességeik elmulasztását senki sem vetheti szemükre. Nyugodtan kéri a fegyelmi vizsgálatot maguk ellen. A közgyűlés végre is napirendre tért a kérdés felett anélkül, hogy az ügyet további vizsgálat tárgyává tette volna, avagy a tisztviselők eljárása felett elitélő véleményt nyilvánított volna. Szakbizottságok javazlatai. Ezután a tanácskozás ismét nyugodtan folyt tovább és a közgyűlés gyorsan tárgyalta le a szakbizottsági javaslatokat, amelyekről annak idején beszámoltunk. A törvényhatóság a lapunkban is már közölt javaslatokat változatlanul elfogadta. A vízvezetéki bizottság javaslata folytán közgyűlés kiküldte Kováts István vizmüigazgatót és Ferencz Ágoston tanácsost a bécsi, düsseldorfi és mannheimi viztoronynélküli vízvezetéki berendezések tanulmányozására. Ipartestület megalakítása. A szükséges formaságon is keresztül ment most már az alakuló ipartestület ügye. A város törvényhatósága megadta a törvényszabta hozzájárulást a megalakításhoz. Kisajátítás. A Lókerthez és a Neuschloss féle fűrésztelephez vezető ut mezei dűlő ut gyanánt való kisajátítása iránt a közgyűlés föliratot intézett a földmivelésügyi miniszterhez, mivel az első fölterjesztés nem fejtette ki ennek az útnak mezei dűlő ut jellegét. Nyugdíjazás. Közgyűlés Kupán Antal közrendért ideiglenesen nyugdíjazta. Szamárhurut - járvány Szatmáron. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, május 13. Ugylátszik, hogy Szatmáron specialitás és sportot űznek belőle, ha valamilyen betegség járványszerü jelleget ölt, hogy egész rösödöm, megszólalt. Olyan kristályos, tiszta volt a hangja, mint az üveg haranggé. — Parancsol, uram? Csak ennyit mondott, de ez elég volt ahoz, hogy egyszeribe beleszeressek. Az asszonyba és a hangjába. Olyan lágy zece volt a hangjában, mint mikor tükörlapról drága gyöngyök pattogzanak vissza. Ringató, édes melódia volt a hangja, amely hosszú, végnélküli színes álomba szenderit. Válasz helyett hosszan, bután néztem rá. Azt hitte, hogy nem értettem meg, mert kérdését megismételte: — Parancsol, uram? Ez a kérdés már hangosabb, keményebb, nyomatékosabb volt és a csoda-asz- szony erősen a szemem közé nézett, homlokát felgyürte, mint aki kutatni igyekszik a lelkemben, hogy nincsenek-e valamelyes gonosz szándékaim. Bátran föltételezhette ezt rólam, mert hiszen nemcsak, hogy nyugtalan, hanem egyenesen zavart voltam és hogy miket hebeghettem össze vissza arra igazán a legjobb akarat mellett sem tudok visszaemlékezni. Talán jobb is, mert igy nincsen SZAMOS egyszerűen megfeledkeznek róla, hogy a hatóságnak tudomására hozzák a dolgot, hogy a szükséges óvóintézkedéseket megtehessék. Nem tudjuk, ki a bűnös az ilyen eltagadásoknál, maga a közönség, vagy az orvosok, akiknek egyébként kötelességük, hogy esetről-esetre jelentést tegyenek. Nem hisszük, hogy az utóbbi volna a baj, mert Szatmár város orvosai kivétel nélkül mindenkor a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel végzik kötelességüket é3 ha valamilyen betegség járványszerüvő válik, sürgősen kérnek intézkedést. Maga a közönség és a közönségnek az indolenciája az oka annak, ha egy járvány elharapódzik. Mert a publikum fél. Nem a járványtól, hanem attól, hogy esetleg ketlemetlensége lesz a hatósággal, amellyel szemben már természetszerűleg különös és érthetetlen ellenszenvvel viseltetik. Hogy miért, azt talán ő maga sem tudja. Most is egy olyan járvány terjedéséről értesülünk, amelyet a közönség bűnös hanyagsággal el akart titkolni. Maguk a hatóságok és az illetékes körök is csak most tudták meg, hogy Szatmáron néhány hét óta a szamárhurut, ez a kellemetlen és veszélyes betegség járvány- szerüen fellépett. Tömegesen történtek eddig megbetegedések és főleg a gyermekek körében. A közönség eltitkolta a dolgot, de a járvány most már olyan nagy mérveket öltött, hogy lehetetlen, hogy titokban maradjon. Ötvennégyen kapták meg eddig a betegséget, ami elég tekintélyes szám. Mint értesülünk, a főorvosi hivatal holnap fogja megtenni a szükséges óvóintézkedéseket. Állítólag el fogják rendelni az iskolák bezárását is, ami tekintve, hogy az iskolai év vége felé közeledünk, kellemetlenül fogja érinteni a vakációra vágyó diákokat. pozitív okom a restelkedósre. Végre sikerült Áinyögnöm: — Képet akarok rendelni. — Parancsoljon beljebb fáradni — mondta és áttessékelt egy másik szobába. Fölgyujtotta a villanyokat és ekkor láttam, hogy egy diszkréten rokokó stylben berendezett szobában vagyok. Köröskörül csupa tükör. Kedves, heréig kis toilette asztalkák, rajtuk apró-cseprő nippek és kozmetikai szerek. Az egész szó* bábán finom Peau de Espagne illat terjengett, ami erősen hozzájárult lázas állapotomhoz. Álmodozva jártam körül a szobát és ábrándozásaimból az ő bájos szirénhangja ébresztett fel: — Milyen képet óhajt, uram ? — Még magam sem tudom, kisasszony. Majd gondolkozom rajta. — Téved, uram, ha azt hiszi, hogy leány vagyok. Már nem vagyok az. (Folytatjuk.) A szatmári színtársulat országos mozgalma. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, május 13. Néhány nappal ezelőtt történt, hogy a vidéki színigazgatók egy csoportja fölkereste a kultuszminisztert és arra kérte, hogy semmisítse meg a színész szövetség közgyűlése által hozott azon határozatot, amely kimondja Ó3 a direktoroknak kötelezővé teszi a három heti szünetet. Az ország minden színésze megbotránkozással értesült erről a dologról és ez érlelte meg a szatmári színtársulat tagjaiban ezt a gondolatot, hogy egy gyűlés keretében tiltakozásukat fejezzék ki a direktorok állásfoglalása ellen. A szatmári színtársulat volt az első, amely fel emelte tiltakozó szavát a színigazgatók túl kapásai ellen és az alábbi felhívást bocsáj- totta ki az ország valamennyi színtársulatához. A szatmári színtársulat folyó hó 8-án tartott társulati gyűlésén a szirigazgatók szövetkezésével szemben, következő határozatot hozta, mely határozat a „magyar színészek“ megvédése céljából az ország ösz- szes társulat ihoz csatlakozásképpen felhi vást intézünk, legyünk éberek az igazgatók szervezkedéseivel szemben keljünk síkra jogaink megvédelmezéseért. Tartsatok társulati gyűléseket és csatlakozzatok mindenben a mi határozati javaslatunkhoz: Kedves pályatársak I Veszély fenyegeti a magyar színészeket I Az igazgatók szervezkednek ellenünk 1 Valószínűleg olvastátok „Az Újságban megjelent azon cikket, amely szerint egy kilenc tagú küldöttség a miniszternél járt „Krecsányi ur, a színigazgató szövetség elnökének (szobrot nekil) vezetése alatt s törvénytelennek bélyegezte azon közgyűlési határozatot, melyet a magyar színészet egyeteme hozott a mi üdvünkre: azt, hogy kötelező legyen a három heti szünet! Hát már odáig jutottunk, hogyha mi egy miránk nézve üdvös határozatot hozunk, amely némileg felment a rabszolgaság a'ól, akkor akad igazgató, aki tanácsos és törvénytelennek bélyegzi egy közgyűlés határozatát csupán azért, mert neki egy esetleges busás jövedelemről kel) lemondania s igába akarja hajtani tagjait s velők mindnyájunkat. Veszély fenyeget minden oldalról s azért kell, hogy évtizedes tespedésünkből magunkhoz térjünk s talpra álljunk — a legutóbbi közgyűlésen hozott üdvös határozat, mely minket az országos munkásbetegsegélyző egyletbe való belépésre felhúzditott s mi ezer örömmel kaptunk az alkalmon, hogy végre egy oly egylet tagjai lehetünk, amely minket orvossal és orvossággal ellát — amely egylet humánus intézményéről hires (nem pedig igazgatók által presszionált színházi orvosok), nem kevesebbet akarnak mint azt, hogy arra az időre, amig a tag beteg, fizetés ne járjon, akkor, amikor a tagnak leginkább van szükségo anyagi támogatásra, őszerintük elégedjünk meg a táppénzzel. Vegyük csak figyelembe, hány olyan tagja van a szinészegyesületnek, ahol csak a férfi keres, fentart egy esetleges nagyobb családot, akkor elégedjünk meg a 6—10 korona heti tápénzzel, ellenben az igazgató levonásba hozza az arra időre eső fizetést. Mondjuk ki határozalilag, mi nem reflektálunk a táppénzre, az maradjon az igazgatóknak, de nekünk járjon a fizetésünk, bármily hosszú tartamú betegségre. ____________jj(1912. május 14.) 109. ?ám. Tjl egy Wágner-féle légkazános kettős SÖrCSapolÓ készülék és egy teljesen jókarban lévő, akár gyeILlauU akár két ló után vászonfedeles kocsi és 3 darab kerti vagy piaci ernyő 3 hozzávaló kerek asztallal együtt sürgősen eladó. — Mindezekről értekezni lehet Lindenfeld ■ ■ ■ Domokosnál, Deák-tér. Báró Vécsey-ház. ==========
