Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-12 / 108. szám
(1912. május 12.) 108. szám. SZAMOS 3. oldal. Nesze sentnji fogd meg jól. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. május 11. Régi adóságát rótta le Szatmárvár- megye közönsége azzal a legújabb szabály rendelettel, melyet a közutak föntartásánál alkalmazott utbiztosok és utkaparók anyagi helyzetén javított és megállapította szolgálati viszonyaikat. Évtizedes már az a mozgalom, melyet az utszemólyzet helyzetének javítása érdekében országszerte megindított. Az ut bbi időkben már valósággal tarthatatlan lett ezeknek az embereknek a helyzete, úgy, hogy a szabályrendelet éppen a tizenkettedik órában készült el. Ha végig lapozzuk ezt az uj szervezeti szabályrendeletet, megállapíthatjuk, hogy mig az utbiztosok helyzete ugy ahogy, de ugyanis csak, ugy ahogy javult, addig a szegény utkaparók bátran elsóhajtják, hogy „adtál uram esőt, de nincs benne köszönet.“ Az ő fizetésrend. zésük csak amolyan „nesze semmi fogd meg jól, hunyd be szemed nézd meg jól.“ Az uj szabályzat szerint az utbiztosok kezdő fizetése 1400 korona. Négy évi kifogástalan szolgálat után 1600 korona, 8 év után 18ó0, 16 év után 200 > és 20 esztendei taipalás, ázás, fagyás és koplalás után elérik a fizetési fokozat, vulgó: szamárlétra legmagasabb fokát, amelyen 2200 korona évi fizetést kapnak, hogy köszvényes törődött tagjaikat gyógykezelhessék. Mert azt talán senki sem vonja kétségbe, hogy aki 20 esztendőt tölt hóban, fagyban, esőben, sárban az utakon, az való ággal megrokkan. Éhez a fizetéshez még lakbér is jár. Nagykárolyban és Szatmáron 400 korona, más helyen 340. Nem sok, de éppen elég arra, hogy valahol a cigánysoron kapjon érte négy fallal Lekeri.ett tüdővésziele- pet. Ez volna ez utbiztosok fizetése Nézzük már most, mit kapnak az utkaparók. Először is kapnak a markukba egy nagy — söprűt, meg kapít. És ha ez zel a két tisztességes szerszámmal virradattól alkon/atig vakarhatják a megye utjának repedezel hátát, akkor 30 napi hü és buzgó szolgálataik elismeréséül kapnak 32, mondd és ird és számláld: Harmincz- kestö koronát, va yis egy napra i kor. és 6 fillért. Ez a sok pénz azután mind az övé. Vehet belőle a feleségének és 4 — 5 gyermekének cipőt, ruhát, lakást, élelmet — a holdban, mert idelenn a földön nem adnak érte még kenyeret sem eleget. Igaz, hogy néha egy kis mellékjövedelemre is tehetnek szert. Példáui, ha a főszolgabíró ur csezáját a megyei ut sara az utközép n fogja, akkor az utkaparónak kedves kötelessége nekifeküdni a csézának és inaszabadtáig segíteni a kimustrált lovaknak. Ezért aztán rendszerint egy, két ötöst kap a főbíró úrtól, de o'yat, amit senki sem vált föld apróra. Hogy azonban kilátása legyen az utkaparónak az előléptetésre, azt is megállapították, hogy idővel 36 ós még idővel 4U korona lesz a fizetése. Ezzel aztán el is órte a „legnagyobb* fizetést. Kéídjük már most hogyan élhetnek meg ezek az emberek ebből a fizetésből ? Mert más keresetre nem számíthat, hiszen a munkaideje reggel 6 órától esti 7-ig tart. Délben kap 2 órai ebédidőt. Ebédet persze nem, mert a fizetésből bizony nem telik, ebédre. Ha ugyan a száraz kenyér ebédnek nem „neveztetik.“ Ellenben 5 korona pénzbírságot igen gyorsan kaphat, hogyha magánszolgálatot mer teljesíteni. Az utbiztosi udvarokon teljesített favágás azonban nem „tekintetik“ magán munkálatnak. Szóvál ezeknek a szegény embereknek a helyzetét, alaposan agyonrendezték. Szivem Jancsi terítsd le a subádat... Csakhogy a „Szivem Jancsi“ nem volt hajlandó a subáját szép szerével leteriteni, amiből azután akkora csetepaté támadt, hogy a szatmári törvényszéknek is d >lgot adott. Szamosujfalun az egyik füstös, maszatos csárdában kezdődött a történet. libán Juon, földhöz ragadt földművesnek — mint rendesen — nagy ihainámja támad*. Két korcsma is van a fatornyos faluban, de Juon komának egy fattyú garasa sem volt. Inni azonban nagyon kellett neki. Tudta, hogy az egyik korcsmában csak egy özvegy asszony a gazda, elhatározta hát, hogy o t próbál szerencsét. Nagy tisztességgel becsoszogott tehát Fischer Bernátuó csárdájába s mint aki ma adott el a vásáron vagy ezer pöngős csikót, olyan bátorsággal rendelt pálinkát, még pe dig két porciót. Közben pajtás is akadt s szépen elpálinkázgatots. Bár két porció több mint egy, azért az is elfogy, ha olyan szorgalmasan szopoga’ják, amint azt Juon tette. Mikor a pálinka elfogyott, uiabb két porciót rendelt s tovább locsolga ta öblös torkát, amelyikből már egy-két nóta is ké- redzett kifelé. A harmadik rendelést azonban már nem effektuálta a korcsmárosné, hanem élénken kíváncsiskodott Juon vagyoni állapota felől. Kapóra jött ez a legénynek. — Na ha nem adnak több pálinkát, akkor azt sem fizetem meg, amit eddig ittam. A korcsmárosné azonban már jól ismerte vendégeinek természetrajzát s erélyesen követelte a pénzt. A nagy civakodásnak az lett a vége, hogy Juon bevallotta, hogy bizony egy veszekedett vasa sincsen, de majd megfizeti, mert van becsülete. Ezt a kétes fizetési eszközt azonban a korcsmá- rosné nem volt hajlandó akceptálni s fölszólította Juont, hogy akkor hát hagyja zálogban a subáját. Ezt meg Juon nem volt hajlandó tenni, mert a subáját még a becsületénél is drágábbnak tartotta. A dolog vége az lett, hogy a korcsmárosné segítségül hívta a leányát s egyesült erővel kihámozták Juon komát a szűréből, ami pedig vadonat uj volt, amikor legény korában a szatmári vásáron vette — a nagyapja. Juon szegény, mit volt tenni, nagy busán hazaballagot — suba nélkül. Megtudta ezt a falu másik korcsmá- rosa, aki ádáz kenyórharcbm áil Fitcher- nével. Magához hivatta Juont és elmagyarázta neki, hogy azért elcsukathatja Fischer- nét, ha följelenti a törvényszéknél. Juon ráállt a pörre, mert hitte, hogy igy a suba előkerül. A „jószivü“ tanácsadó ugyanis abban reménykedett, hogy ez a pör esetleg Fiichornének az italmórési engedélyébe kerül s akkor máj azok is nála szopják le magukat a sárga földig, akik eddig Fischernánél vesztették eszökot. így került az ügy a szatmári törvényszék elé. Fischernót és leányát sikkasztással vádolta az ügyészség s bizony nagyon kévésén múlt, hogy a suba miatt állami kosztra nem jutottak. A védő ügyvédnek azonban sikerült Fischeréket kihorgássni a büntetőtörvény paragrafusainak tengeréből. Megszüntették ellenök az eljárást. Most azután Juon komára került a sor, mert Fischernó bepörölte őt hatóság előtti rágalmazásért. A dolog csattanójául még fölemlítjük, hogy a négy porció pálinka összesen 32 fillért ér, s eddig az államkincstárnak száz koronájába került és Fischernó 120 koronát sirat a védőügyvéd örömére. VfríS egy erűitől — Saját tudósítónktól. — Szatmár, május 11. Nem olyan sablónos ez a történet, amely itt következik, mint a többi napirenden levő korcsmái verekedés, amely rendszerint egy-két késszurással, vagy a legritkább esetben ugyananyi számú revolver lövéssel szokta lezirni mérlegét. A revol ver ritka fegyver a legény kezében, mert nehezen lehet hozzá jutni, mert nagy az ára. Sajnálja rá a pénzt a legény, no meg nem is olyan fontos a dolog, niszen egy jó bicska is elég ahoz, hogy bosszúját kielégítse. És meg van az a jó tulajdonsága is, hogy nem mond csütörtököt, ami pedig a legjobb szerkezetű fegyvernél is el g gyakori eset. Érdekes megfigyelés, hogy a legritkább esetben folyik le parasztmulaiság anélkül, hogy egy kát ember áldozatául ne esne. A vérében van ez a legénynek, hogy a mulatság csak akkor sikerült teljes egészében, ha több sebesült marad fekve a po rondon. Mindegy, hogy az a mulatság ösz- szejővetel, tánc, ünnepség, vagy akár lakodalom legyen. A legények nem disztingvál- nak, nem válogatják meg a helyet és az időt, nekik az olyan nagyon mindegy. A fő az, hogy a mulatság egy kis vérontással végződjön. Mert ez szükséges, enólkül a „hecc“ nem volna teljes. Nincs nap, hogy a lapok be ne számoljanak valamilyen verekedésről. Olyan egyformán történnek és végződnek ezek az ügyek. A szedés akár állva is maradhatna, csupán a helységet ts a nevet kellene meg- váboztatni. Összejönnek valahol, isznak és addig vitatkoznak, amig előkerülnek a bicskák. A többi ezután már magától megy. Egy két betört koponya, számos késszurás é3 a dolog a lovagiasság szabályai szerint elintézést nyert. Még a bíróság elé sem viÜzlet áthelyezd; ££“a íevé rőfös, diVat, Hész fdrfi es n5i robäHat leszállított árban árusítom. WEISZ 1GNÁCZ vSÜäüJT! Férfi öltöny szövetből . . 12 K 80 f-től Férfi nadrág szövetből . . 2 K 10 f-től Fiú gyermeköltöny szövetből 4 K 20 f-töl Munkáé erős nadrág . . 2 K 20 f-től 1 vég vászon . . . . 8 X — f-től. 1 vég kanavász . . . . 8 K 80 f-től. Kosztüm kelmék . . . — K 84 f-től. 1 — Becses pártfogást kér. • Modern ruhafestés j_t 4 ~rrn a T |L'T> 13 4 T Modern és tartós bármily divatszinre. X AJ jZ ít\ Xj plissézés és gouvlérozás. Főtizlet: Szatmár, Kossuth 2*u. 10-felvételi üzlet: Kazinczy. 17. ßitila'U. 2. Hágádról? : Széchenyi-u- 34. Alapittatott 1886
