Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-11 / 107. szám
2. oldal. SZAMOS (1912. május 11.) 107. ?zám. járatlan, ismeretlen elemek legyenek a közélet irányítói. Ezért van szükség fokozatosságra és átmenetre. A magyar nép különben is konzervatív gondolkozásu, idegenkedik az újítástól, s éppen azért még a leghelyesebb, legnemesebb reformok számára is csak módjával, lassanként lehet megnyerni. Az ultraradikális szavazati jog hirtelen való életbeléptetése, de még az ilyen szándék is igen erős reakciót keltenek nálunk s azután még a mérsékelten liberális és demokratikus reform is hosszú ideig kivihetetlen volna. Hát ezért kell fokozatosság és átmenet nemzeti életünk egyik legnagyobb fontosságú újításának megalkotásában. Úgy látszik, hogy nem zárkózik el előle a Justh-párt sem s ez igen jó jel a pártközi megegyezés sikerére nézve. Trachoma-járvány a vasúti internátusbán. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. május 10. A vasúti internátusbán megfészkelő- dött trachoma járvány szinte ijjesztő mérve nem újság-szenzáció, hanem komoly dolog. Egy egész csapat iskolás fiú szeme- világáról van szó, amit a legpedánsabb és legszigorúbb kezelés nélkül nagyon köny- nyen örök életükre elveszíthetnek a trachomával fertőzött gyerekek, — és a rendkívül infectiosus betegség továbbterjedésétől is retteghetünk: a legmesszebbmenő óvóintézkedések elmulasztása esetén. A trachoma nevezetes és veszedelmes szembetegség, a rég múlt idők pusztító De a leggonoszabb a dologban — s ez okozza vesztét is — túlságosan szép fiú. De hát erről nem tehet. Majd vallomássze- rüen hozzá teszi: — Jean apó, szinte szégyellem ezt megmondani magának. De már éjjel-nappal fáj a szivem miatta . . . Félek ! . . És oly boldogtalan vagyok s nem beszélhetek róla senkivel. — Beszólj, kicsikém! — Marius úgy, de úgy nézi a feleségemet . . . Milyen szemekkel! Akarja őt. És ha ő akar egy asszonyt. .. Félek, hogy sáerencsétlenség fog történni. — És ő ? Grésioire kétségbeesetten rázza a fejét. — Ő? . . . ő? . . . Asszony I Lehet azt tudni előre ? A múlt reggel azt mondtam neki : „Marius különösen néz rád.“ El pirult. Ab, jó Isten! ha ez megtörténne - . . Vér folyna, Jean apó . . . Valakit megöl nék . . . Mariust vagy a feleségemet, vagy önmagamat! Halkan megismételte : — Vagy önmagamat. — Ugyan, ugyan ! — szólt Jean apó. — Ne húzd fel a vitorládat, mikor nincs epidémiája, amitől, abban az időben, mikor az orvosi tudomány még nem lépte át a kuruzslás kereteit — épen olyan rette géssel féltek az emberek akár a pestistől, kolerától. A közegészségügyi törvény egész sereg paragrafussal fegyverkezik a trachoma ellen és való igaz, hogy csakis az e paragrafusokban lefektetett rendszabályok szigorú betartásával védekezhetünk, a nagyon veszedelmes ragály ellen. Az idegen forgalmi gócpontok, a ki- és bevándorlás kapui tanúskodnak arról, hogy a müveit országok milyen nagyon félnek ennek a betegségnek a szerte-hureolásától s többek közöt Ellis Island, az amerikai kivándorlók hírhedt szigete az a hely, a honnan az ezer és ezer mérföldekről oda érkezett bevándorlót, kérlelhetetlen szigorral fordítják vissza, ha csak halvány gyanú is merül fel ott aziránt, hogy a bevándorló akár közvetve, akár közvetlenül terjesztheti a trachomát. A nagy, törvényes, betűbe öntött és gyakorlati védekezéseknek bizonyára meg van a komoly okuk és az eredményük is. A statisztikát forgatva úgy találjuk, hogy a szatmárnómetii vasúti internátusbán fellépett trachoma-járványhoz hasonlót, számban és súlyban az utóbbi évek keveset produkáltak, éppen azért nem is csúszhatunk afelett el, min; ahogy egész jelen tóktelen események felett jogosítva vagyunk. A „Szamos“ május 5-iki számában hirt adott már a járványról s akkori hírünket most a következőkkel egészíthetjük ki. Munkatársunk felkereste dr. Jéger Kálmán városi tiszti főorvost, aki az általa észlelt járványról a következő felvilágosítást adta: — Nekem a közegészségügyi törvény rendelkezése folytán minden évben többször, igy április havában is kötelességem az iskolákat végig vizsgálni, — nincs e a tanulók között trachomás beteg. Most ebben szól. Képzplődöl. Menj vissza feleségedhez, kicsikém. És Mariust pedig küld el a házadtól. Ez csak egyszerű? Egy hét telt el. Igen. Márius tényleg jár a sógornője körül. Szépnek, kívánatosnak találja. Meg is fogja neki mondani valamelyik nap . . . Egy nap, a mikor Gró- goire nem lesz otthon. És . . . Éjjel, mialatt a felesége alszik, Grégoire nyitott szemekkel gondolkodik. — Holnap szólok Máriusnak. Megmondom neki: „Kell, hogy távozz innét, mindannyiunk érdekében 1 Adok neked pénzt lakásra és élelemre. De el kell menned mert különben . . .“ Mikor reggel ki akar ugrani ágyából, azt hiszi, hogy a felesége még alszik. De De ez gyengéden visszatartja. — Valamit kell neked mondanom . . . Tétovázva néz rá, elpirul. Grégoira is vérvörös lesz. Keze ökölbe szorul . . . — Ez az, — gondolja keserűen — azt fogja nekem mondani, hogy Máriu3 . . . De nem. A felesége erőszakosan visz szafekteti. Odaédeskedik hozzá és halkan a fülébe súgja a féléim-1 . . . Nem, az örö mót, a mi előtte áll. Oh, még nem egészen az évben április 27 és 28-án ezen a körű tamon a Kinizsy utcai és a Rákócy-utcai elemi iskolában nagy ijedelmemre, egyszerre 16 befejezett trachomás és 30 trachomgya- nus szembeteget találtam, a kik közül 8 gyerek igen súlyos előre haladóit, tehát ré gebben fejlődött betegségben szenvedett, — 8 gyereknél kifejezett trachomát találtam és mintegy 30 kezdődő trachomában, vagy trachomára gyanús állapotban volt. A 46 iskolás fiú kivétel nélkül a M. Á. V. internálasának az egyenruháját viselte, úgy, hogy körutamat félbeszakítva, azonnal a nevezett internátusba siettem az óvintézkedések elrendelése végett és egyszersmint jelentést is tettem az esetről a városi hatóságnál. — Én a trachomáról tehát csak a hivatalos körutamon nyertem tudomást és nerp korábban az internátus vezetőségétől, a mely pedig határozottan tartozott volna az előfordult esőteket nálam nyomban bejelenteni annál is inkább, mert ott a kezelő orvos nem én vagyok, minélfogva módomban sem állt még csak privát értesüléseket sem szerezni az előfordult esetekről. — Hogy terhel-e valakit mulasztás, nem tartozik az én hatáskörömbe megállapítani, de nem is ennek a megállapítása itt a fontos, hanem, hogy a legmesszebbmenő pedantériával betartsák azokat a törvénybe iktatott intézkedéseket, a mellek a baj elhárítására és a meggátlására irányulnak. A trachoma gyakran évekre terjedő szembetegség és kellő kezelés nélkül a szeme világába kerülhet az embernek. A gyermekek között nyolc súlyosan fertőzött beteg van, a kikről alig hiszem, hogy a leggondosabb ápolás mellett is hamarább meggyógyulnak, mint egy teljes óv, nyolc könnyebb trachomás pedig nem gyógyulhat meg hat, nyolc hónapnál hamarább. A gyanúsak igen körültekintő gondos ápolás és szigorú elkü lönitésben részesítendő!?, a legjobb esetben is azonban két-három hónapig ellenőrzés * alatt taitandók. bizonyos, de mégis ... A kétség ki van zárva.! Anyának érzi magát! Öh, a Grégoire büszkesége mámora ! Ah mily kék ma az égbolt. És mily jókedvűen teszi meg az utat. Msgandtói Toulo- nig, dalolva, önmagának beszélve, mint egy örült! Igen, igen. Most már nyugodtan lehetek. A feleségem csak az enyém. Anya! És szereti Azóta még jobban szeret! Meg is mondta neki. A gyermek megmerni a kísértésektől, jobban, mint egy ötméteres kőfal! A halcsarnokban elmondja az újságot mindenkinek. Fehér bort fizet ismerőseinek. Hazajövet megöleli fivérét. — Márius! Nemsokára keresztapa lehetsz nálam! Ugy-e Jeanna? ügy e? Mondd meg neki? Márius összerezzent. Egyikről a másikra nézett ... És most már tiszt elettei- jesen, komolyan pihen meg a tekintete az asszonyon. — Igen! — gondolja Giegoire. — Most szent a számára! Most nem merne. . . Nem merne . . . És szemébe öremkönyek gyűlnek hálaadásul az urnák. T71 1 Q /Hí eSy Wágner-féle légkazános kettős SÖrCSapoiÓ készülék és egy teljesen jókarban lévő, akár gyeXJJ IüUU akár két ló után vászonfedeles kocsi és 3 darab kerti vagy piaci ernyő 3 hozzávaló kerek asztallal együtt sürgősen eladó. — Mindezekről értekezni lehet Lindenfeld ■■ Domokosnál, Deák-tér. Báró Vécsey-báz. ...............■ . - ■ =
