Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)

1912-05-07 / 103. szám

2 oldal. SZAMOS (1912. május 7.) 103. szám. Talán soha nem volt aktuálisabb a fenti cikk, mint most, mikor napról- napra újabb szélhámosságokról, újabb becsapásoktól hoz hirt a táviró, mikor mmdsürübben lepleznek le szélhámos szövetkezeteket és szöknek meg pénz­intézeteket tönkre spekulált igazgatók... A képviselőljáz ülése, — Saját iudósitónktól. — Budapest, május 6. Návay Lajos elnök fél 11 ó akor nyitja meg az ülést. A jegyzőkönyv hitele sitésa után elnök felolra tatja a választváró interpellációkat. Polónyi Géza: Kifogásolja, hogy 141 interpelláció van válasz nélkül, ami a paró diája az interpelláló jognak. Szerinte az utód'iak kölelességo a válaszadás. Kéri az elnököt, hogy e kérdést beszélje meg a mi­niszterekkel. Elnök: Szerinte a miniszterelnöknek kötelessége a válaszadás. Ha ezúttal tör­tént is mulasztás, arról gondoskodni fog, hogy az állásban nem lévő miniszter utódja adja meg a választ. Jelenti ezután, hogy engedélyt adott Huszár Károlynak a töme­ges és gyakori villamos balesetek tárgyában sürgős interpelláció előterjesztésére. Napirend szerint következett a kormány bemutatkozása feletti vita, melyhez hozzá­szóltak : Apponyi Albert gróf, Bakonyi Samu, gróf Barkócxy László, gróf Zichy Aladár, Egry Béla. A Kálvineum-Unnepség. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, május 6. * Impozáns és minden tekintetben nagy arányú volt a tegnapi Kálvineum ünnepség. Ünnepelt tegnap mindenki a város apraja, nagyja val ás különbség nélkül. Mert a Kálvineum-ünnep nemcsak a református lelkészek ünnepe volt, hanem ünnepe volt minden nős, családos papnak, akiknek ár­váit, özvegyeit akarják a nyomortól meg­menteni. Örömmámorban uszo't Szatnvr városa, örült mindenki, akiben csak egy kis emberi sze.etet volt. A szeretet jegyében ünnepelt mindenki. Délelőtt 10 órakor a református tem­plomban isteni tisztelet volt. Az isteni tisz­teleten, amelyen majdnem ezer ember vett ré-zt, dr Baltazár Dezső püspök imádkozott. Ennek végeztével Haypál Benő budai Jel képz prédikált, majd a szatmári és németi egyesített dalárda énekelt. Az isteni tisztelet után a pü-pök és kísérete a városháza tanácstermébe vonult, ahol fogadta a különféle vallásfelekezetünk és testületek küldöttségeit. Elsőnek Vajay Károly dr. királyi taná­csos, polgá-mester a következő beszéddel üdvözölte a püspököt Méltóságos és fötiszteletü püspök ur 1 Azon benső kapocsnál fogva, amely­ben a Liva alos város, a törvényhatóság a város területén az idők. folyamán kelet­kezett egyházakkal ősi idők óta egész napjainkig -állott, illetve all, most sem mulaszthatta el a város törvényhatósági bizottsága és tanácsa azon kedves alkat mat, amidőn legősibb két egyházának, a két református egyházaik s o nagy református vfd.k bgnj-gyobb ref. egyház­kerületünk nagynevű pü-pöke egy nagy­jelentőségű egyházi üi.n pségben részt- ! veendő, városunkban megjelent, őt ne üd­vözölje. E város kultúrája és erkölcsi rendje, a világi és egyházi hatóságok évszáza­dos harmónikus együttműködésének ered ménye, a város közönsége részéről a hitfelekezetekkel szemben gyakorolt egy- arányos segítés és egyenlő elbánás az összes hilfeiektjze ekben egyenlő ragasz­kodás, a kölcsönös megbecsülés, kölcsö­nös tisztelet, a világi elemeknek az egy­házi élet terén, az egyházi férfiaknak a világi dolgok intézésében megfelelő be­folyást biztosított, amelynek legközvet­lenebb, de leglényegesebb eredménye a felekezeti b ikessóg, amely városunkban komolyan megzavarva ez id :ig soha sem volt. A dolgok ezen fejlődésében a val - lási kérdéseknek ilyen felvilágosodott ke­zelésében ké'sógtelen része van o város régi protestáns jellegének, amely a múlt­ban is egyet j Mentett a szabadgondol- kodással és a felekezeti türelmessóggel. Jól tudjuk, hogy Méltóságod is a szabadgondolkozás, a demokratikus hala­dás hive, egyházának hitbuzgó fia ós ve­zetője, kívánjuk, hogy e nagy egyház- kerület s annak »zinmagyar híveinek élén vezesse az egyházkerület ügyeit nagy elődeinek nyomdokain, mindenesetre nagy munkaerejének és tehetségének latba- vetésével, amelynek bizonyéra az egyete­mes közéletre is meg lesz a maga jó­tékony kihatása Fogadja Méltóságod Szatmárnémeti sz. kir. város törvényhatóságának ós ta­nácsának szives üdvözletét és tiszteletét. Baltazár püspök magas szárnyalásu beszéddel válaszolt a polgármester üdvöz­lésére. Az ágostai helvét evangélikus egyház nevében Duszik Lajos lelkész beszélt. Du- szik beszéde mély hatást tett a püspökre. Beszéde a következő volt: Méltóságos ós föíiszteletü püspök ur! A igazi nagyság hódolatra biró va­rázsa kapja meg lelkemot, midőn egyhá­zam küldöttsége ólén megállók Méltósá god előtt, hogy a szatmárnémetii evan­géliumi egyház igaz, nagy tiszteletét tol­mácsoljam. A raagya országi két protestáns egyházat testvóregyhá nuk nevezik: test­vérré avatta őket annak a négyszáz esz­tendőnek fénye ós dicsősége, könynye és gyásza, küzdelme és szenvedése, melyet a re'ornaációval megnyílott történelmi korszak ölel fel. Együtt szen»edünk: a megt^pett Luther köpenyt a a fősz ányos Ká vin püástot egymás mellett lobogtatta a nápolyi gályákat továbbröpitő szól . . . A testvéri szeretetnek szent mele- gévd üdv-zöljük: Áldott, aki jött az Ur nevében! M< st |l »tszólag nyugodtabb hullám­verés!! vizeken evez a két egyház hajója, de ezek a szelíd hullámok zúgni, hány­kolódni fognak, ha beléjük kap a viharos szel s lesz ismét zivatar. De nem felek, mert az alvó Krisztus — mint egykor Genezáret taván a viharban — felébred a szivekben s a két egyház lelkét egybe Öleli. Ennek a szeretetnek, ennek az alvó Krisztusnak mos- is fel kell ébrednie, hogy a szenvedés kereszttüzében egyesí­tett két egyházat előbbre vezesse a jövő fejlődést megalapozó munkában. E végre a proteslantizmmrak nem lehet az önvédelem egyetlen szerepe, élet- nyilvánulása. Eipuszul az a növény, amelyik a jövő fejlődés magvait nem tudja megszülni. Nekünk ebben az at- heizmus felé hsjló korban szerepünk van! Nekünk,' mint demokratikus ós gond >íat- í-zabad vágót, lelkiismereti s/ab'-dsagot kővető, hird.-tő éi védelmező egyházak­nak korunk szivén kell tarianunk a ke­zünket s ezt a nyugtalankodó, ezer szo­ciális sebből vórez-3 szivet be kell kötöz­nünk az evangéliumi szeretet szent kö­telékével. így szerezzük meg a létjogot, a megbecsülést, a szalvu^z konduktuszt. Nekünk bele kell helyezkednünk a mo­dern kor rniljőjébe s meggyőzni korunk­nak templomok rombolására induló lelkét, hogy a kereszténység más, mint arni ellen harcolnak: annak szava van korunk nagy kérdéseire. Méltóságodban olyan uj, az idők lelkét megértő püspököt van szerencsénk üdvözölni, ki székfoglaló beszédében mert olyan elveket vallani amelyekhez férfias, sőt több: reformátort lélekerő ós meg nem ingatható biza om kell. Méltós igod- ban látjuk a nemes, istenes szocializmus püspökét, aki ide is egy nagy, kriszlu i szociális terv megvalósítására jött Legyen ezen a munkáján Isten áldási-. Akik az Urban bíznak, azoknak erejük megújul, szárnyakat nevelnek mint a saskeselyük. Futnak ós nem fáradnak el, repülnek és nem lankadnak meg !■-... Ezek voltak Méltóságos és iőtisz- teletü püspök ur székfoglaló besz édének alapigói. Ezekkel kö.-zöntöm. Repüljön, fusson lelke előre; mi áldással kisérjük. A kik az Urban bíznak, azokrak „erejük megújul“ . . . 1st,m adjon Méltóságodnak diadal- mai ! . . . A uémetii görög katolikus egyház ne • vében Gönczy Antal esperes üdvözölte a püspököt. Majd Hubán Gyula esperes fejezte ki hódolatát a szatmári görög katolikus hi vök nevében. Az orthodoksz izr. hitközség nevében Franki Mihály a következő bőszé det mondta: Méltóságos ós fötiszteletü püspök ur! Midőn a szatmári aut. orthodoksz izr. hit­község képvise etób-n Méltóságodnál tiszte­letünket bemutatjuk, látszólag csak egy régóta szokásos udvariasság követelmé­nyeinek tószünk eleget. A valóság szerint azonban ezúttal, nemcsak a tiszan uü egy­házkerület püspökét óhajtjuk üdvözölni városunk falai között, hanem annak a személyében, Méltóságodban, az igizi papot, a lánglelkü ós nagyszivü egyházi férfiút, azt, aki vallásának fölkent apos­tola létére, a más hitvallók szamára is tud helyet adni nemes lelkében ós aki a kis emberek iránt érze t szeretető emelt a valódi nagy enabórek magas polcai a Ebben a szomo;u jelenkorban, amelynek sötétségében a fel'ekezetek közö ti villon­gás ádáz lángjai csapnak az ég felé jám­bor imák helyett, felemelő, vigasztaló, biztató ós boldogitó nekünk a tuda\ hogy akid még olyan főpap, aki a bibliát maga ősi szentségében értelmezve, válogatás nél­kül szereti minden emberben az egy Isten gyermekét. Fogadja ezert Méltóság d hit­községünk nevében hódoló üdvözietün két, mellette szívből fakadó óhajtásunkat, hogy magasztos hivatása teljesítésében a mindnyájunk Istene soká, igen soká él­tesse. (Kiemeljük még a tisztelgő küldöttsé­gek vezetői közül Bodnár György beszédét: Méltóságos püspök ur! A szatmármegyei kir. tanfeiügyelő- ség nevében tiszteletteljesen üdvözlöm Mestóság dit ezen városban tett főpász tori első körútja alkalmából. Mi, akik a népoktatás kohójában dolgozunk a uern/e'i kultúráért, ihí át­érezni s telj-»* sulyábon méltányolni tud­juk azokat *s értékes polgálstokat, miket a* egyházak * így a nagyon prptestáns egyházak is hosszú évszázadokon kwresz- töl a magyar nemzeti kuftura megterem- téaa és felvil.igosi'tatása érdekében kifej tetUk- é* ma i« kifejtenek. Éppen azért, ivin’ly kézséggel »jáDl- juk fái mindenkór szölgilátálakit mrmes

Next

/
Thumbnails
Contents