Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-31 / 121. szám
Séta a Luna-kirakatok előtt A Lima nemcsak szükebb hazájában, de már távol vidékeken is fogalommá vált. Mi szatmáriak nemcsak jó tulajdonságáért, de már patriotizmusból is bizonyos büszkeséggel tekintünk diadalmas pályafutására. Örömmel látjuk fellendülését, melyben csak itt városunkban nagy szerepe van kereskedőinknek. A most pár hét óta tartó kirakatverseny alkalmából nagy érdeklődés nyilvánult meg a Luna iránt. 15 kereskedő a város külömböző, sőt legtávolabbi részein készített csinos, feltűnő kirakatot. Igazán meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a pályázók minden igyekezetüket belevitték a sikerült versenybe. Nem is annyira a díjért, hiszen igen soknak többe került az összeállítás, mint maga az első dij, hanem hogy megmutassák Szatmár város első kirakatversenyén jó Ízlésüket és igyekezetüket. Sok igen csinos dolgot volt alkalmunk tapasztalni, bár általánosságban az volt a jelszó, hogy „mindent a kirakatba“. Sok fölösleges apró lomot, főleg porcellán álla- tocskákat rakosgatlak he, melyek csak rontották az össszhatást. De vegyük sorra őket. A versenyben nem vett részt, de kirakatot állított össze Szentpétery Géza, aki a Lunát csak úgy magában nem tartja elképzelhetőnek, ezért pezsgős vödröket, jóféle Toriéit mellékelt hozzá, dokumentálva azt, hogy a nemes nedűhöz is alkalmas ital. Két hatalmas piramissal emelt oszlopot annak az ásványvíznek, mely dicséret nélkül is . . . szagos. Néhány üzlettel odébb konkurrense egy fiatal, most megtelepedett kereskedő, Weisz Sándor hatalmas kirakata köti le a figyelmet, a csillagos égboltozaton rejtvényt tárva a néző elé. E kirakat nagy népszerűségnek örvendett nemcsak függőhidjával, illuminá- ciójával, a csolnakos babáival, de külön pályázafával, amit a rejtvény megfejtőinek kitűzött. Az egy kiló csokolád krém jutalom sok kis apró iskolásfiunak okozott fejtörést. A Deák-tér nyugati oldalán Lővinger József Lunavizes üvegekből boltozott sziklás tájrészlete a fakadó forrással igen jól hat. A Kazinczy utcában van Puha Testvérek legnagyobb összeállítása. A forrás vidékét igyekeztek visszaadni épületeivel, medencéjével. A háttérben a szikla, melynek tetején egy kőszáli sas helyezkedett el, egy kissé drogéria-szerű. A kirakat külöm- ben olyannyira természetes hatású, hogy a ’ pár hót ó a tartó fennállása alatt igen szép i páfrányocskák, buja fü zöldéit ki bérces oldalán. A kirakatnak esti fényben, amikor a csillagos égbolton a Luna megjelenik, igen sok nézője van. Nagy népszerűségnek örvendett Szabó Géza kirakata, aki titokban akarta elkészíteni a hangulatos tájat. De ez nem sikerült, az esti órákbau ugv megrohanták az érdeklődök, hogy rendőri beavatkozásra volt szűk sóg. Két hatalmas fenyő, melyet a kirakat oldalára áliitott, már messziről jelzi, hogy nem mindennapi látványosságról van ott szó. Diszkrét, finom ízlés nyilvánul meg munkájában. Egy mély, sziklás völgyet ábrázol, melyből három sugárban szökik fel a viz, háttérben dereng a hold. Az egészet fenyőkoszoru borítja be, mig az előtérben a Lunavizes üvegek képezik a keretet, anélkül, hogy a hálást rontanák. Koós Kálmán ügyesen fejezte ki a viz diadalát. Egy Lunás palackot egy szikla csúcsra állított, nemzeti pántlikával megju talmazva. Szűcs József két ketté metszett gúla között emelt emlékeztető táblát a lumpok hoz, fü, szökőkút stb. itt is megvan. Káresz Győző a Bercsényi-utcában még azt a fáradtságot is megtette a történeti hűség kedvéért, hogy tanulmányútra kelt a Seszu-völgyóbe. Hűen akarta visszaadni a vadregónyes tájat, lombos fáival, (1912. május 31.) 121. szám. _____________ SZ AMOS apró házaival és medencéjével. Nagy igyekezetei fejtett ki, ami jórészben sikerült is. A Bercsényi-utcában szintén versenyen kívül áll Lővy Cha. kirakata, aki bár nem jelentette be részvételét, de szép sorjába négy lunás palackkal tett kijmagaőrt és a kirakatba. Kovács Lajos szintén a Bercsényiutcán elrontotta a hatást az apró papír figurákkal, amit a tájba beleapplikált. Ezen a környéken van egy csinos tiszta kis üzlet, Wéber János bádogos mesteré. Mintája lehet sok kereskedőnek. Meglepetéssel néztük, hogy a közismert mester, akinek kitűnő vízszűrőjét messzevi- dóken ismerik, mily ügyes dolgot hozott össze, dacára annak, hogy mint vízszűrő mesternek a Luna konkurrense. A mester nagy aparátussal fogott a dologhoz. Még a háza padlását, padlóját is átfúrta a siker érdekében. 1000 literes medencét állított a padláson és pincében a vízvezeték számára. Ő szintén a Luna hegy völgyes vidékét adja vissza, tömör sziklákból, melyeket a tartósság kedvéért cementtel kötött össze. A magas sziklafalon van a Luna csárda, a hon nan igen kedvesen ömlik alá a patak, megtörve a sziklákon, le a völgybe. Igen artisztikus és érdekes dolog. Lent minden disharmónia nélkül egy Lunás üvegből magasra szökik a viz. Arról sem feledkezett meg, hogy a viz hírességét demonstrálja. Egy repülő sas tart karmai között egy Lunás üveget, távolabb pedig egy Zeppelin léghajó kosárját képezi a Luna palack. Legsötétebb Németiben Scholcz Emil kiállítását néztük meg. Hegyes, forrás vidék szintén, melynek hüs magaslatán békés családi kör élvezi a hires italt. Pásztor Károly is abba bűnbe esett, hogy igen sok mindent akart belerakni a kirakatba, pedig csinos kis kivilágított vízimalma, mely színes fény mellett Luna malomkerekivel kedves látványosság, már magában is jó sikerű lett vplna. Kaufmann Ignác, illetve az Áruforgalmi részvénytársaság egy órát készített csupa Luna reklám és kellékekből. Ötletes dolog. A 12-öt ütő óra pedig figyelmezteti a magyarokat arra, hogy a parádi víznek ütött a végórája. Legvégül utunkból a kaszárnya mellett megnéztük Bóth Dávid hegyszakadókát, melyen egy jól kifejlődött nyúl ütött tanyát, azon gondolkodva, hogy miként kerül a csizma spájzba. A szatmári bakák humora. — Saját tudósitónktól — Szatmár, május 30. Azt hinné az ember, hogy a kaszárnyákban, ahol rend, fegyelem és szigor dominál, csupa bus, elkeseredett legény vágja ki strammul, parancsszóra az einzolmarsot és hogy a laktanya falain belül melankó- likus csöndben vannak a bakák és szomorúan sóhajtják el egymásnak panaszaikat a holdvilág sápadt fényénél. Az alábbi kis „gyászjelentés“ élénken megcáfolja bakáék felől táplált ebbéli véleményünket és ékesen bizonyít amellett, hogy a laktanyákból még nem veszett ki a humor. Az öreg bakák, akik ebben az évben szabadulnak meg a katonaságtól, miután három esztendejüket becsülettel leszolgálták az örvendetes eseményt, a maguk módján igy adják tudtul: 1909—1912. A sok évi terhes szolgálattól megtört 1909 beli öreg bakák, a je:enleg Szatmáron állomásozó 5-ik gyalogezred 3-ik zászlóaljában szolgáló öreg csontok tudtára adják minden szülőnek, fivérnek, testvérnek, rokonnak 03 komának, valamint minden szemrevaló szakácsnénak, tüzes szobaleány- nak, tűzről pattant menyecskének és minden szemrevaló vászoncselédnek, hogy a forrón szeretett és felejthetetlen utolsó száz 3. oldal. kis nap folyó évi junius hó 6-án, a négy szemű segédtanító kegyelemdöfésével ellátva, a rekruták sürü könnyhullatása, egy kupica jófajta pálinka és 5 vas ára töpörtyünek egy egész prófunttal való bevétele és számos erszénysorvadás, meg zsebhártyagyulla- dás átszenvedése után jobblétre szenderült. A koszorú ajándékok, az elhunytnak szokásához képest, köszönettel visszautasít - tatnak, miután ő életében is csupán csak pénz után vágyódott és most igazán szép és jó, példás megtiszteltetése végett példájához képest mi is követjük őt és a legnagyobb köszönet mellett mi is nagyobb pénzösszeget vagy ajándékot elfogadunk, a melyért egy kis hires szaímári folyadék lesz véve, amely szomorúságunk enyhítésére fog szolgálni. Az elhunyt földi maradványai folyó hó 7-ón az örökké szilárdan álló „Kispipa“ tágas termében fognak elegendő mennyiségű folyadékkal leöntve, az öreg bakák alapos berugása és a majdan ideérkező 1910- és 11-beli káplárok keserves jajgatása mellett beszenteltetni és örök nyugalomra tétetni Tekintve az elhunyt és gyászolók pénz. zavarát, a „temetési költségeket a megjelenő hölgyek és urak tartoznak fedezni.“ Szatmárnémeti, 1912. évi junius hó 6 án. A mélyen gyászoló és szabadulást váró 1909-beli öreg bakák nevében: Konserva Sándor, Kása Peti, Zwib&ck Laci, Granatirmarsch Jani, Gombócz Ágnes testvérei, fia, 1910-beli, unokája, 1911-beli. Rapport Béni, Kasernarrest Gábor, Einzel Ábrahám, Disziplin Aladár, Passtag Ignácz unokatestvérei. Komiszkenyér Feri, Suppa Mária, férj és feleség. Alarm Julia, Verschaft Maii anyósok. Brodsack Gyuri, Tornister Pista hü barátai. In-die Balanz Zsuzsi, Nieder Anna, Gawalei Aranka, Habt-Acht Apolló, Khert Euch Zsófika, Laufschritt Teréz, Ruth Mariska hü barátnők. Tanulságos história. — Mozi. — — Saját tudósitónktól. — Szatmár, 1912. május 30. Első kép : Meleg májusi este. A külváros egyik házában együtt a család és valaki: egy legény. A fiút N. Rezsőnek hívják és munkás. Szép szál legény. Udvarol. A leányt K. Veronnak hívják és munkásnő. Jelen van a mama is. Vacsora után. A fiú szerelmes szavakat duruzsol Verőn fülébe, aki nagyon boldognak érzi magát. Hogyne, az asszonyság gyönyöiü állapotát festi a legény, akinek minden vágya az, hogy Ve- ront meghódítsa. És Verőn hódol. Jól esik neki az egész napi fárasztó munka után olyasmit hallani, hogy nemsokára élj »u ^ idő, mikor szépen élhet. A mama diszkréten hallgat. Bensőjében nagyon örül, hogy Veronnak ilyen derék férje lesz. Még sokáig beszélgetnek, majd a mama megértőén el. Második kép: Verőn és Rezső kettesben maradtak. Közelebb vonták egymáshoz a széket. Erezték egymás forró, perzselő lehelletét. Rezső odahajolt Verőn ked vés derekához és átölelte, átölelte nagy, heves és gyújtó szenvedéllyel. Verőn hagyta. Majd önfeledten csókolódzni kezdtek. Meleg volt. Kinyitották az ablakot. A hold sápadt sarlója épen akkor fordult és bágyadt sugarai ráestek a szerelmesekre, akik nem törődve semmivel, folytatták ott, ahol megkezdték. A helyzet egyre válságosabb kezdett lenni. Rezső, Verőn felhevült. Kipirult ennek a két szép teremtésnek az arca és érezték, hogy a nagy mindenség az összes sejtelmeivel semmi ahoz az érzéshez képest, ami bennük tombol. Különös dolgok úszkáltak a levegőben (s érezték, hogy kellenek egymásnak. És kellettek. Nagyon, veszélyesen kelletlek.
