Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)

1912-05-23 / 116. szám

1912. május 23.) 116. szám. SZAMOS 3. oldal. nökválasztás van kitűzve és a mentelmi bi­zottság jelentése Justh Gyula és Lovászy Márton ügyében, az interpellációkra ezek után tér át a Ház. Lovászy Márton: Tekintettel arra, hogy ö már a hétfői ülésen akarta elmon­dani interpellációját de akkor nem kapott engedélyt, most arra kéri a Házat, hogy in­terpellációját elsőnek mondhassa el. A Ház ehhez hozzájárul Lovászy Márton azt kéri, hogy az el nők tűzze ki a pontos időt, amikor a Ház áttér az interpellációkra (Zaj jobbról.) Fe’kiáltások : Nem lehet 1 Nem lehet 1 Kossuth Ferenc: Minthogy Návav lemondását a Ház még nem vette tudomá­sul, az elnökválasztás napirendre tűzése törvényellenes. Bejelenti, hogy pártja a vá lasztásban nem vesz részt. Elnök: Miután az elnökválasztás ki van tűzve a napirendre, ebből önként folyik, hogy az elnök lemondását a Ház tudomá sül vette. (Zaj balról.) Polónyi Dezső: A házszabályokhoz kér szót. Azt vitatja, hogy minden olyan határozat, amely házszabályellenesen jött létre, nem bir kötelező érvénnyel. Magya­rázza, hogy az elnök helytelenül alkalmazta a házszabályokat és tegnap Szmrecsányit jogtalanul utasította rendre. Elnök: figyelmezteti szólót, hogy nines joga az elnök eljárását kritizálni. Polónyi Géza: De házhatározat volt ebben az ügyben. (Óriási zaj és kiabálás balról.) Elnök: Több zajongót rendreutasit. (Zaj) Polónyi Dezső: Folytatja beszédét és több Ízben eltér a tárgytól. Elnök: Figyelmezteti, hogy ne adjon neki tanácsokat és maradjon a tárgynál. Ábrahám Dezső: a házszabályokhoz szól. Az elnök figyelmezteti, hogy fogja rö­viden a beszédet. (Óriási zaj az ellenzókenj Elnök: A zajban rendreutasitja Pozs- gay Miklóst. Pozsgay. Szót sem szóltam. Miért utasít rendre? Elnök: ügy hallottam, hogy azt mondta: ne szemtelenkedjék. Pozsgay: Nem mondtam, de most utólag mondom. Elnök rendi eutasitja Pozsgayt. Ráth Endre: Engedje el neki a rend­reutasítást 1 Hisz oly jó fiú I (Óriási de rültség.) Ábrahám Dezső folytatja az elnökség által elkövetett házszabálysórtések felsoro­lását. Elnök újra figyelmezteti, hogy ne tér­jen el a tárgytól. A harmádik figyelmezte­tésre az elnök óriási zajban erőszakosan megvonja tőle a szót. Batthyány Pál gróf: Azért Tisza mégse lesz házelnök! (óriási zaj.) Kovács Gyula fölsiet az emelvényre és záriülést kérő ivet nyújt át az e nöknek. Beöthy Pál alelsök elrendeli a zárt ülést és kiadja az utasítást a karzatok ki­ürítésére. Farkas Zoltán (jobboldal): Le vele, le vele! (óriási zaj.) Gáli Sándor: Micsoda beszéd ez ? Tessék rendreutasitaui. Kupaktanács ez, nem parlament. Farkas Zoltán most Gáli Sándor felé ront, mire Héderváry Lehel közbe lép és azt kiáltja Farkas Zoltánnak, hogy jó lesz nem krakélereskedni, mert a rövideb- bet húzhatja. Közben igen nagy zaj közepett, kiürí­tették a karzatokat. Az ölnök öt percre felfüggeszti az ülést, azután megkezdődik a zárt ülés. Bocskó réme. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, május 22. Egy fiatal, mindössze 22 esztendős le­gény állott ma a szatmári királyi törvény­szék esküdtbirósága előtt. A bűn, amivel vádolva volt, haláltokozó súlyos testi sértés. Hanusz Péternek hívják az elvetemült le­gényt, aki fiatal kora dacára réme volt Bocskó községnek. Ő vczetto a falu fiatalságát és minden verekedésben neki jutott a fősze­rep. Vad, elszánt ember, aki legkevésbé sem törődik azzal, ha egy-egy összeütközés al kaiméval egész tucat embert húznak ki holtan a köze alól. Réme volt az egész faluoak és hírhedt névre tett szert messze környéken. Hétről-hótre ő inszcenálta a korcsmái verekedéseket és puszta megjele­nése valahol elég volt ahoz, hogy utána nyomban verekedés keletkezzék. Hanusz Péter pedig büszke volt arra, hogy őt tartják a falu legvadabb és legve- szettebb legényének és minden igyekezeté­vel azon volt, hogy erre a címre valaho­gyan érdemtelenné ne váljon. Félt tőle mindenki és ez hizelgelt neki legjobban. Nem mertek vele kikezdeni, mert tudták, hogy Hanusz hamarosan előveszi a bicskát és nem sokat gondolkozik azon, hogy hová, kibe döfje. Többször próbálkoztak már vele, hogy ártalmatlanná teszik ezt a fenevadat, de mindenkor hiába, mert Hanusz ügyesebb volt a támadóinál és legtöbbször ő kereke­dett felül. Ez év január havában történt, hogy Bocskón Glodán László ottani gazdálkodó házánál táncmulatságra jöttek össze a le­gények. Persze részt vett azon Hanusz Pé­ter is. Kitűnő hangulatban, minden kelle­metlenség nélkül fojt a mulatság mindaddig, amig Hanusz be nem tette a lábát az aj tón. Amikor megjelent, nyomban fölborult a rend. A hetyke legény rögtön keresett va lakit, akibe belekössön. Nem kellett sokáig körültekintenie, mert a szoba másik végén megpillantotta régi haragosát, legnagyobb ellenségét, Vrázsa Sándort. A bosszúálló ember nyomban maga köré gyűjtötte jó barátait, nóvszerint Glo­dán Mihály, Hodán László, a házigazdát és Vrázsa Makovét, aki egyébként Vrázsa Sándornak unokabátyja, de egy örökösödési pörbői kifolyólag nagy ellensége. A legények félre á ltak az egyik sarokba és megbeszél­ték a haditervet. Elhatározták, hogy közös haragosukat elfogják verni. Persze faluhe­lyen, ilyen társaságnál hamar követi tett az eféle elhatározást. Most is igy történt. Egész egyszerűen kihívták a szerencsétlen émbert az udvarra és ott rátámadtak. Há rom legény csak kézzel ütötte, mig Hanusz kést rántott és a boldogtalan legényt nya­kon szúrta. Vrázsa Sándor eszméletlenül ro­gyott le a földre, de ez nern gátolta meg Hanuszt abban, hogy mégegyszer beléje döfje a bicskát. Vrázsa Sándor a szenvedett sérülé­sekbe február hó 12-én belehalt. A vizsgá­lóbíró rendeletére a csend-őrség Hanuszt le­tartóztatta és a szatmári királyi ügyészség fogházába kísérte, ahol mind a mai napig előzetes letartóztatásban, illetve vizsgálati fogságban volt. Három társát szabadlábon hagyták. A szatmári királyi törvényszék esküdt­birósága ma Ítélkezett Hanusz Péter és társai fölött. A tárgyalási elnök Papolczay Gyula dr. volt, mig a vádat Leitner Emil királyi ügyész képviselte. A tárgyalás folya­mán Hanusz azt hozta föl védelmére, hogy be volt rúgva és nem tudta, hogy mit cse­lekszik. Ezzel szemben a tanuk azt bizo­nyították, hogy Hanusz józan volt, vagy le­galább is nem volt annyira részeg, hogy ne tudta volna, hogy mit cseekszik. A vád és védőbeszédek után az es­küdtek verdikt hozatalra vonultak vissza. Az esküdtek igazmondása alapján a tör­vényszék Hanusz Pétert három évi fegy- házra ítélte. Glodán László, Glodán Mihály és Vrázsa Makovét ellenben a vád és követ­kezményei alól felmentette. Az Ítélet ellen az ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Markirozott öngyilkosság. — Saját tudósítónktól — Szatmár, május 22. Gere Lajos kaplonyi lakos már ke­nyere javát rég megette és ennek dacára fiatal feleséget hozott a házhoz. A fiatal menyecske nem nagyon szerette az ő dere­sedé urát és mmden áron szabadulni akart tőle. Megölni nem akarta, nem is lett volna szive hozzá, elválni sem akart tőle, hanem csak úgy messzire, Amerikába akarta volna küldeni. Mert Geróné ravasz asszony. Na­pokon keresztül unszolta a szorgalmas em­bert a felesége, hogy menjen ki Amerikába. Gere azonban kereken és nyíltan megta­gadta ezt a kívánságát és őszintén jelen­tette ki, hogy nagyon jól érzi magát itthon, a keresetével, életével, mindennel meg van elégedve. A menyecske erre presszionálni akarta az urát. Megmondta férjének, hogyha nem vándorol át egy kicsit az ujvi'ágba, ő, már mint az asszony, öngyilkosságot fog elkö­vetni. Gere nem adott a fenyegetésre sem­mit. Jól tudta, vagy iegalább úgy gondolta, hogy az asszony úgy is tréfál. Csak az nem ment bele az ő kemény magyar ko­ponyájába, hogy miért akarja az asszony azt, hogy ő kimenjen Amerikába. Pénzt ke­resni ? Hiszen itthon is meg van ö és itt is megszerzi azt, amire szüksége van. Valami bevés vagyona van, éhen meg éppenséggel nem halnak. A menyecske azonban rendületlenül kitartott fenyegetése mellett és többször akart elkövetni öngyilkosságot, De termé­szetesen, hogy volt esze hozzá, hogy min­dig akkor, am'kor az ura a közelben volt és hamarosan észrevette az asszony szán­dékát. Ez eddig sikerült is mindig. Tegnap reggel az asszony ismét han­goztatta, hogy megint öngyilkos lesz és most már végképpen elpusztítja magát. Ezzel fogta magát és kiment az udvarra. Gere nem adott semmit az asszony szavára, Geréné pedig az udvaron felmászott a kút kávájára is . . . óh, nem, nem ugrott bele a kútba, mint ezt az olvasó gondolja, ha­nem szépen belekuporodott a vedérbe és leereszkedett a kútba. Amikor a kút fenekén volt elkezdett torkaszakadtából kiabálni. Az asszony egé­szen lent volt a kút mélyén és igy a kiál­tásokat nem hallotta meg senki. A kutostor szépen engedett és Geróné kénytelen volt a fél méter mélységű vizben várni mindaddig, amig történik valami, illetve, amig észre YTI i *>-4 Wágner-féle légkazános kettős SörCSapoí <5 készülék és egy teljesen jókarban lévő, akár gye­.LJXCICIU akár két ió után vászoníedeles kocsi és 3 darab kerti vagy piaci ernyő 3 hozzávaló kerek asztallal együtt sürgősen eladó. — Mindezekről értekezni lehet Lindenfeld ---- - Domokosnál, Deák-tér. Báró Vécsey-báz. - ""

Next

/
Thumbnails
Contents