Szamos, 1912. május (44. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-01 / 99. szám
2. oidai. t: Z A M O ö (1912. május l.i 99. -zAm. Veszélyben a Kossuth-kert. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 30. Szatmár egyetlen, még pedig túlságosan egyetlen séta ésjüdülő helye, a Kossuth- keit fenekedtől kifordult. Akik lesve-lesték a meleg tavaszi napokat, hogy végre meg szabadulnak a szobalevegőtől és a Kossulh- kertben sétálgatnak, no azok alaposan tévedtek, ha csak rá nem szánják magukat arra, hogy vízmentes csizmákban dagasztják az egyetlen sétatér térdigórő sarát. Nincs egyetlen ut sem, amelyik járható lenne, de a fiatal facsemeték is pusztulnak. Viz alatt áll a kert legnagyobb része, mint egy rizsültetvény. Úgy áll a dolog, hogy a magas vízállás és az abnormisan tömeges csapadékvíz elöntötte a pincéket. A ku'turmér. öki hivatal úgy vélt segíteni a dohon, hogy a vizet a Kossuth kertbe szivattyuztatta En nek azután az lett a következménye hogy a kert egyrésze, különösen a bikszádi vasút állomása viz alá került. A kertben összegyűlt viz azután ki mosta az állomás talpfáit, de nagy káit okozott a k rt ültetvényeiben is. Mindezeken fölül pedig a kertet, mint séta- és üdülő helyet használhatlanná tette. A tanácsülésen azután végre hivatalosan is szóbake ült az agyonkutturmérnökölt Kossulh-kert ügye. A rendőriül*apitány ugyanis jelentést tett a tanácsnak róla, hogy a kuliurmértiök- ség a pincék vizeit a Kossuth-kert be s i vattyuztatta s ezáltal a biksz <di vasuUllo mást hozzáfeihetennó tette, a kert ültetvényeiben kárt okozott és a kert látogatását lehetetlenné tette. Kérte tehát a tanácsot, hogy írjon át ez ügyben a kuhurm rnöki hivatalhoz A tanács ma tartott ülésében helyt adott a rendőifőkapitány előterjesztésének. Álirt a kultuim érnöki hivatalhoz, hogy a Kossutb-ker be szivattyúzott vizel vezesse csak haltam volna meg, mielőtt elmentünk a Modem Színházba. Kedves drágám, ezt tagadtam le előtted, ezt nem tudtam megmondani, de most kitártam a lelkemet, most olvashatsz belőle. Ne is akarj vigasztalni, nem, erre nincs ir, nincs tapasz, ezen nem segít semmi, ez bevégződött. Mert tudod, ha még öt koronás helyen ültünk volna, akkor talán, talán valahogy meg tudtam volna vigasztalódni. De igy, ezzel a piszkos, utolsó, rongy három koronás hellyel meg vagyok becstelenitve, mert ha edd’g fölényesen, hidegen tudtam az én drága Palimra gondolni, most már a magam hazug illúziójából is kifosztva, nyomorultan, térdre ros- kadva és bukottan sírok utána. Bocsáss meg, hogy igy levetkőztem előtted, ne örülj a bukásomnak, sajnálj egy kicsit, irj sürgősen s ird meg annak a darabnak a tartalmát, amit akkor este a Modern Színházban játszottak, hogy elmondhassam majd a szegény Bocksteinnak, mert amit a Rekedt Kabaréban, a Vig Pikantériák Csarnokában és a Vész-Cirkuszban láttam, azt már elmondtam néki. Isten veled. Szomorú, megtört, boldogtalan barátnőd, Sárika. el. Egyben intézkedés történt, hogy a viz okozta kárt fölbecsüljék. Ezek után remé'hetö, hogy mire valóban bekövetkeznek a meleg napok, Szatmár közönsége nem lesz kénytelen a falak ár nyókában lihegni, hanem elhüsülhet a város egyetlen sétatere fáinak árnyékában. Mit tárgyal a májusi esküdtszék? — Saját tudósitónktól. — Szatmár, 1912 ápr. 30. Május hó 2°-án ismét összeülnek a polgárbirók, hogy ítélkezzenek lelkiismere tűk szerint a bűn útjára tévedt embertársaik fölött. Nem tartjuk érdektelennek rövid kivo natban közzé tenni azokat a bűneseteket, melyek a május havi esküdtszéki ülésszakon kerülnek tárgyalás alá Május 20-án. Buzsik János kántorján ősi dohánykor téiz az elműt év julius havábm a község határában levő Flora tanyán aratás közben összeverekedett Mondok András odavaló föld i.ívessel. A verekedés során Buzsik ka szát ragadott és azzal rontott neki Mondóknak. Mondok félreugrott a suhogó kasza elől és kikerüle az ütést. A szerencsétlen véletlen folytán abban a pillanatban topogott oda Mondóknak másféléves fia. A kasza a kis gyermek fej be szaladt, ki a szörnyű vágás .következteben szörnyethalt. Az ügyészség Buzsik ellen halált okozó súlyos testi sértés címén emelt vádat A tárgyalásra If) tanút idéztek be. Május 21-én. Ez évi február 7-én történt, hogy Tiszabecsen ivás közben Kereszti Lajos és Hadi Antal össz^pörlekedtok. Ittak, tehát nagyobb volt u bátorságuk, mint egyébkor. Hadi, aki megunta már a <z csatit, képén teremtette Keresztit. Enuek sem kellett több. Fölragadott egy kezeügyébe k rült rakoncafát és azzal úgy eldöngette Hadit, Pajtásaim! Cellám mintha elborulna Súg az agyain, szivem lángol, Valami nagp veszélyt érzel*, 31tár közeleg — szinte látom; JKit felfogni gpenge leszel*, De én azért szembeszállói*, Ha vesznem l*ell, l*üzdve vesszél*... és fya vesztei*, fya elbul*om ßesznel*, al*il* megsiratnal* Hisz én mindeneit szerettem, Sngem talán el nem Ijagymal* . . . (Jöjjetel* el néfya, néfya Kajnalíájban mámorosán, Huzassaíol* eg-p«l*éí nótát És én meghallom ezt ottan. Telsóliajíom bánatomat és a azellő visszasugja ; Ti meg véle dudoljáfol* : . . . „Teliér rózsa — őszi rózsa.“ Petneházy. hogy a szerencsétlen ember beléhalt sebeibe. A vádat halált okozó súlyos testi sértés miatt indították meg ellene Május 22-én. A borgőzös táncteremből kerültek az ügyészség elé: Hanusz Péter,. Gtodán Mihály, Glodán László és Vrázsa Makové bocs- kói napszámosok. Ez óv januárjában Bocskó községben nagy bált rendezett Glodán László. A mulatozás hevében — amint ez már rendszerint történik — Hanusz Péter és Vrázsa Sándor egy leány miatt összevesztek. A veszekedésből csakhamar verekedés lett. Hmusz kést rántott és azzal nyakszir en szúrta Vrázsát, aki egyetlen jajszó nélkül összerogyott Mikor Hanusz látta a vérben fekvő Vrázsát, aki egyébként jó p j*ása is volt, megrémült és el akart futni a véres tett színhelyéről De csak az aj-óig jutott, mert ott útját állta Glodán Mihály. G ódán László és Vrázsa Makové s botokkal véresre verték úgy, hogy hetekig nyomta az ágyat. Az ügyészség H.nuszt halait okozó súlyos testi sértéssel, a két G odánt és Vrá- zsát súlyos testisértésset vádolja. Május 23-án, fculyos bűnt követett el Kall János szamosdarai lakos. Megölte a feleségét. Kall János felesége, született Illés Julia S'.< rette az itókát. Febru ir havában Kálit meglátogat i testvére, Kall Mária. Ennek örömére az asszony úgy berúgott, hogy nem tudott ingáról. Ebben az állapotban revoiv, rt rántott s azt ráfogta vendé rére. Krl ízen annyira fölháborodott, hogy felkapta az asz talon levő kést ős egyetlen szúrással megölte a feleségét. A csendőröknek és a vi s- gálóbirónak beismerte a tettét, de azzsl védekezett, hogy nem akarta a feleségét megölni, csak rá akart ijjeszteni. Szándékos emberölés büntet.e miatt kerül ; z esküdt- biróság elé. Szerelmi dráma a Hastáncon. —• Saját tudósítónktól. — Szatmár, ápr. 80. Nagy szenzációja van a hostánci sártenger lakóságának. Egy csinos menyecske szalmaözvegyi kalandja fejeződöd be véresen. Az áldó at a férj, akit a szemrevaló menyecske addig, n ig ő a kenyér után rnásvid ken járt — egy legónynyel megcsalt. Zóta János hostánci lakos bold g házass gban élt feleségével és 2 gyermekével. Van egy háza és a mindennapi kenyérnek sem voltak hijján. mert a férfi szorgalmas ember volt, aki gondoskodott róla, bogy családja szükséget ne szenvedjen. Ezt a családi boldog ágot most csúnyán megzavarta Princ István hostánci földmives. Zéta János hetekkel ezelőtt messze vidékre elutazott, s magára hagyta családját. Megtudta ezt Princ István, aki már régebb idő óta titkon epekedik Zétánó szerelme után. Fölhasználva a férj távol- létet addig addig addig ostromolta az asz- szonyt, mig az végre is hallgatott a csábitó szavakra s szalmaözvegyi buját-baját a szerelmes legény karjai között feledtette. A n pókban amin levelet kapott az asszony a férj töl, melyben tudatja, hogy nehány nap múlva otthon lesz. A férj szerető sorai kiábrándították a szerelmes s almaözvegyet. Megb mta ballépését s kijelent tte udvari jámk, hogy eddig és ne tovább, mert hazajön a gazda s aztán HÁJTÁJER PÁLr szatmAr. m-----———— ti ii. -t, i ■■ I. Alapíthatott 1886-ban Sy ár főfalét: Szatmár, Kossuth ßajos-u. 10. felvételi üzlet: Kazinczp-uíca I?., (stliUa-utca 2. .Nagj?l*árolj?: Szédienpi*u. 4,
