Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)
1912-04-03 / 76. szám
2 oldal. SZAMOS (1912. április 3.) 76. szám. A képviselötjáz ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, ápr. 2. Návay Lajos elnök 10 óra után nyitja meg az ülést. Elnök javasolja, hogy a trsztenai tűzvész károsultak javára engedjenek át a képviselők május havi illetmó n/eikből fejenként húsz koronát. Ház ehhez hozzájárult. Az irományok felolvasása után következett a kormány kinevezése, illetve a királyi kézirat feletti vita folytatása. Bakonyi Samu (Justh párti': Azt vitatja, hogy a kabinet lemondási okának kiküszöbölése még nem szünteti^ meg a válságot. Amikor a koalíciós parlament megtiltotta az uj jncállitást és az adószedést, a jelenlegi miniszterelnök ur a legnagyobb ellensége volt annak a határozatnak. Ho gyan várjuk mi akkor egy ilyen miniszter- elnöktől nemzeti jogaink megvédését? Ref lektál ezután Zichy Aladár gróf tegnapi szavaira, aki azt a szemrehányást telte pártjának, hogy ki akarják sajátítani az általános választói jogot. Tiltakozik ezen vád ellen. Pártja küzd a választói jogért a par lamentben és küzd a társadalomban a többi pártokkal együtt. JPolónyi Géza: Hosszasan szói a kormány kinevezéséhez és azt állitja, hogy ez nemcsak nem biztosította a békés parlamenti kibontakozást, sőt ellenkezőleg azt nagyon megnehezítette. Rákóczi szobra. A vízvezeték létesítésével, mint már jeleztem, időszerűvé vált a Deák-tér ren dezése. Ilyen teret mivei sem lehetne inkább díszíteni, mint valamely remek szoborral, mely a város ismertetett történelmi nagy múltját tekintve, csak Rákóczi szobra lehet. A gyakorlati célt is érintve, azt szintén előadtam, hogy helyes volna a Deák-tér díszítésére művészi és használati igényeket fényesen kielégítő kuruc-kutat Rákóczival együtt a középen felállítani Teljes örömmel győződtem meg arról, hogy a mi közönségünk mind a két eszmét nagyon szívesen fogadta, afelett azonban a városi törvényhatóság fog annak idején érvényesen határozni. Legutóbb azt a kérdést is intézték hoz zám, hogy a ily összegbe kerülhet a dicső fejedelem megörökítésére szolgálandó szobor vagy kuruc-kut elkészítése és fölállítása? A válasz igen könnyű: 60, 80 vagy 100X00 koronába, amennyi tudniillik a gyűjtésből befolyhat. Sőt még több is összegyűlhet Attól függ, miként fogja megtalálni, fölkeresni és összegyűjteni a szükséges összeget a bizottsági közgyűlés! Mielőtt azonban a szobor ügyével érdeklődök aláírása mellett a törvényhatósághoz fordulnék, ezúttal elősorolom, hogy kik..ez kellene az ón teífogásom szerint a szükséges összeg egybegyűjtéséért fordulnunk. A fővárosi és vidéki sajtót kérjük föl legelőször arra, hogy a szobor vagy kuruc-kut felállításának ügyét, valamint az adományok gyűjtésére a fényes íoliaikat kezeikbe vegyek s nemes szívvel megtegyék mindazokat a lépéseket, amiket szükségesnek, jónak s helyesnek tartanak. Az itt most elősorolandó legnagyobb, nagy és kuebb urakat küldöttséggel, levél vagy Írásbeli megkeresés utján úgy kell adakozásra felkérnünk, amint azt rangjaik megkövetelik. Lássuk tehát az összeszedett sorrendet. Az országgyűlés főrendiháza és képviselőháza. Á miniszterelnökség és a miuiszteriumok. Heicegprimás Érsekek és pü pökök. Főpapok es kanonokok. Plébánosok. Lelkészet. Papnöveldék. M. kir. kúria, ítélőtáblák, törvényszékek, ügyészségek, járásbíróságok, ügyvédi kamarák Pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok. M. kir. köíigazgatósági bLóság. Fö városi, vármegyei és városi törvényhatóságok. Rendezett tanácsú városok. Főszolgabírók és szolgabiróságok. M. kir. államvasutak. Másféle vasutak. M. kir. posta- és láviró hivatalok. Foly m és kulturmér nökség. Egyetemek. Akadémiák Maegyetemek. Gimnáziumok. Főiskolák. Főigaz gatók. Tanfelügyelők. Kereskedelmi isko Iák. lg zgatók és tanárok. Tanulók. Országos kataszteri fölmérési felügyelőségek. E'dőfelügyelőségek. Állami birtokok tisztviselői. Kereskedelmi és iparkamarád. Gazdasági egyesületek. Takarékpénztárak, bankok, pénz- és biztositó-intézet.-k. Ipari és gazdasági hitelszövetkezetek. Fővárosi és vidéki egyesületek. Nöegyletek. Szín hásak és színészek. A nagyközönség. Mágnások, földesurak és birtokosok, faagy- gazdák. Látni való tehát, hogy kiváló sok és nagy erő van az országban, csak tudni kell őket okosan é3 helyesen fölkeresni. A falusi leány Szatmáron. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, ápr. 2. Tegnap reggel ragyogó tavaszi napon, egy környékbe! faluból Szatmárra érkezett a falusi kislány, aki tizenhat éves mindössze, az arca egészségtől duzzadó, a szemeiben az ártatlanság tüze a karjai gömbölyűek, s az c-gész gyermekleány olyan, mint a festő rózsabimbó, amely csak most bontogatja szirmait. Akaratlanul is valamelyes romantikus hangulat szállj a meg még a triviálitásokban edzett ujságiró lelkét is, amikor a rendőri krónika lapjairól kajm mosollyal fölvigyorog rá ez a történe : a falusi kisleány szó moru kalandja Számáron, ügy mondjuk el, ahogyan történt. Csak a szereplők neveit hallgatjuk el. Tegnap reggel egy tizenhat éves gyermekleány érkezett Szatmárra. Jókedvű, csinos, viruló kis leány, akit az anyj * küldött be a városba, hogy egyet mást bevásárol jón. Üzletről üzletre járt és amikor a szükséges dolgokat bevásárolta, az utcán ödön- gött. Egyszerre csak, hogy, hogy nem, megismerkedett egy vasúti ruhába te öltözött emberrel. A vasutas természetesen foglalkozásához hiven gőzzel udvarolni kezdett a feltűnően szép leánynak, akit még a délutáni vonathoz is kiki Arte, de az állomáson addig tartotta szóval a kisleányt, míg Egy követelménynek kell, hogy eleget tegyen az iró és ez az, hogy jót alkosson. A többi az ő dolga. Mindenki haladjon azon az utón, a melyet legcélszerűbbnek lát, hogy eljuthasson a magasba. Ezért lett Bandelaire később, halá'a után népszerű s- ezért lett a modern költészetnek megalapítója s első apostola. A mának és a jövőnek költészete vele kezdődik s a múltnak költészete .előtte záródott le. Mint minden kiválót, mint minden újszerűt, Bandelaire-nek költeményeit eleinte sok gáncs s bántalom érte. A látni nem tudók, vagy ami még rosszabb, a látni nem akarók fenekedése kisérte a nagy költő kötetének „A rossz virágainak megjelenését. Az erkölostelenségnek lealázó tüzes bélyegét akarták rásütni a munkára S a hivatalos hatalom, a mara diságnak mindenkori mentsvára, — pörbe fogta a költőt és a kiadót egyaránt. A bíróság Ítélete felmentő volt, de Bandelaire- nek finom lelkét mégis elkeserítette az igazságtalan herce-hurca. Erről az irodalmi perről szólva, nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a kérdést, hogy egyáltalában van-e erkölcstelen könyv? A kérdésre legtalálóbban Wilde Oszkár felelt meg egy aforizma keretében: „Erkölcstelen könyv nincs, csak jól megirt, vagy rosszul megirt könyv.“ Az irásmü éppen olyan művészi termelése az alkotó agynak, mint egy festmény avagy szobor. S kiváló képről, ha még annyira tobzódik is az emberi meztelenség, az emberi vágyak föltárásában, ki mondja már ma, hogy erkölestelen. Csak éppen a költői munkának kell liliomos tisztaságú és fehérségű tárgyakról szólni s a szenvedélyeknek sokszor vadállatias, de igaz ki töréseire az írónak nem szabad válalkozni ? Nem, mert erkölcstelenné válik a mü s ezáltal és a megbélyegző pornográfia elnevezés jut ki osztályrészül ? Hazug ál itá- sok ezek s nem fedik az erkölcstelenségnek Wilde-től definiált meghatározását. Ez és csak is ez jöhet számításba, hogy miként van megírva egy mü, jól vagy rósz szül s aszerint válik művészivé, azaz erkölcsössé vagy müvószietlennó, azaz erkölcstelenné. Bar deleire kötete pedig a lehető legjobban megirt munkák közé tartozik s az írásbeli művészetnek legmagasabb fokán áll. Erkölcstelenségről tehát nála beszélni nevetséges abszurditás volt. Az álszenteskedő kritika nem egy kiváló alkotásra rá akarta zuditaui az erkölcstelenség vádját, de legtöbb esetben még egy rövidke pillanatra sem sikerült ezt a célt elérni. így volt a múltban, igy van a jelenben s valószínűleg igy lesz a jövőben is. De hát a kutya ugat és a karaván halad, mondja egy régi ke'eti közmondás. Hosszasabban időztünk ennél a kérdésnél, de szükségeknek tartottuk, mert kevés írót ért annyiszor az erkölcstelenségnek vádja, mint éppen Bandelaire-t. Hogy igazuk a támadóknak nem volt, azt mutatja a legjobbaknak, a legkiválóbbaknak Ítélete, akik örökbecsűnek ismerték el Bandelaire alkotásait. Költészetére jel- jemzö, hogy csak őszinte tisztelői, vagy engesztelhetetlen ellenségei voltak. Akik nem tudtak behatolni igazán mélyen ennek a sajátságos embernek lelki világába, azok gyűlölettel haladtak el mellette, vagy pedig közönyösen mentek tova a föl nem ismert kincsesbánya mellett. (Folytatjuk.) RAJTAJER PÁL szatmár. RUHA FEST, = VEGYILEG TISZTIT ~ Alapittatoit 1886-ban gyár főizlet: Szatnídr, Kossuth ßajos*u. 10. felvételi üzlet: Kazinczp-utca 17-, &Hila*utca 2. Nagykároly: Széchenpi-u. 34»
