Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)

1912-04-24 / 93. szám

4. oldal. SZAMOS (1912. április 24.) 93. szám. „KRlSTÁLY"-£igfJ£r^S;;„SZ A TMA R, ...............-a —- Üzlet: iCazinezy-uteza 11. Gyártelep : K&lcsey-utcza 8. Cz in'*a István ujmijori lakos és egy ezer koronást kért felválUtni. Kérésének a bank eleget is tett és a legény eltávozott. A csendőrségnek tu domására jutott a dolog és a legényt vallatóra fogták. Czinka István rövidesen beismerte, hogy az ujmajori be­törést ő követte el két társával, Simon Sán­dor és Simon Jenő barátaival egyetemben. Elmondotta még, hogy a két Simon testvér a Kölcsey utcába mentek, mert Simon Sán­dornak olt lakik a menyasszonya Orencsics Erzsébot. A esendő ök elmentek a Kölcsey-ut- cába és tényleg ott találták Orencsicseknél a két legényt, akik töredelmes vallomást tettek. Bekísérték őket a csendőrsógre, ahol mindhármukat előzetes letartóztatásba he­lyezték. Ma azután átkisérték őket az ügyészség fogházába. Börtönre ítélt pincér. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, ápr. 23. Egy elzüllött egzisztencia fölött Ítélke­zett ma a szatmári kir. törvényszék. Egy pincér állott a bíróság előtt, akinek nem ez volt az első debüje, mint vádlót*, Jusz- ticia csarnokában. Szinte már megszokta azt, hogy a bírósagoknak dolgot adjon és talán rosszul is esik neki a szabad élet. So­káig ült már börtönben, fegyházb in egy­aránt és valószinüleg megszokta már azt a gyilkos, fulladt levegőt, amely ezekben a szomorú épületekben honol. Neki már úgyis minden mindegy, belőle úgysem fog már embert, becsületes férfit faragni az élet. A börtön, a fogság sincsen rá nevelő hatással. Aki ennyire megszokta már a szabadság- vesztést, annak olyan mindegy lehet, hogy egy évvel tovább ül-e a börtönben. Szépen induló pálya elején állott Cse- resnyési Aladár egy máramarosszigeti fiatal­ember. Egyszerű szülőktől származott, akik nem sokat áldozhattak taníttatására es ne­veltetésére. Néhány középiskolát végeztet tek vele és bár a fiú jói tanult és gyors felfogásúnak, élénk oszürek bizonyult, a szülőknek a további képoztetésére nem tel lett. Odaadták Cseresnyési Aladárt egy na gyobb kávóházba pikkoiónak. Itt is megsze rették a fiatal gyereket, aki ügyesen látta el teendőit. A vendégek is szerették, mert nagyon szellemes fiúnak bizonyult. De az idők során Gsercsnyésiből nagy gazember lett. Alig hogy felszabadult és elment pincérnek, meglopta a gazdáját. El­vitt! több ezüst és ruhaneműt. A főnöke feljelentette és a bűnös pincért hat hó lapi fogházra ítélték. Ettől kezdve Cseresnyési fokról-fokra sülved*. Amikor kikerült a fogházból, Szal- márra jött és itt szolgálatba állott Pongrác Lajos kaszinói vendéglőshöz. A vére azon­ban itt sem hagyta mugodni és egymás­után követte el a bűnöket. Ahol és amikor csak tehette, lopta a gazdáját. De végre is Pongrácz rájött a hűtlenségre és fö jelen­tette Cseresnyósit a bíróságnál. Annak ide j n a törvényszék újból egy évi fogházra ité'te. Amikor a büDre tévedt ember kisza­badult börtönéből, nemhogy megj ívűit volna, hanem elölről kezdte bűnös manipu lációit Összesen hat esztendőt töltött el már külömböző fogházakban. Most azért Ítélték el, mert egy pincér társától, Schu nana Ferenctöl annak bezárt szekrényéből több ezüstnemüt és 20 korona készpénzt ellopott. A bíróság Cseresnyósit egy évi börlön e és három évi hivatalvesztésre ítélte. Érdekes, hogy Cseresnyósit szuronyos börtönőrök kísérték át Máramarosbói, mert ott tölti most más lopási ügyekből kifolyólag a rája kiszabott kót évi büntetést. Heti műsor. fpMa szerdán, április 24 én utolsó előadás „Válás után“ vígjáték. (C. bérlet.) Heves Béla szinigazgató a következő sorok közlésére kérte fel lapunkat: A ma esti előadással az 1911 —1912. évi sziniévadomat befe ezve elmulasrthatlan köteles-égemnek tartom Szatmár város szin- pártoló közönségének és a helybeli sajtónak hálás köszönetemet ez utón is nyilvánítani, mindenkor tapasztalt meleg párolásáért. Magamat és színtársulatom minden egyes tagját szives emlékükbe ajánlva maradtam teljes tisztelettel Heves Béla, a szatmári városi színház igazgatója. Keserű mézeshetek. A halottról jót, vagy semmit. Ugyan­ezt alkalmazzuk a haldoklóra is. A szat­mári színi szezon utolsó óráit éli ós úgy éreztük magunkat tegnap esie a színházban, mintha siralomh ízban lettünk volna és on­nan néztük volna a halálraítélt gyötrelmes vergődését, retteoe esen irtózatos lelki kín­szenvedését. Valamikor olvastam egy ször­nyen egoista aforizmát. Ha jól emlékszem igy szólt: sokkal szívesebben halnék meg, ha tudnám, hogy velem együtt a világ ős minden, ami benne él szintén elpusztulna. Ez az aforizma jutott eszembe tegnap e.-te, amikor a színházban ültem és néztem a keserű mózeshetek szánalmasan unalmas és vakmerőén brutális előadását. A direkció, a színészek egy rós/e is igy gondolkozha­tott : mi meghaltunk egy rövid időre Szat- márnak, nekünk viszont meghalt a szatmári közönség. Kvittek vagyuns. Tisztára ezt kell hinnünk, mert lehetetlen másképpen elgondolni, hogy legyen direktor, akinek van elég erkölcsi bátorsága, hogy i yen elő­adásokkal merjen a publikum elé lépni és akadjanak színészek, akik ennyire készü­letlenül, ilyen brettli nívón álló előadást produkáljanak. Mi voltunk éppen azok, akik minden­kor elnéztük a színház hibáit ós csak a legsúlyosabb, a laikusnak is élénken szem­beötlő hibákat ró tűk föl. Jól tudjuk, hogy milyen nehéz a vidéki színészek, a provinc sz npadjainak helyzete. Az összes főváron színházak műsorát bo kell tanulniok és nin­csen elég fizikai idejük ahhoz, hogy a da­rabokat a maguk módjára betanulják. De ha szigorúan vesszük a dolgot, a közönségnek ehhez semmi köze és ez nem szolgálhat mentségül a színháznak. A publikum kifogástalan, elsőrendű, minden tekintetben perdülő előadásokat akar is, hogy ha a színház erre nem képes, ne ambi cionálja azt, hogy Szatmáron játszón, ha nem pályázza meg a malackai területi di- rektorságot. Különben ez a tanács sem egész­séges, mert félő, hogy az ilyen előad ttokat még n malackai közönség is kifütyülné. Ez mindaz, amit az előadásról Írhatunk. De a történeti hűségnek ós az igaz­ságnak tartozunk annyival, hogy megemlít­sük Harmath Zsennit, Czakó Micit, Szőke Sándort és Szalóki Dezsőt, akik mindent el­követtek, hogy a darabot minden művészi erejükkel és tudásukkal megmentsék De a törekvésük kárba veszett, mert ezt a sok lehetetlenséget ők sem tudták kiköszörülni A rendezés hibáit külön cikkbeu kellene fel­sorolnunk, de ahhoz sem időnk, sem pod ig helyünk nincsen. (v. gy.) f Tol(aj-licgyaljai botol; — kizárólagos árusítása — Kám János-u. (Vajay-palota) Szatmár. I liter asztali bor I korona 10 fillér. Kitűnő minőségű szamorodni, asszu :s és gyógyborok raktára, :s Telefon 372. Telefon 372. n — Megrendelések házhoz szállíttatnak. — | Dp. Barttja József ügyvéd irodáját Dr. Endre ügyvéddel társulva Bákóczy-utca 7. szám, alá (a ref. egyház házába) helyezte át. kiváló bór- és 4? lithiumos ^ gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emész­tési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyuvi! Ä Kophatd áiványvtikanshadéMkbcn • CrWTTl TBC * ßflCT Síinye-Lipócsi S*lvatorforrái-váüal*t * ác gyógruerMiattm. »OH UH S3 AtrUöl B»d«pe»t, V. Rudolf-rakput 8. ljl 1 — JL egy Wágner-fóle légkazános kettős SÖTCSapolÓ készülék és egy teljesen jókarban lévő, akár egy XliiduU akár két ló után vászonfedeies kocsi és 3 darab kerti vagy piaci ernyő 3 hozzávaló kerek asztallal együtt sürgősen eladó. — Mindezekről értekezni lehet Lindenfeld Domokosnál, Deák-tér. Báró Vécsey-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents