Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)

1912-04-23 / 92. szám

A 2. oldal. SZAMOS (1912. ápr. 23.) 92. szám. Modern ruhafestés íj a Tri^ A T¥?T> T3 Á I Legszebbruhatisztitás bármit divatszinre. 1 a.üJjri vegyileg száraz utón. Gyári föüztet: zalmár, Kossuth ß.-u. 10. Felvételi üz^t: Kazincz^-u. 17*. Sítila-u. 2- Nagpl$árolvlSzéclienpi*u. 34* Alapittatott 1886 Letörölt nyilliók. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 22. Az 1913. esztendő ujévnapja nagy vál­tozást jelent Magyarország polgárai mint „adóalanyok“ é'etében. Ezen a napon lép életbe az uj adó törvény, melynek szigorúságát különösen a harmtdoSótályu kereseti adó alá tartozó adózók fogják megérezni, mert az uj tör­vény sokkal belterjesebben kezeli az adó zást, mint az eddigi. Az ellenzéki lapok kifejezését hasz náljuk, amikor az uj adókezelést „belterjes­nek“ mondják. Voltaképpen pedig ez a „belterjesség“ nőm más, mint igazságosság, vagyis az adókivetésnek reális alapon való kezelése. Hiszen éppen az adózópolgárok igen sok esetben jogos följajdulásainak akar az uj adótörvény véget vetni. Az eddigi adózási rendszer szerint a harmadosztályú kereseti adót csík úgy ta­lálomra, hozzávetően írták elő. Hogy ez az után sok helyen följajdulást eredményezett, no az természetes. Es az is természetes, hogy a följajduló sohso az adótörvényben, hanem a törvény végreha|!óiban, a köteles­ségüket teljesítő adókivetési bizottsági ta­gokban keresték a hibát. Az 1913. évi január elsején életbelépő uj adótörvény — természetesen — szintén több ellenséget, mint barátot szerez a pénz­ügyi kormányzatnak I mét népnyuzásrói kintornáznak az ellenzék lapjai, ismét szid­ják a kormányzást. Csodálatos azonban, hogy ezek az el rekát, hozzá simult, hogy a duzzogó asz- szenykát kiengesztelje. Ebben a pillanatban megszólalt az előszoba csengője. — Bocsási-on el kérem 1 Maga engem durván megsértett. Maga engem nem sze­ret. Én se szeretem magát. Ki nem áll­hatom. Gyűlölöm, utálom. Magának inkább kell a jó halászlé, mint a jó feleség. Hagy­jon el kérem, mert ha maga nem teszi meg nekem ezt a szivességet, én hagyom el magát. — Ugyan ne gyei ékeskedjék édesem. A halászlé miatt csak nem fogunk elválni. Erre a végszóra lépett be a mama, az isteni anyós. Margit drágalátos anyikája, aki meghallván a gyűlöletes végszót s meg pillantván az ő egyetlen gyermekének ró­zsás arcán gyönyörű nagy fekete szem- pillairól harmatként hulló könyeket, szin tén elérzékenyült s nagy meglepetéssel ér­deklődött. — Az is'enért mi történt ? Mi baj ? Hogy már ilyen korán válást emlegettek. Minden házas életben sor szokott kerülni néhány százszor a válás emlegetésére, de nem ilyen korán, 8Z esküvőtől hat hétre, közvetlen a nászutazás után. Azért siettem hozzátok, hogy örömtől, boldogságtól su­lenzéki kottából károgó varjak semmiképpen sem akarnak a kormánynak arról a nagy- fontosságú rendelkezéséről tudomást sze­rezni, amelyet csak nemrég bocsátott ki a pénzügyminiszter. Ez a rendelkezés arról szói, hogy több millió koronát kitevő adót a kormány egyszerűen töröltet csak azért, hogy az uj adótörvényt annál simábban és az adózó polgárok zaklatása nélkül hajthassák végre. Az ál amnak ugyanis állandóan mil­liókra menő adóköve' elése áll fönn a pol­gárokkal s emben. Ezek a követelések jórészt olyanok, amelyek csak végrehajtás utján .hajthatók be, mert az adózók vagy nem ak írnak, vagy nem tudnak fizetni. Már most nehogy az uj adótörvény alapján összeállít ndó adólajstromba olyan összegek kerüljenek, melyeknek behajthatá- sához kétség fér, a pénzügyminiszter utasi tóttá pénzügyigazgatóságokat, hogy a kétes követeléseket törölje s az uj törvény alap jáu föifektetendő adótartozási könyvekbe csuk azokat a tételeket Írja elő, melyeknek behajtásához kétség nem fér. Ezen a cimen az állam több millió koronát veszi'. Csak Szatmár Németi város polgárai­nak adótartozásából közel 40000 koronát törölnek. A szatmári állami adóhivatalban már hetek óta szorgalmasan állítják össze azt a kimutí tást, amelyikben fölsorolják azokat az adótartozásokat, melyeket törölni kell a pénzügy miniszter rendelete értelmében. Csodalatos, hogy ellenzéki lapok erről nem tudnak, erről nem akarnak tudni. gárzó derült arcot lássak s ime, mint a fancsali feszület, úgy el vagytok szontyo- rodva. Azt hitein, hogy repeső szívvel öleltek át s úgy áll ok itt, mintha nem is nászúiról, hanem temetésről érkeztetek volna. — Jól m ndod, édes anyikám, mintha temetésről érkeztünk volna. Dezső eltemotto az én boldogságomat. A csipetkés halászlé miatt megbántott, megsértett durván, ki méletlenül, még irántad se volt gyengéd séggel, kímélettel. A fejemhez vágta . . . — Csak nem ? 1 — De igen. — Mit vágott a fejedhez gyermekem ? — Azt vágta a fejemhez, hogy nem tudok jó halászlét főzni, hogy te se tudsz anyikám, hogy nem tudom, mi a külömbség a csipetkés halés/.ló, meg az aranyhiluskás halpaprikás, meg a gágogó liba, meg e be­szélő papagáj közöt. — És erre te vizespoharat, vagy ma­jolikavázát vágtál az urad fejéhez ? — De anyika 1 — Hát csak ez a baj ? A halászlé készítésén vesztetek össze. Nem szégyen litek magatokat ? Kedves vőmuram, maga a bűnös, mert ha a hitestársak a főzésen Rémes rablógyilkosig Forgolángban. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, ápr. 22. Borzalmasan végrehajtott r.iblógyilkos- s'g tartja izgalomban Forgolány község la­kóit. Hétfőn virradóra vérbe-fugyva, holtan találták a község egyik közismert jómódú gazdálkodóját, akit a gyilkosság után kira­boltak. A rémes eset részleteiről tudósítónk a következőket jelenti: Ma reggel rémes jajveszékelés verte föl Forgolány község főutcájának csöndjét. Egy falubeli asszony futott végig az utcán s kezeit tördelve jajveszékelte: — Megölték a Mandzsuk Jánost és kirabolták a házát. Nem telt bele öt pere és a fölriasztott falu népe rémülve rohant Mandzsu hiza felé, i hol a tornácon borzalmas látvány tárult szemeik elé. A benyi'ó ajtaja előtt feküdt hányát fekve Mandzsu. Fejéből még szivárgott a megolvadt vér. Nyitott szemei kísértetiesen meredtek az ég feló. Az alsó álkapcája, alighogy lógott az arcáról. A gyilkos egy fejsze fokával ketté- hasította. A borzalom moraja zúgott végig az egybe. yült falut iákon többen élesztgetni kezdték a szerencsétlen embert, do az már jéghideg volt, már érákkal azalőtt meghalt. Többen rögtön a csendőrségre ruhán tak és jelentést tettek a gyilkosságról. A csendőrök nyomban a helyszínen teremlek és megejtették a nyomozást. Amint a halo't testén keresztüllépve vesznek össze, mindig a férj a hibás. A csizmadia maradjon a kaptafánál, a férfi ne katuskáskodjék, ne kotnyeleskedjét a konyhában a tűzhely körül. H - jobban sze­reti kis feleségét, mint. a csipet^és hilász- lét, akkor rögtön itt előttem bocsánatot kér tőle s megígéri, hogy többet főzőkana­lat nem vesz a kezébe s nőm kotyvaszt. — B csásson meg édes Macám, ara­nyos kis babuskám. ígérem, hogy jó leszek s mindörökre lemondok a csipetkéi halász­léről. A bájos asszonyka elmosolyodott s kezet nyújtott. Dezső mohó gyönyörrel ra­gadta meg felesége kis kezét s tapadó forró csókot nyom tt rá, majd magához ölelve lecsókolta arcáról a könnyet. Az anyós pedig megelégedetten, boldogan le­geltette szemét a »egbókült páron s mi­előtt beszélgetésbe eredt volna velük, hogy elmondják olaszországi éleményeiket, szólt vala eképpen: — Gyerekek, pénteken estére meg­hívlak s elvárlak benneteket csipetkés ha­lászlére. |j 11 ^ ^ A egy Wágner-féle légkazános kettős SÖrCSapolÓ készülék és egy teljesen jó karban lévő, akár egy JZjl&LIU akár két ló után vászonfedeles kocsi és 3 darab kerti vagy piaci ernyő 3 hozzávaló kerek asztallal együtt sürgősen eladó. — Mindezekről értekezni lehet Lindenfeld -■ .1 Domokosnál, Deák-tér. Báró Vécsey-há*. ■ i ■■ >—

Next

/
Thumbnails
Contents