Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)

1912-04-17 / 87. szám

(1912. április 17.) 87. szám. _____________________________SZAMOS _______________________________________3- oldal fillér ért vállalta. Ez volt a legolcsóbb ajánlat. Amikor a közgyűlésen fölolvasták az ajánlatok végösszegét, fölállt egy bizottsági tag, szabad szemmel alig észrevehető szürke közéleti atom és gyönge mellét kidül- lesztvo kijelentette, hogy a nagykárolyi is­kolát nem szabad szatmári embernek épí­teni, mert a szatmáriak el akarják venni a pénzügyigazgatóságot. Ezért, de kizárólago­san csakis ezért még akkor se kapja meg a munkát szatmári vállalkozó, ha mindjárt 20000 koronával olcsóbban is csinálná. És a szürke közéleti atom egyszerre nagy férfiú lett, mert á közgyűlés többsége mellé tapasztotta magát és a munkát egy nagykárolyi vállalkozónak Ítélte oda, aki éppen csekély 20449 korona 36 fillérrel volt drágább. Volt. Mert lenni a igha lesz, mivel ez a „haragszom rád“ társasjáték fölebbezós folytán a megyén keresztül a mi­niszterig is eljut. Szándékosan nem irtuk ki a cégek neveit, nehogy reklám ize legyen a cikknek. Leszögeztük a borszemjankói határo­zatot, melyen azért nem kacagunk, mert zsebbevágó dolog. Már most legyenek szívesek Nagyká? roly város képviselőtestületének tagjai arra felelni: ugyan mi köze egy vállalkozónak ahhoz, hogy a pénzügyigazgatóság miatt de- putáción, kabarén körösztül veszekszik Nagy­károly Szatmárral. Hiszen itt arról kellene, sőt másról nem is szabad beszélni, hogy &i építi föl olcsóbban az iskolát. Ehelyett azonban kiáltanak a porondra és egy kis közigazgatási bukvenchányással váltanak ki a vármegye közönségéből de­rültséget. Az egész társasjáték fináléjának föl­említjük, hogy ahhoz az iskolához az állam 200,00) korona segélyt adott, tehát nem is a maguk pénzén rendezték a kis cirkuszt. panttbzälon megbotlott részvénytársaság. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. ápr. 16. Hetvenezer korona csinos kis összeg. Sok mindent lehelne ennyi pénzzel kezdeni. Éppen ennyit veszített az elmúlt esztendő ben egyik szatmári részvénytársaság pamut üzleten az osztrák sógorok jóvoltából. Az eset részletei a következők : Az elmúlt évben 53 külföldi és 3 ma gyár pamutgyár szép csendben kartelt kö­tött. Ennek a kis modern rablószövetkezés nek az lett a következménye, hogy pamut ára egyszerre 140 fillérrel fölszökött. A kartell ólén a budapesti általános hitelbank állott, amelyik oly ügyesen hasz­nálta ki a nelyzetet, hogy millió koronán fölül keresett rajta Már most, ha figyelembe vesszük, hogy a hitelbank nyeresége egymaga túllépte a milliót, elképzelhetjük, mit keresett a kartell többi tagja. Ezt az óriási összeget pedig ki fiizette meg más, mint a nép, még pedig a legszegényebb néposztály. Minket azonban nemcsak erről az ol­dalról érint ez a pamuthadjárat, hanem azért is, mert egy jónevü szatmári rész­vénytársaság alaposan megbotlott a pamut­szálban. Az a bizonyos részvénytársaság — melynek nevét éppen a szatmári pénzpiac nak krízise miatt hallgatjuk el — már évek óta köt nagyobb tételeket pamutban és pe­dig — amint az eddigi eredmények mutat­ták — nem kis szerencsével. A megelőző években tekintélyes hasznot vágtak zs-bre ügyletkörükbe éppen nem tartozó pamutüz­letekből. Az elmúlt évben azonban takarosán elszámitották magokat. Nagyobb szállítási kötelezettségeket vállaltak. Nem számoltak egy esetleges ab­normális ái fölszökéssel s a kötéseket a nor­mális árakkal zárták. Közbejött azonban a hitelbank kartell- manővere s a szatmári részvénytársaság egy borús napon arra ébredt, bogy a pa­mut ára éppen 140 fillérrel magasabb, mint amennyiért ő a kötéseket megkötötte. Ez a potom 140 fillér azonban vég­összegben kerek 70,000 koronát tett ki a részvénytársasági tagok nem kis megdöbbe­nésére. Hogy a részvénytársaság, hogyan re parálja ki ezt a kis botlást s hogy egyálta­lán, hogyan jutott a pamutüzlethez, azzal nem foglalkozunk. Majd az üzletrésztulajdo­nosok elintézik a dolgot. Az azonban mégis fölhábori ó, hogy egy magyar pózintézet, az általános hitel­bank kezetfog az osztrák gyárosokkal s ve­lők együtt nyúzza a magyar népet és teszi tönkre a magyar ipart. Ez már valóban megérett az állami beavatkozásra. Karhatalommal eltemetett halott. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, ápr. 16. A szatmármegyei Kántorjánosi köz­ségben forró, izgalmas bonyodalom kelet­kezett egy asszony holtteste körül. Annyira kiélesedett a helyzet, hogy a főszolgabíró jónak látta, hogy a temetés alkalmával egy csendorőrjáratot rendeljen ki, hogy az eset­leges botrányokat még idejében sikerüljön elfojtani. Az izgatottság a vallás miatt tá­madt és a közvetlen ok az volt, hogy a gör. kath. lelkész nem akarta megengedni, hogy egy asszonyt, aki életében felekezet- nélkülinek vallotta magát, minden beszen- telés és papi asszisztencia nélkül a gör. kath. temetőben helyezzenek el örök pihenőre. Az esetről ottani tudósítónk a követ­kezőket jelenti: Egressi Miklósáé, egy 68 éves öreg asszony április hó 11-ón hirtelen meghalt. Hozzátartozói a halálozást kötelessógszeiüen bejelentették az anyakönyvi hivatalban és miután Egressiné még életében kijelentette, hogy semmiféle vallásban nem hi z és minden felekezetnélküli, nem is értesítették a papot, hanem egyszerűen kimentek a temetőbe és a sírásónál megrendelték a sirt. Azt hitték, hogy ilyenformán a dolog teljesen elintéződött s minden rendben van. Csakhogy azzal nem számoltak, hogy a papjuk, a gör. kath. lelkésznek is van némi beleszólási joga a dologba. Egrossiné szüle­tésére nézve gör. kath. és a lelkészi hiva­talban sohaiem jelentet'e be, hogy a vallá­sából kitér, vagy más vallásra áttér. Éppen ezért a lelkész nem akarta megengedni a holttestnek a gör. kath. tc-metőben való eltemettetését. Tizenharmadikán délelőtt kellett volna végbemennie az öregasszony temetésének. A ha'ottas háznál megjelentek a nazarénus és a község több felekezetnélküli hive, hogy a halottat utolsó útjára kikisérjék. Éppen feltették a holttestet egy közönséges, rozoga szekérre, amikor megjelent a gyászháznál a gör. kath. lelkész és azt a kijelentést, tette, hogy nem engedi meg a holttestnek a gör. kath. temetőben való elföldelését. Lett erre nagy kavarodás. A gyászoló közönség egyszerre átváltozott harciam, lár­más párttá. Természetesen a lelkész eltá­vozott s ma rára hagyta a lármás tábort. A nép, a rokonok a koporsót fennhagyták a szekeren s azon kezdtek tanakodni, hogy hová vigyék a halottat. Amikor a zaj, a khaosz már valamernyire elült, egyesek azt ajánlották, h így menjenek el a főszolgabíró­hoz s kérjék meg, hogy rendelje el, hogy Egressinét a gör. kath. temetőben helyezzék örök nyugalomra. S a gyászoló sokaság deputációvá alakult át és elmentek a fő­szolgabíróhoz A főszolgabíró pedig elég bölcsen ren­deletben utasította az egyházat, hogy a halottat a temetőjébe befogadja. Tekintve azonban, hogy tartani lehetett attól, hogy a felekezetcélküliek és a gör. katholikus hívők között összeütközésre kerülhet a sor, a főszolgabiró a temetéshez egy csendőrőrjá­ratot is kirendelt. Gyorsan, rapid módon ment minden, úgy, hogy dél felé járt az idő, mikor a gyászoló menet megindult a gör. kath. temető felé. Gyalu’atlan, fekete koporsóban volt a halott. A rozoga szekér elé két cigány ló volt fogva Ó3 a szekér előtt s közvetlenül utána szuronyos csendőrök lépdeltek. A községben pedig bámulták a furcsa, szo­morú menetet. Szegény Egressiné, akinek életében sohasem volt baja a törvónynyel, nem gondolta, hogy utolsó útjára szuronyos csendőrök fogják elkísérni. De, hiszen neki igazán már minden mindegy. Mint ahogy az is. Keresnek egy bestiát. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, 1912. ápr. 16. Az utóbbi hetekben sűrű egymásután­ban fordult elő, hogy úgy a környékről, mint Szatmár városából egymás után tűn­tek el fiatal, serdületlen leánygyermekek. Különösen a vidékről érkeztek jelentések, hogy vagy itt, vagy ott néha napján többes számban is eltűntek kis lánykák. Az ag­gódó szülők hiába tették tűvé az egész fa­lut, nem találták meg seholsem elveszett gyermeküket. A külömböző csendőrőrsöknól egymást érték a feljelentések és jogosnak átszőtt az a feltevés, hogy a gyermekeket egy jól szervezett tolvajbanda lopja el és nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. Megérkezett I a tavaszi és nyári idényre rendelt legújabb divatu valódi chewreaux és box bőrből készült fekete és színes úri női és gyermek cipők. A. valódi amerikai King Quality czipők kizárólagos raktára.

Next

/
Thumbnails
Contents