Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-13 / 59. szám
i 2. oldal. SZAMOS (1912. márcim 13.) 59. szám. kés bizalmi nyilatkozatok mindegyike igen súlyoz ítélet ai obstruktorok fölött. Miért nem hivatkoznak tehát a népre ? Teasék csak megpróbálni. Egyébként lehet, hogy rövid időn belül kedvük ellenére ia nyilatkozik a nép, az istenadta nép az istenverte obstruktorok felől. 5^ helyzet. A politikai körök lázas izgalommal lesik a holnapi audiencia eredményeit. Mindaz, amit eddig a lapok a válság megoldására felhoztak, merő kombinációk, hiábavaló ta- pogatódzások a politika zavaros ködében. Auffenberg neve még mindig a legforgalmasabb. Lemondásának hivatalos pub- likását minden órában várják — és nem ok nélkül, mert a hadügyminiszter állása abban a pereben, amidőn Bócsben Khuen propoziciói katonai intrikák következtében hajótörést szenvedtek, Auffenberg is eljátszotta kisded játékát. El pedig azért, mert egy újabb kormány csak akkor lenne életképes, hogyha a lemondott kormány programmpontjának alapján áll, mert a parlament többsége, a nemzeti munkapárt szilárdan összetart és csakis ilyen kormányt hajlandó támogatni. Lakács nevét különösen Justhek emlegetik sűrűn azzal, hogy vele meg lehetne teremteni a parlamenti bókét. Azt azonban, ugylátszik, számitásou kívül hagyják, hogy Lukács teljesen azonosítja magát Khuennel, tehát más alapon nem lenne hajlandó a kátyúba ragadt politika szekerét kiemelni. A politikusok egyik igen tekintélyes csoportja — köztük Wekerle is — azt hangoztatják, hogy a válságot csakis Khuen hirtelen jött szomorúsággal, — azaz hogy van, Lina, de nem néz a szegény hercegnére . . . Valósággal gyűlöl engemet 1 . . . Hangja könnyekbe fűlt. A parasztasszony méltatlankodva emelte fel karját. — Az nem lehet, — mondta. — Aztán lehajolt s elvette a gyermeket. — Köszönöm a jóságát, hercegnő. Az Isten maradjon vele! Ezzel az ura karjába öltötte karját s lassan megindultak. Babette, akinek a paraszt asszony tejtestvóre volt, hosszan utána nézett. Aztán leült vissza a fűre s csipkezsebkendőjét az arcára szorította. — Bebette 1 — szólt a Dane hangja gyöngéden. Az asszonyi könnyek látása sok volt a viharedzett katonának. — Maga az ? — kérdezte a leány. Ismét a haragos Babette volt, aki gúnyosan nézett reá. — Igen, igen, ón. Azért jöttem, hogy megmondjam : szeretem ... és ... és .. . megkérdezzem, akar-e a feleségem lenni ?... És Babette elfelejtkezett minden méltatlankodásáról s boldogan szólt: — Akarok. A férfi pedig halkan hozzátette. — A herceg megtalálta mégis a hercegnét és boldogan éltek, amig meg nem haltak . . . Elza. újabb megbízatásával lehetne szanálni. Ez a kombináció nem alapnélküli, amint Auffenberg lemondása végleges lesz, Khuen megbízatása el nem maradhat, sőt csakis Khuen újabb megbízatása következhet be. S ez igen egyszerűen magyarázható. Khuennek nem a maroknyi Justh-párt, haNagykároly, 1912. márc. 12. Nagykároly városát kevés szatmári ember ösmeri. — Egészen biztosan kevesebb, mint amennyi Szatmárról Debreoent, Nagyváradot, Budapestet állandóan járja. Szat- már és Nagykároly városok sok éves fóltó- kenykedése nem szült baráti érzéseket polgáraik között, az alanyi inditókoktól eltekintve pedig Szatmárról, — kivéve a pénzügyi igazgatás terét, — kevés embernek akad dolga Nagykárolyban. Nem szándékom a .Szamos* olvasóinak Nagykárolyt ebben a riportban felfedezői, csak éppen a hely ismeretével kapcsolatban igyekszem hü képet nyújtani arról a páratlan mozgalomról, amelyet Nagyká rolyban az a hir váltott ki, hogy az ott botrányosan elhelyezett pénzügyigazgatóságot a kormány, Szatmárnémetiben szándékozik elhelyezni. A pénzügyi „palota<(. Nagykároly főterét a legnagykárolyib'b szemmel vizsgálva sem lehet városias kinézésűnek minősíteni. A tagadhatatlanul impozáns vásárteret egyik oldalról a Károlyi grófok parkjának hátulsó része, a többi oldalról széles árkok, azokon túl földszintes házak szegik. A kietlen nagy teret átvágja középen a normális árkokból emelkedő országút, aminek, forgalmi olykor élénkíti az általános egyhangúságot, ezenkívül azonban csak a szomorúság, unalom, sivárság ül ott azon a sártengeren, amelyen egy nyártól a másikig, csak nagy kockázattal lehet átvádolni. A sártengerbe délről benyúló félszigeten ásitozva vigasztalanul unatkozik a pénzügyi „palota“. Gróf Károlyi stílusban épült, ízléstelen, egyemeletes, szimpla ház, amelynek a kinézése is azt árulkodja, hogy kétségbeesetten, súlyosan lehet megterhelve 65 hivatalnok elhelyezésével. A sár mia t az országúton áll meg a kocsim, ahonnan egy öles árok átmászása után kezdetleges járdán, mintegy 150 lépés után jutok a „palotába“. Bent nyitott folyosók, szorongásik elfoglalt skatulyaszerü kis helyiségek, dobogó és imbolygó padló, sok csuzos hivatalnok és tarthatatlan tagoltság az egymáshoz tartozó resortokban. A titok. Innen a világ végéről és ebből a botrányos elhelyezkedésből igyekszik a nagykárolyi kir. pénzügyidazgatóság évek óta szabadulni. A szabadulás vágya viszhangot keltett a pénzügyi miniszteriiumban is és a Nagykárollyal évek során át folytatott purparlék után, most legutóbb kérdést intézett a minisztérium Szatmárnémeti városhoz : nem volna-e hajlandó a péDzügyigaz- gatóságn^k törvényhatósága területén hajlékot adni. A miniszteri leirat tartalma bölcsen óvott titok volt Szatmárnémeti városnál, — nehogy annak szellőztetése időelötti illetéktelen és jogosulatlan támadást, mozgalmat keltsen a nagykárolyiaknál, akik ha cselenem Auffenberg vetett gáncsot. Ha már most Auffenberg beleesik a magaásta verembe, akkor Khuen a munkapárt és Kossuth-párt támogatásával igen rövid idő alatt rendet teremthetne. Hissen Justhék a kormány lemondását megelőző napokban már a végsőket lehelték, már vergődtek. kedetre kerül a dolog, eiösmerósre méltóan összetartó agilitást tudnak kifejteni Szatmárnémetivel szemben. Dr. JPaluaay Árpád. A titok azonban kipattant — még pedig, ahogy megtudnom sikerült — a vármegye alispánja utján. Vele is folytattak ugyanis az illetékes hatóságok tárgyalásokat, még pedig a tárgyban, hogy a pénzügyigazgatóság áthelyezése esetére tud-e hirtelen a vármegye mellé rendelt számvevőségnek helyiséget adni. Az alispán mint jó károlyi-párti természetesen rögtön leadta a veszedelmet Debreczeni kir. tanácsos, nagykárolyi polgármesternek, aki nyomban még tegnapelőtt, vasárnap este értekezletet hivott össze a nagykárolyi kaszinóba, ahonnan a dolgok rendje szerint dr. Falussy Árpád a vármegye volt főispánja sem hiányozhatott. Az értekezlet aztán fellármázta egész Nagykárolyt és a kolportált hírrel akkora konster- nációt okozott, hogy Nagykárolyban külsőleg konatatáihatóan fel vannak azóta is dúlva kedélyek. A helyi lapok rögtön külön kiidások- kal lármázták tele a várost, a bankok nagy pénzek összehozását ajánlották fel és még .ma is izgatott csoportok tárgyalják utcán és fedelek alatt az eshetőségeket, amiket a közel napok hozhatnak. A vasárnapi értekezleten rögtön a megnyitás után dr. Falussy Árpád kérte ki magának a vezérlést, azonnal össze-vissza telefonálva a felországot s mert gr. Károlyi Mihálytól még az nap telefon terminust ka pott másnapra, kijelentést is tett: hogy nyugtassák meg magukat a károlyiak ő már intézkedett. (Félreértések kikerülése végett jelzem, hogy ugyanarról a Falussy Árpádról van szó, aki koalíciós főispansága után kevéssel tette volt a szatmáriak előtt azt az ugyancsak kijelentését, hogy csak két napig maradhatott volna még főispán, megmutatta volna, hogy Szatmárra hozza a pénzügy igazgatóságot.) Le kell azonban szögeznem, hogy az értekezlet komolyan vett tényezői, a dolog érdeméhez méltó intézkedéseket Í3 tettek. Monstre küldöttségét szerveztek a pénzügyi kormányhoz, mely a ma esti vonattal útnak indul és a nélkül, hogy kiváncsiak lettek volna Szatmárnémeti város ajánlatára, Nagykároly részéről is kilátásba helyeztek mindent, amit csak kívánni lehet, — csak el ne vigyék, illetve csak Szatmárra ne vigyék a pénzügyigazgatóságot. A pénzügyigazgató. Az értekezlet határozatot hozván és intézkedéseket foganatosítván, annak rendje és módja szerint hozzáfogott bűnbakot keresni. Miután Szatmárnémeti város telhet étién kapzsisága le lett tárgyalva, a főbünös személyét Plachy Gymla kir. tanácsos, pénzügyigazgatóban állapították meg. — Mert Nagykárolyban kevásbbé lehet szórakozni, azért kell neki Saatmár. — Mert Szatmáron több a barátja a Különleges eeipkefes- TT 1 iaatmiv. = v»yár íöűzlet: lés, hűen minta után XlcljLc4Jt3i X dl ]£$£$**& Lajos - utCÄ IQ* szám. Felvéted üzletek: Kazinczy-utca 17. sz. AíÜa-uteí A sz. Nagykároly: Széchenyi-utca 34. sz. Aiapittatott 1886. A pénzügyigazgatóság.
