Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-09 / 56. szám
1912. március 9.) 56 Mám SZAMOS 3. oldal. RUHÁT FEST, = VEGYILEG TISZTIT HAJTÄJER PÁIi SZATMAR. = 1,11 ..... Alapittatott 1886-ban Gy ár főfalat: Szatmár, Kossuth Ca)QS»u. 10. Trivfoli üri»t: Kazinczy-utca 17., flHila-utca 2. Magyl^árol?: Széchenyiéit. 34« XT* I Q H A egy Wágner-íéle légkazános kettős SÖFCSapoi Ó készülék és egy teljesen jókarban lévő, akár egy- lLíluUU «kár két ló után vászonfedeles kocsi és egy teljes fűszer üzleti berendezés sürgősen eladó. Mindezekről értekezni lehet Lindenfeld Domokosnénál, Deák-tér. Báró Vécsey-há*. Fegyelmi és személyi ügyekben bejelentést érdemlő változás nem történt. Az elmúlt hó folyamán útlevelet kórt 430, útlevelet nyert 310 és visszavándorolt 72 egyén. Ezután elnöklő iőispán indítványára a bizottság e ismerését nyilvánította az árviz alkalmával közreműködött közigazgatási, községi tisztviselőknek, katonaságnak és csend- őrségnek teljesített szolgálatukért. Szobrot Szatmáron II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek! II. Rákóczi Ferenc fejedelem alig volt 23 éves, midőn XIV. Lajos francia királylyal a magyar fölke'ós szervezése végett titkos levelezést folytatott s ezt Longueval nevű be ga származású császári hadnagy, kire a leveleit bízta, a wieni udvarnak elárulván, Rákóczit Solari császári tábornok a sárosi várában éjszakának idején elfogta és Bécsújhelybe fogságra hurcolta. Innen a francia jezsuiták befolyása következtében nemsokára kiszabadult s Lengyelországba menekült, ahol titkos bujdosóbban, bár 10 000- arany forint vérdij volt kitűzve a fejére, mintegy két évig lappangott Rákóczi 26 éves korában, 1703. évi junius 16 án jött Lengyelországból Magyar- országba. Klinee nevű lengyel falun át, n Beszkid hegyek alján körösztül, Tiszabecsnél erőszakolta ki egy császári ezred ellen az átkelést, hogy a tiszai vármegyék közönségével közvetlen érintkezésbe lépjen; Vásá- rosnaményból intézte a nemességhez fölke lésre szólitó kiáltványát. Országos győzelmi háborúit a fejedelem 1703. évi augusztus havában csaknem a szatmári várnak ostromával kezdte s ezt három hónapig személyesen folytatta ; 1708. évi október 19-től november 10 ig három hetet Szatmár városában, a mai uj posta- hivatal területén fönállott házában töltött; ide jövetele előtt Trencsén váránál már jóformán elvesztette a háborúit; a fejedelem elcsüggedt kurucai 1711. évi április 27. és 28 -ik napjain a szatmári vár területén a szatmári béke pontjait letárgyalták és elfogad ák, mig a közel fekvő majtényi sikon 1711. évi május 1-én 12,0C0 kuruc a fegyvert letette és a királynak hűséget esküdött. Ezek voltak Szatmáron és Szatmár körül a Rákóczi nyolc évre terjedő háborúinak kezdő, középső és végződő eseményei. Most látni fogjuk ezeknek a részleteit. A fejedelem a szatmári várat gróf Löwenburg, Sickingen és Glöckelsberg császári tábornokok ellen 1703. évi augusztustól gróf Bercsényi Miklós fővezér közreműködésével Vetés és utóbb Pálfalva alatt ütött táborából több hónapon át ostromolta. Németi várost, mert Rákóczinak meghódolt, augusztus 16-án Lőwenburg Fridrik bosszúból üszkökkel és égő csóvákkal elhamvasztotta ; Szatmár várost pedig a fejedelem, hogy a várhoz könnyebben juthasson, szeptember 28-án az utolsó tyúkólig leégette. A hajléktalan és mindenükből kifosztott lakosok Szatmárhegyre menekültek s két évig ott szenvedtek. 1703-ban a Rákóczi táborából Gyulaffy főtiszt a hegyen meghalt. Ember Pál lelki- pásztor szónokolt a nemes fölött. Beszéde alalt az egész sereg hallására megjósolta a kuruc háborúk veszedelmét. A jelenvolt fejedelem táborával együtt könyeket hullatott. Rákóczinak Szatmárról Tokajba történt eltávozása után a vár ostromát báró Sennyey István, Buday István és gróf Forgách Simon tábornokok folytatták. A várat 17 hónapi kiéheztatés után a 600 lo vas s nehány száz puskásból álló német 1705. év első napján Forgáchnak elvonulás megnyerésével föladta. Rákóczi 1708 ban Nagykárolyból, ahol báró Károlyi Sándor vezérét látogatta meg, vadászgatva utoljára jött háborúinak csaknem teljes elvesztése után Szatmarra. Innen október 19 tői november 10-ig tizenegy levelet irt és pedig hadi ügyben hetet gróf Bercsényi Miklós fővezérhez, hármat Károlyihoz és egyet diplomáciai ügyben Talaba Máté moszkvai követhez. Szatmár és Németi várost a fejedelem a Tályai novemberi országgyűlésre személyesen meghívta. A fejedelemnek az országból való kimenetele után a szatmári békét előkészítő tárgyalások a báró Károlyi'Sándor kuruc generális és gróf Palffy Janos császári lá- bornagy között Debrecenben folytak le; a béke pontjait Szatmáron tárgyalták le és fogadtak el; magát a békét a császár és koronás király nevében Pálffy és linden heimbi Lacher Károly meghatalmazott császári referendárius konziliurius Szatmáron, 1711. évi április 29-én írtak alá; a nemes és viíózlő rendek, mint a magyarországi és erdélyi külön meghatalmazottak, báró Károlyi Sándor és 43 nemes, május 1-én Nagykárolyban látták el az aláírásukkal. Ugyanezen napon a majtényi sikon 12,000 kuruc a fegyvert letette és a királynak hűséget esküdött. A béke előkészítésében, tárgyalása, elfogadása és aláírásában Szatmár és Németi város egyáltalán nem vett részt, sőt a békekötésnek Szatmáron való tartására be sem is folyhatott. De bármi is történhetett volna, Rákóczinak Szatmáron és Szatmár körül lefolyt nagy eseményeiért szobrot emelnünk kell! Int erre minket az is, hogy az országban nincs seholsem oly hasonló rangú vidéki város, mint a mienk, melyben szobrot nem találhatnánk! Szamos olyan jog nincs még a nemzet kezében, melyért az osztrák császári hatalomnál Rákóczi alkudozott, kinek példáját 1848-ban Kossuth követte 1 Teljes joggal fordulhatunk tehát a szó bor felállítására szükséges összegért a nemzethez. Ha meggyőződünk arról, hogy a mi közönségünk elfogadja a szobor eszméjét, akkor könnyen szólhatunk kérésünkkel a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez. A vízvezeték létesítésével időszerűvé vált a Deák-tér rendezése. Ilyen teret mivel sem lehetne inkább díszíteni, mint valamely impozáns szoborral, mely a város történelmi nagy múltját tekintve, csak Rákóczi szobra lehet. A gyakorlati célt is érintve, helyes vo'na a Deak-tér díszítésére művészi és használati igényeket kielégítő kuruc-kutat Rákóczival együtt a középen fölállítani. Bármelyiket választjuk, egyiránt lerójuk a nagy fejedelem emléke iránti kötelezettségünket. „Sirat Magyarország, óhajt Érdélyor- szág s holtig szán, holtig bán, — még a gyermekük is, tudom, visszakiván!“ Mikor rég elmentem, visszasóhajtatok! Mikor rég meghaltam, akkor is sirattok! Haló poromból is feltámasztanátok. — Összeszednélek még porhanyó csontimatl* Ferency János. Ma szombaton, márc. 9-én C. bérlet. — C. bérlet. Tiindérszerelem. Regényes Operette ^ felvonásban. Irta dr. Martos F. Zenéjét szerzetté Huszka Jenő. Rendezi Heltai Hugó. SZEMÉLYEK : Máté — — — — — Borbála, a felesége — — Gergő, a fiuk — — — Orzse, a leányuk — — Csalabér, bakter — — Csalabérné — — — Vizi király — — — Csilla, Lánya — — — Czinczér, tücsök király Remete — — — — Gyöngyvér 1 — Tünde !• sellők — Hableány J — Demeter, harangozó Pista, falubeli legény — Holnap vasárnap, 1912. Bérletszünet. Rovó István P. Tordai Etel Balázs Bálint Liszt Ferike Radócz Feri P. Szepessy 3z. Fehér Gynla H. Bállá Mariska Heltai Hugó Id. Lenkey Gy. Kulinyi Karola Pálma Tusi Debreczeni Gizi B. Mihályi K. Forray Tibor március 10-én Bórletszünet. Tündérszerelem' Regényes operett«. Hurut pasztilla Köhögés ellen a legjobb, ára 50fill. 3 doboz 1.30 fill. Egyedül kapható Gerő Sándor Magyar Korona gyógyszertárában, ^Nagykőrösön. 40 (i o.) Különleges csipkefes- Ö A ífóíai» T>A] = ajryár föűzlet: lés, hűen minta után -H-d| Lcljv?T Jl dl Kossuth Lajos-utca 10. szám. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. sz. Attila-utca 2. sz. Nagykároly: Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatott 1886.
