Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1912-03-06 / 53. szám

4. oldal. SZAMOS (1912. máreius 6. 53. szám. Lelőtték a saját fegyverével. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, máre. 5. Állandó rovatot lehetne nyitni a szesz­től elborult falusi legények vérengzéseinek. Nincs olyan vasárnap, hogy a vármegye egyik másik falujában csupa virtusságból holtra ne verjék egymást a jóbarátok. Hodászon az elmúlt vasárnapon szin­tén borzalmas vérengzés volt. Három jó pajtás akadt össze egymással. A civódásnak az lett a vége, hogy az egyiket lelőtték csak azért, mert részeg fejjel hősnek képzelték magokat. Az eset részleteiről tudósítónk a kö­vetkezőt jelenti: Az eimult vasárnapon nagy vigazság volt Hodászon a falu korcsmájába. A délutáni templomozás után összegyűltek a falu ifjai, vénei a korcsmában és ittak — táncoltak. A mulatók között voltak ifj. Botos Jánas, Szondi József és Sarkadi János is. Sokat ittak, de nem eleget, ,mert a tánc annyira kihevitette őket, hogy nem mérték határát az ivásnak, aminek, azután az lett a vége, hogy tisztességtelenül be rúgtak. Mikor egészen reáfeküdt az agyukra a szesz, amikor már a lig álltak a lábukon és minden mulatozást kimerítettek, abban ke­resték gyönyörűségüket, hogy egymásnak mentek. Ifj. Botos János és Szondy József összebeszéltek, hogy Sarkadu megrakják. Sarkadi azonban megerezte a sáfrány­illatot és óvatosan eiakart szeleim. Amikor már az ajtónál volt Botos út­ját állta. Mikor Sarkadi látta, hogy sehogy- sem tud „barátai“ elől elmenekülni revol­vert rántott. Többsem kellett a részeg fejű alakoknak. Leteperték Sark&dit es kicsavar­ták a kezéből a fegyvert. A nagy dulako­dásban azonban Sarkadinak sikerült az aj­tón kívül kerülni és futva hagyta el a korcs­mát. Mikor már az utcán volt, abban a hit­ben, hogy túl van a veszedelmen — szép lassan ballagott hazafelé. De Botos és Szondi — nem eléged­tek meg azzal, hogy Sarkaditól elvették a fegyvert, hanem utána mentek, hogy bosz- szut álljanak rajta. A falu végén vau egy malom. Éppen ez előtt ballagott Sarkady, amikor a két le­gény utolérte. — Na most 1 — ordította Boros — és rásütötte Sarkadira a revolvert. A golyó talált és a következő pillanat­ban Sarkadi összeesett. Mikor a támadók látták, hogy áldozatuk a földön vonaglik, elfutottak a véres tett színhelyéről. Útköz­ben eldobálták a fegyvert és a töltényeket. Sarkadira másnap reggel akadtak rá a járókelők. A csendőrség Sarkadi vallomása alapján letartóztatta a vérengző legényeket és bekísérte a szatmári ügyészség foghá­zába. A becsapott menyasszony. Már régóta járt H. J. Mesztegnyő ta­nyára és a tanyán egy házba és beszült ott sok szépet V. M. szakácsnénak. Elmondta, hogy önálló független em­ber, nagyon jó jövedelme van, társ tulaj donosa egy szerelő vállalatnak. Mindezekből a hiszékeny szakácsnő levonta a következ­ményeket, hogy H. J. jó partié s majd megélnek szépen. Beszélgetni kezdtek a jö­vőről s megegyeztek, hogy e hó 3-án meg is tartják a hivatalos eljegyzést. De a sors máskép intézte a dolgok folyását. A menyasszony lelkében kételyek kezdtek ébredezni, vájjon igaz lehet-ő mindaz amit a vőlegénye mesélt csendes es­teken. Felkereste tehát egyik jó ismerősét és előadta neki a tényállást s megkérdezte, milyen legény is az a H. J. és van-e any- nyi keresete, hogy fenn tud tartani egy családot. Az ismerős nagyon elbámult az ese­ten, hisz ő jól tudta, hogy H. J. korántsem cégtárs, hanem rendes fizetéses segéd. De még ez hagvján. Ennyivel többnek mondta magát a vőlegényjelölt, de meg is kisebbí­tette magát. Nem árulta el ugyanis, hogy családos ember, még pedig három gyermek atyja. Mindezeket a póruljárt V. M. csak a jóakaró ismerősétől tudta meg, de még hál’ Isten jókor. A kalandvágyó férfinak igy nem sikerült eljegyezni a szép szakácsnét, V. M. pedig megmenekült egy nagy — szégyentől. Színházi jelentés. A „Tündérszere lem“, dr. Martos F. és Iluszka Jenő regé­nyes operettéje csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este, négyszer egymásután ke­rül színre a szatmári színházban. Az uj operette fényes kiállítással és uj díszletek­kel lesz bemutatva, az operette személyzet legjobb tagjaival. Ma szerdán, március 6-áu C. bérlet. — C. bérlet, a budapesti Nemzeti Színház müsordarabja : JUDIT. Szomorujáték 5 felvonásban. Irta Hebbel Frigyes. Fordította Ivánfi Jenő. F rendezi Fehér Gyula. SZEMÉLYEK: Judit Holofernes Ephraim Achior, a moabiták vezére Sámuel, aggastyán Az unokája Daniel testvére néma és vak Dália, Saraaja felesége Mirza, Judit szolgálója Samaja, Assad barátja Assyr, főpap Mcsopotámiai követ Aggastyán 2 j bethuliai öreg Z. Hahnel Aranka Fehér Gyű a Szőke Sándor ifj. Lenkey Gy. Rovó István Pattay Balázs Bálint P. Torday Etel Czakó Miéi Ross Jenő Szalóki Dezső B. Mihályi Károly Heltai Hugó Radócz Feri Kottler Manó Holnap csütörtökön, 1912. márc. 7-én A. bérlet. — A. bérlet. Tclndérszerelem. Regényes operette 3 felvonásban­Heti műsor. Szerdán „Judit“ szomorujáték. (C. bérlet.) Csüiörlökön újdonság, itt először „Tündér- szerelem“ operette. (A beriet.) Penteken „Tündérszerelen“ operette. (B. bérlet.) Szombaton „Tündérszerelem“ operette. (C bérlet.) Vasárnap „Tündérszerelem“ operette. (Bér- I letszünet.) Házasfelek (uj tégla épület) 2 szoba konyhából, azonkívül beépíthető telek ugyanott eladó. Értekezhetni a tulajdonos­sal : Dobray Jenővel Kazinczy-u. (125 incsen pírja u magyar huszárnak ^ de a RAGÁLYI női és antilop keztyülnek, ép úgy az angol — kalapjainak sincsen párja. — Különleges csipkéid s- | | ^ • a. * • T) / 1 = vjryár főűzlet: lés, hűen minta után -t dl Kossuth Lajos-utca 10, szám. Felvételi üzletek: Kazmczy-utca 17. sz. Attiia-uíca 2, sz. Nagykároly; Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatott 1886. Üzlet áthelyezés miatt a rak­táron leró rőfís, diVat, kész férfi es női rnbílsat leszállított árban árusítóin. érő öltöny »zövotböl « ftrt. to ki.-Ml. 5 nádidé szövetből . 1 fit, 30 kz.-tól. ityoimefiöltöuy szövetből 3 fit. te kr.-töl. Ria er#s nadrág . . 1 fit. 10 kr.-töi. í vág vászon . . . .4 frt. — kr.-töl. 1 vég kanav ász . . .4 fit. t* kr.-től. Kozz tűm kelmék . . frt. 42 kr.-tdl. — ■ — Becses pártfogást kfr ----------­WEISZ IGNÁCZ Szatmár, Várdomb­a. 2

Next

/
Thumbnails
Contents