Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-31 / 74. szám
SZAMOS 4. oldal. ekszponált állást, viselnek a városnál, amely nemhogy meg nem engedi, de egyenesen tiltja a közönség szipohozását. „Hát akkor én mit csinálok ?" — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 19i2. márc. 30. Ezt a csodálatos kérdést intézte a városi adóhivatal mohosfejü főnöke az adóhivatal tisztviselőihez, mikor szóba került, hogy a városi hivatalokban május elsejétől kezdve megszakitásnélküli hivatalos órákat léptessenek életbe. Léptessenek. — Mert még nem léptették életbe, amint azt, valószínűen téves információ alapján, az egyik helyi lap megírta. A városi tanács legutóbbi ülésén került szóba, hogy a hivatalos órákat a nyári hónapokban egyhuzamban tartsák meg. A rendőrfőkapitány bejelentette, hogy a rendőrségnél már április elsejétől reggel 7 órától délután 1 óráig hivataloskodnak. A déiutáni órák alatt pedig megfelelő számú tisztviselő tart inspekciót. A város többi, adminisztrációs hivatalainak munkaidejére nézve, amely szintén reggel 7-től 1 óráig tartana, csak ezután határoz a városi tínács. Fölhívta ugyanis az egyes hivatalok ügyosztályvezetőit, hogy tegyenek jelentést, vájjon a megszakitásnélküli munkaidő nem hátráltatja e az ügymenetet. Az egyes ügyosztályvezetők már be is adták véleményeiket. Valamennyien hozzájárulnak a módosításhoz, csak egy akadt közöttük, az adóhivatal főnöke, aki kijelentette, hogy ő nem vállal felelőséget a munka rendes menetéért s éppen ezért tiltakozik a hivatalos órák megrövidítése ellen. Nagyon szép a buzgalom, sőt a tul- buzgalom sem mindig kellemetlen, de ez a tulbuzgalom, amivel az adókönyvek ellentengernagya a saját tisztviselőinek hátán keresztül igyekszik érvényesülni, no hát az nem szép. Az adókönyvecskék ellentengernagya, ugylátszik, számításon kívül hagyta, hogy ugyanakkor, amikor a munkaidő uj beosztása ellen rugkapálód- zott, egy kicsit kellemetlenkedett a többi ügyo-ztályfőnöknek is, mintegy azt mondta, hogy valamennyien tévedtek, csak ő, a számtenger bus^vitorlása, ő nem tévedett. Mi nagyon jól tudjuk, hogy miért kapaszkodott föl az adóhivatal főnöke a föltünés gerendájára. Nem tőié, hanem abból a pályázati kérvényből, melyet nem rég a főispánhoz benyújtott. Az adóhivatali tisztviselők, amint értesültünk, közös memorandumot terjesztenek a polgármesterhez, melyben egyetem- legesen vállalnak felelőséget Jaz ügymenet akadálytalan lebonyolításáért s kérik, hogy a hivatalos órák az adóhivatalban is 7 tői 1-ig tartsanak. Érdekes, hogy az adóhivatal főnöke bizalmas körben kijelentette, hogy neki azért nem kell a délutáni szabadság, mert úgy sem tudna mit csinálni. No és ebben igaza Í3 van. A kisemberek öröme. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, márc. 30 Pénz áll a házhoz ! Ezúttal kivételesen n legszegényebb emberok házához áll pénz. Nem sok, csak amolyan alamizsna fajta. De mégis erak több a semminél, ám bár sokkal kevesebb a valaminél. Még az elmúlt óv őszén került szóba a törvényhatóság közgyűlés'n-, hogy a városi rendőrök, szolgák, tűzoltók, utcaseprők, szóval a közigazgatás műkoplaiői a nyomor kosztján odáig jutottak, hogy maholnap kénytelenek lesznek kibújni a mundérból, ha csak éhen nem akarnak pusztulni. A törvényhatósági bizottsági tagok végre belátták, hogy bizony ezek a közigaz gaíási páriák sem kapják olcsóbban a kenyeret, mint más ember, hogy a nadrágszi- jht már nem huzha ják összébb, elhatározták tehát, hogy havi 10 korona drága sági pótlékot utalványoznak részükre. Ez elvégre nem valami nagy összeg, de hogyha szépen elosztjuk napokra, jut egy napra 16 és fél krajcár, vagy hogy szebben fössön : 33 fillér. Távolról sem akarjuk ezzel a törvény- hatóság jóakaratát lekicsinyelni. Nagyon jól tudjuk mi, hogy megtették, amit tehettek — illetve akartak. Mi csak azért hozzuk föiszinre a dolgot, fogy a dragasági pótlékból még máig senki sem látóit egyetlen fityinget sem. Hiába örültek a szegény emberek, hogy ime ezentúl a bizottsági tag urak jószívűségéből naponta 33 fillérrel több lesz a jövedelmük, a drágasági pótlék bizony ősz óta nyugszik papiron. Téli álmát aludta. Most azonb.m, hogy minden virág nyílik, megnyílik végre a vá osi pénztár vasszekrénye is a szegény emberek előtt és április elsején kiutalják részükre a drágasági pótlékot, még pedig visszahatóan. A tanács keddi ülésén került szóba a drágasági pótlók. A tanács elhatározta, hogy a belügyminiszter jóváhagyásának bevárása nélkül kiutalja az összeget. Lesz tehát öröm. Pénz áll a házhoz. Nem sok, do elég — kevés. Vájjon egy kis jóakarattal nem lehetne-e ezeknek a szegény, földhözragadt embereknek az illetményeit valahogyan rendezni. Hiszen a város szégyene, amikor koldus hadáll szolgálatában. Nem is kellene nagy összeg hozzá, hiszen ezek az, emberek bebizonyították, hogy kicsivel is beérik — mert kell. Nem építenek majd a fizetésemelésből házat, hanem talán le tudnák lassan törleszteni azt az adóságot, amit a város hűséges szolgálatában szereztek. Talán meg érhetnék azt, hogy nehány évtizedes szolgálat után adóság nélkül mehetnek nyugdíjba. Mert n legtöbbjük adóság nélkül ke rült a város szolgálatába. Rémes íüiáalál Pátyadon. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, márc. 30. Velőkig ható rémes segélykiáltás verte fel tegnap Pátyod község főutcájának egyéb ként nyugalmas csöndjét. A vészes jajgatásra összeszaladt az ulci népe és megborzadva látta, hogy a kocsiút közepén kétségbeesett siránkozások között hengergeti magát rgy idősebb asszony, akinek a iu háj csupa iáiig, ügy nézett ki, mint amikor egy égő fáklyát do-mák le a földre az zal a szándékkal hogy elaludjon. A szegény asszony rettenetesen ordított és hiába igyekezett a on, hogy let pje magáról az égő ruhadarabokat, de a lángok gyorsabban harapództak el, mint, amilyen hamar az asszony a kezével tudott volna védekezni. Pátyodon történt a borzalmas szeren csétlenség. Özvegy Zseny’k Györgyné, egy ötvenhat éves asszony délelőtt tíz órakor a káyhába tüzet akart gyújtani. Meg volt az a rossz szokása, hogy mindig petróleummal öritö’te le a fái, hogy könyebben gyu'jon rrrg is, hogy könnyebben égjen. Háry súlyos és végzetes szerencsétlenség történt már a petróleum és spiritusszal ilyen célokm való alkalmazása által. De az emberek sohasem okulnak és még a mások csapásain és kárán sem tamilnak. Száz esetnél kilencvenkilencben nem történik baj, de a szá zadik bizony megboazulj i magát. így volt ez tegnap is Pátyodon. Amikor Zsenyukné a fát leöntötte a petroleum egy kis részét e mhájára öntötte. És amikor gyufát gyújtott, hogy a fát meggy uj s<, a gyufa lángjától tüzet fogott a ruhája. Néhány pillanat alatt lángokban állt az egész asszony. Örült gyorsasággal terjedtek a lángok és a következő percben már az öreg asszony haja is be volt pörkölve. Zsenyukné rettenetesen sikoltott és a nagy fájdalomtól kirohant az utcára és az ut közepébe hentergette rna^át. A hangos kiabálásra emberek jöttek segítségül., de ekkorára a szegény asszony már rettenetesen súlyos égési sebeket szenvedett. Az orra, a lába, keze, melle össze volt égve és alig maradt egy tenyérnyi hely a testén, amit ki ne kezdtek volna a lángok. Mikál- din István ottani gizdálkodó volt az első ember, aki vizet kerített és a fájdalmasan nyöszörgő asszonyra ömölte Igaz, hogy már nem segített semmi. Hiába kenegettek zsírral, olajjal, a borzalmasan összeégett asszonyt nem lehetett megmenteni. (Tengerből á h vatták Knpolnay Kálmán dr. járásorvost, de hiábavalónak bizo nyúlt minden orvosi beavatkozás is. Özvegy Zsenyuk Györgyné a délután folya oán rettenetes kínok között kiszenved tt. Az egész községben mélységes részvétet kelte't a közszeretetben álló asszony hirtelen és tragikus halála. Zsenyukné, aki vagyonos asz- szony, nagyon sokat áldozott jótékony célra. Tavaly a község iskolát építtetett és Zsenyukné ezer koronát adományozott a berendezés céljaira. Temetése ma dó után ment végbe a falu lakosságának impozáns részvéte mellett. ________(1912. márczius 31.) 74. szám. Fe hérnemű, kesztyű, selyem és cérna zsebkendő, har*' i, kézelőgomb uj- ••• donságo. ALTINÁL. Húsvéti edények, tréfás locsolók, illatszerek nagy választékban Játék, porcellán- és emaille-edények, emléktárgyak, háztartási cikkek és díszműáruk nagy raktára. Viszonteladóknak kedÜ pártfogást k^Ti- BhtniczHy JstVán váló tisztelettel Kazinczyutcza ío. sz.
