Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-28 / 71. szám
SZAMOS (1912. márczius 28.) 71. szám. 2. oldal. A szatmári asztalosok sztrájkja. — Saját tudósitónktól. — Szalmár, márc. 27. Tegnapi számunkban hirt adtunk róla, hogy a szatmári asztalosmunkások beszüntették a munkái, mert a munkaadók nem hajlandók követeléseiket egész t.o-jedelmük- ben elfogadni. Ma délután 4 órakor folyt le az egyezkedési tárgyalás a rendőrkapitányságnál, mint elsőfokú iparhatóságnál. A tárgyalásokat az iparügyek referense, Nagy József dr. rendőrfogalmazó vezette mindvégig kivaló tapintattal és teljes pártatlansággal. Az egveszség azonban mégsem jött létre, mert a munkások szigorúan ragaszkodnak a munkaidőnek fel órával való leszállításához. amit a mes erek nem hajlan dók megadni. A követelés többi pontoza- tára nezve létrejött a megállapodás, ami valóbtn csakis a mesterek érdeme, kik a béke érdekében a legvégsőkig mentek el. Az egyeszség szerint az 1 éven aluli segédek 34 fillér, az 1 éven felüli sjgédek pedik 42 fillér órabért kapnak. Ezek a bérek 1912. jubus 1-én 5 százalékkai emelkednek. Ezenkívül a mesterek kötelezően kijelentették, hogy amennyiben Budapesten 1912. iuíius 1-én, amikor ugyanis az eddigi kollektiv szerződés lejár, a mostani 9 órás munkaidőt 8 és fél órára szállítanák le, úgy ők is hajlandók a munkaidőt fél órával redukálni. E nél többet valóban nem tehetnek a mesterek a béke érdekében. S hogy a segédek még ennek ellenében is szívesebben tétlenkednek a sztrájktany n a sörös kan- csók mellett, ahelyett, hogy dolgoznának, annak egyedüli oka az, hogy a budapesti központi szervezet vezetői, a piroskokárdas káveháztöltelékek útját álljak a tisztességes békének. A „Szamos“ tudósítójának alkalma nyílt a munkások vezetőivel tárgyalni s megállapította, hogy igenis, a munkásokban megvan a hajlandóság a békére, de oly szoros kapocs fűzi őket a központhoz, hogy a magok elhatározásából érvényes, tartós egyezséget nem köthetnek. Mi honoráljuk a munkások összetartását a lótküzdelemnek ezt a modern, kipróbált fegyverét, de aggódunk, hogy a buda pesti központ, amely a helyi szociális viszonyokat nem ismeri, belékergeti ezeket az embereket és családjaikat a legsötétebb nyomorba Mert nem szabad a munkásoknak elfelejteni, hogy Szatmáron a pénzpiac ráz kódtatása következtében a legtöbb építkezés szünetel s lehet, hogy a pénz drágasága még nagyobb krízist teremt az ipar terén. Föl kell tehát szorgalmasan használni a munkanapokat addig, amig munka van, mert ha azután az egész vonalon megáll a vérkeringés, hogyha megáll a munka, akkor azután semmi, de semmi hasznát nem veszik az erőszakkal és legyünk őszinték — jogtalanul kicsikart előnyöknek. Ez az idő pedig igen közel vaD. A nagy krach már fejünk fölött lebegteti fekete szárnyait. Ma holnap lecsap s elfojtja azt a kis életet is, amely még ma a vérszegény magyar iparban lüktet. Siessünk — még nincs későn. Uj állami adóhivatal Szatmármegyében. — Saját tudósitónktól — Szatmár, márc. 27. Az elmúlt héten nagy küldöttség tisztelgett Budapesten Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnöknél az erdődiek nevében. Régi vágyuk jutott végre a megvalósulás útjára, mert a küldöttség — amint az eddigi jelekből következtethető — nem járt hiába. Erdőd község képviselőtestülete már évekkel ezelőtt mozgalmat indított, hogy a kormányt reábirja egy állami adóhivatalnak fölállítására. A mozgalom nem ötletszerű, nem egy községnek versengése, hanem a természetes fejlődésnek, a községnek földrajzi fekvésének többé már el nem odázható szükséglete. A mozgalom már nem egyszer volt közel a megvalósuláshoz, de szerencsétlenségre mindannyiszor közbejött valami politikai bonyodalom, amely az erdődiek kérését háttérbe szorította. Az 1913. évi január elsején érvénybe lépő uj adótörvény azonban végre a megvalósulás útjára vezette az erdődi adóhivatal ügyét. Az uj adótörvény, mely az adóknak intenzivebb, hogy úgy mondjuk, belterjesebb kezelését involválja, szükségessé teszi több uj adóhivatalnak fölállítását. Ezt a kedvező helyzetet az erdődiek igen ügyesen s ami fő, idejekorán fölhasználták s elhatározták, hogy a többi érdekelt község képviselőivel közösen keresik föl a belügyminisztert. A belügyminisz'er szívesen fogadta a küldöttséget s nagy figyelemmel hallgatta szónokuk keresetlen, egyszerű, de meg nem dönthető indokokra éplett beszédét és kijelentette, hogy az erdődiek kérését magáévá teszi s ha csak valami elhárithatlan akadály nem jön közbe, úgy az ujonnau fölállítandó adóhivatalok egyikét Erdődre helyezik. A küldöttség lelkesen megéljenezte a miniszterelnököt s azután tisztelegtek még az államtitkárnál és az adóhivatalok ügyeinek referensénél, kik szintén félre nem érthető biztató ígéretekkel bocsátották el a küldöttséget. „Megállj kutya hamisan esküdtél." — Saját tudósítónktól. — Szatmár, márc. 27. Ha ez az eset, amit itt leírunk, a pátriárkák idejében történik, akkor ma már valamelyik vallásfelekezet apraja-nagyja, mint csodáról, mint az Isten bosszúálló kezének beavatkozásáról beszélne áhítattal, kegyelettel — és szent borzadással. Egy pörös fél nagy elkeseredésében és föiháborodásában kíméletlenül uralkodott felettük, mint fejedelem a népén. A melyik gyermekre rámondta, hogy: szamár, mindnyájan szamárnak titulálták. Csak Hector, a római helytartó fia volt az egyedüli, akit megkímélt. Ő reá nem mondott semmit. Tetszet tek neki a fiú szép vállra omladozó hajfürtjei- Mikor aztán a fiú azt beszélte, hogy az apja elküldi Rómába, ott beáll a légióba katonának, hogy milyen hőstetteket fog ott véghezvinni, mennyire fogja őt tisztelni és szeretni, ünnepelr>i a nép, Richo- moh esztázisba esett és magánkívül kiabálta „ugy-e, engem is elviszel magaddal? — Elviszlek, — volt a felelet. Gyermekek voltak és maguk sem tudták a köztük lefolyt beszélgetés horderejét és jelentőségét. De azóta mindig együ t látták őket, állandóan együtt sétálgattak Mintha össze lettek volna láncolva. Egyszer aztán a lánc is elszakadt. A gyermekek megnőttek és az összes iskolákat kijárták. Izreel hazavitte gyermekeit és mindig mellettük volt. Richomoh csak most érezte, hogy neki hiányzik valami, bár nem tudta, hogy mi ? Csak amikor kisétáltak és véletlenül találkozott vele Hector, szive nagyot dobbantott, szinte röpdesett örömében, akkor érezte, hogy mi hiányzott neki eddig. Vig kedélye átcsapott a borús melanchóliába és azóta nem látták Richomoht nevetni . . . * * * Három óv telt el azóta. Richomoh tökéletes szépséggé fejlődött és termete, idomai is teltebbek voltak. Csak jókedvet nem tudott varázsolni senki az arcára, pedig Izreól többször megkísérelte. Ekkor aztán elhatározta, hogy férjhez adja. Kérő is jelentkezett a hebroni gazdag földbirtokos személyében, Bóásban. — Kedves leányom, —mondta Izreól Richomohnak — férjhez fogsz menni ehez a férfiúhoz; g; zdag is, szép is és minden törekvése oda fog irányulni, hogy életedet kedvessé tegye. Ugye, hogy elmégy hozzá ? Richomoh nem mondott ellent, Lár szive Hectoró volt. Dehát Hector pogány és az apja nem fog beleegyezni ebbe a frigybe soha. Aztán meg lenéznék, ha zsidó létére vónleány maradna. Hamarosan meg is tartották az esküvőt. Látszólag boldogan éltek és még valószínűbb volt ez egy év után, mikor egy aranyhaju csöppség hirdette e világnak, hogy megjött. De Richomoh azért továbbra is szomorú volt; hiába volt férjének minden iparkodása, hogy felvidítsa, pedig még nem is sejtette, hogy miért oly szomorú Richomoh . .. * * * * Egyszer aztán Richomoh is jókedvű lett. A férje éppen aratni ment és amidőn az utcán sétálva vezette gyermekét, valaki egy levelet kézbesített neki. Remegni kezdett, ugyan ki küldhet neki levelet ? De az írás is olyan ismerős. Felbontotta a pecsétet és olvassa: „Hebron rózsájának küldi üdvözletét az ő kertésze I Egyetlen szerelmetes galambom ! Mint az eltikkadt virág, mely eső híján erőtlenül hajtja le szirmait, hervad, sápad, úgy sorvadok én is, mikor távol tőled és amióta elmentél Kirjalh-Neelomból. És azonképpen hiányzik lelkemnek ajkaid permetez; beszéde. Úgy sincs itthon a férjed, láttam mikor elment aratni, esdve kérlek, ereszkedj le hozzám és látogass meg. A helytartó helyettese vagyok és Tikváh-utcában lakom. Ugye, hogy felszabadítod rabszolgádat, az őt I fogvatartó szomorúságtól ? Addig is egy Wágner-féle légkazános kettős SÖrCSapo' Ó készülék és egy teljesen jókarban lévő, akár egyÍJi(aU.U akár két ló után vászonfedeles kocsi és egy teljes fűszer üzleti berendezés sügősen eladó. Mindezekről értekezni lehet Lindenfeld Domokosnál, Deák-tér. Bárfi Vécsey-ház,
