Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-27 / 70. szám
A fv 2. oldab S Z A M O.S (1912. márczius 27.) 70. szám. ördögkonyhája egy ilyen telep, kápráztatóan fényesen tiszta, furcsaságokkal a laikusnak, gyönyörűségére az orvosnak. A nagy küzdelmek és csaták négyfal közé szorított szinterei a mütőtermek, hol néma csenben, káprázatos gyorsan ideális tiszta fegyverekkel vív harcot a tudomány a nagy ellenséggel, a kaszással.-A kiváncsi szemlélőt furcsa, megilletődés fogja el a belépéskor, a mi szorongás is, tisztelet is, de legfőképpen hódoló bámulat u tudomány praktikus müveiéi iránt. A szenvedések busiíó és megfélemlítő érzései szállonganak itt a levegőben, amiket kiüldözni, az öröm és vidámság gyönyörűségeire á változtatói vállalkoztak a fehér kabátos, komái). ciee rónék, —az orvosok. A lugosi közkórháznak hét orvosa van. egytől egyig abba a remek szép intézménybe illő emberek, élükön az igazgató főorvossal; dr. Neumann Manóval együtt. Tizenkét hold Európa. Lugos város három órányira fekszik á Balkantól és ez a tény egy 'percig sem jutott eszünkbe, rrfig ott jártunk, á közkórház területén, ellenben tisztára Európa kellő3 közepén éreztük magunkat. Á kórház ilyen nagyon való kiemelésével azonban nem a hozzákapcsolt várost és egyéb intézményeit szándékozom lecsepülni, mert a nagyön csinos kis vpros a kórházán kiviül is egyáltalában elfeledted r keleti határ közelségét, hanem ott, éppen ott, a kórház területén haza gondolva és magam a szatmárnémeti i közkórház telepére képzelve, az akkori ösz- szehasonlitasok oiedménye volt; hogy itt Európa kellős közepén képzeltem magam. Lugos város irigylésre méltó emberei nagy fölénnyel adták ott tudtunkra,/ hogy a kórház olyan közügy, a 1 nem tifr halasztást. Ha egyszer 'kell a kórház, hát azt meg is lehet csinálni, amint a pé'da mutatja, tiz hónap alall is. Lugos város és Krassó- szörényvármegye éppen csak olyan szegény vármegye és varos, mint Szatmár- Ó3 a róla elnevezett varmegye és ott sem volt külön vagyon a kórház céljaira és ott is volt széthúzás a vármegye és v.tros közt a kórház kérdésben, akár itt, de mégis, mihelyt szükség volt az intézményre, egyszerre meg is lett. Ördögi mesterség sem kellett hozzá, csak egyszerű emberi cselekvés. Az alispánról és az igazgató főorvosi 1 mondják, hogy azon perctől, amikor megszüicmíett az uj kórház felépítésének eszméje; többet ójsra kóztk útban, otthon kilincselve, alkudozva, tervezgetve, vitatkozva, mint ameny- nyit háro r. ember együttvéve kibir. Nem volt ott vita soha a fedezető!, mert tisztában voltak vele, mint ahogy va r is, hogy a fedezetet adja mag ; a kórház, a keresztüivit'-l pedig egyszerű torarsság. Utánozzuk Lúgost. A teremtés láza elfog a már Szatmár- Nómeii vezető embereit is s m-ost, hogy .a küldött bizottság minden tekintetben elfogadásra ajánlja majd a kivit-dh-z a lugosi közkórházit, nálunk sem lesz panasz a gyorsaság elten. A kórház helye készen fel - töltve várja az első kapavágást, a lugosi közkórhaz terveit o csópén. en rendelkc zésre bocsátja a tervező műépítész, a fedezet megteremtéséhez pozitív igereteket bir a város és továbbra nem hiányzik a ké z- sóg sem a cselekvéshez. Ha mindent a lugo i mintára csinálunk, 1914. októberben itt is uj hajlékba kötözhet a Szatrnár-Nómetiben legsiirgő sebb, legkívánatosabb közintézmény. Shik EJemer. fUzatmápi küldöttség a kereskedelmi miniszternél — Saját tudósítónktól. — Szatmár, márc. 26. Régi panasza már a szatmári kereskedőknek,, hogy a postaforgalorn riem elégíti ki azokat az igényeket, melyeket a postával szemben jogosan támaszthatnak. Nem nagyítunk, nem a pesszimizmus szemüvegén keresztül qézve. mondunk birá latot akkor, amikor a szatmári postaközle - .kgdést idejétmulta ósdi berendezésnek mii nősítjük, olvasnak, amely, évente s k, igen sok áldozatot követel a szabná”i kereskedőktől. Mielőtt a postaközlekedés mizériájá nak részleteire térnénk, jöelore kijelentjük, hogy az általános fölzúdulás nem a postai teendők fizikai ellátása ellen irányul, nem a. tisztviselők ellen panaszkodnak a kereskedők, hanem igenis'.a . mi" földolgozott posíaanyag továbbítása ellen. S?. tmárról az utolsó postát délután 5 órakor szedik ki a levélszekrényekből Csak az az anyag megy még azoanapon Budapestre. Aki 5 óra után ad .föl a postára ajánlott, vagy más .küldeményt, az már aznap nem indul Budapest felé, hanerq más nap reggel. ígéri ám, dn bár reggel indítják el, Budapestre csak este ér és csak másnapon hordják ki, vagyis csak harmnd'k napon kapják meg a budap stiek. Ennyi idő alatt Konstantinápolyira is elviszik n leveleket, pedig az egy- kicsit messzebb van innét mint Budapest. Ezelőtt 25 évvel nagyon is megfelel hutett a. mai postaközvetités az igényeknek. De ma mar éppen százszoros fo.gálám van, mint akkor, ma már a kereskedők igényeit ne n elértheti lő az, hogy leve! ik csak. harmadnapra érnek Budap mire, a magyar kereskedelem központjába. Szatmár vátos ban a kereskedelem annyira élénk, erőtelj hogy a legtöbb híz naponta legkevesebb 80—100 levelet továbbit. Fizikai lehete len- ség, hogy ezt az anyagot — a közvet en helyi forgalom lebonyolítása mellett még dé után fél 5 órára elvégezzék.' De az ip i- , osok óa az értelmiségi osztály is élénk részt vesz a posíaforgdombao. Mindezek arra bírták a szatmári keresed két, bog; a város po'gőrmesteréhez ordultak, kérve őt, hogy a törvényhatóság legközelebbi ülése teg^e magáévá a i eres ke dőltnek azt az. óhaját, hogy az este 10 órás vonat szintén továbbítson postakülde mények t. / * A mai napon tárgya ta Szatm ár város tanácsa a kereskedők mozgalmát és egyhangúan azt határozták, hogy a szatmári kereskedők jogos és ekszisztenciális óhaj it a tanács magáévá teszi.s javasolni fogja á közgyűlésnek* hogy Halmi, Huszt, Téqső és Máramarosrziget közönségének bevonásával kérelmezni fogja, hogy az esti 10 ótás vonal szintén továbbítson postaküldeményeket. Amennyire mi az intéző körök jóakarata ügyeimét ismerjük, nem kételkedünk agy percet sem, hogy ez a mozg lom ered rnényre vezet annál is inkább, mert a szat- mári postahivatal főnöke, mint minden alkalommal, úgy ezúttal is pái tolja a mozgalmat és a saját hatáskörében mindent megtesz, hogy eredményes legyen. Hír szerint a szatmári kereskedők küidöítsógileg óhajtanak tisztelegni a kereskedelemügyi miniszternél az uj postajárat érdekében. Ásztalossztrájk Szatmáron. Már szombaton megállt a munka — Saját tudósítónktól. — Szatmár, má: c. 26. Megállt a munka — letették a kenyérkereső szerszámokat: Négyszáz család házi tűzhelyén kisért az éhség —a nyomor, csak azért, mert a budapesti,.-. szakszervezet igy diktálja. A szatmári asztalosrnunkások kétheti tanácskozás után a múlt szombaton elhatározták, hogy erőszakkal csikarnak ki magasabb munkabéréket és — s ezt különösén hangsúlyozzuk —' bizonyos hatalmi garanciákat. E hó 22 %n a* szatmári asztalosmunkások memorandumot terjesztettek „szatmári önálló asztalosók egyesülete“ elnökségéhez, melyben az eddigi 9 és félórai munkaidő helyett 8 és félórát, a munkabéreknek 20 százalékos felemelését, kollektiv szerződést és az fkkordmunkánafe eltörlését követelik A jogos kívánságok' elöl nem-szabad kitérni. Ez a mi álláspontunk is-.j De vájjon jogos-e'azt kivárni hogy az akkord mun kát beszüntessék. Hiszen az akkord munka éppen áz, ahol a. munkás annyit kereshet, amennyit akar ba szorgalmas.. Igen — ha szorgalmas és hogyha a munkájával és nem a hikariasztó, vérvörös rongyokra fos- tött jelszókkal akar kenyeret keresni, amint azt a szakszervezetek delogkerülő vezetői szeretnék. A szombaton kitört sztrájkról a „Szamos“ tudósítója a következőket jelenti: A szatmári asztalosmunkások e hó 22-én, pénteken memorandumot terjesztettek a munka dókhoz, melyben 20 “százalékos bér- lölemelóst, az eddigi 9 ós f< lórui munkaidő helyett 9 órátf az akkord munka e töri-, sét és kollektiv szerződést kívántak. A mesterek hajlandónak mutatkoztak megfelelő bérfölemelést .dai, de sem a kollektiv szerződéi. sem pedig az akkord munka eltörlését nem adják meg. A munkaidő rövidítését már azért s-m .dbatják meg, mert hiszen, akkor a többi építőiparosok is joggal kívánhatnák. Furcsa lenne, hogy például egyazon épületen dolgozó, különféle iparághoz tartozó munkások más és más időben kezdenék a munkát. Ez azután egy vógnéiküli munkás- mozgalomnak lenne a rugója. A mesterek ma délután az iparosok o vusókörében gyűlést tartottak, melyen szolidaritást vállaltak egy mester kivételével, aki nOm nagyon dicsérendő önérdekből rög- lön megadta a munkások követelését abban a reményben, hogy most a zavarosban kövér halakat halászig;!. Ezzel az iparossal szemben a mesterek megfelelő állást foglaltak. Ma, szerdán az elsőfokú iparhatóság előtt Tanl.óczi Gyula főkapitány elnöklésé- vel egyezkedő tárgyalás . lesz, melyen a munkások és mesterek delegáltj a vesznek részt. Megbízható helyről úgy értesültünk, hogy a mesterek a legvégsőkig, ha kell: hónapokig ellentállanak a munkások hatalm: követelésének és különösen kollektiv szerződésre néni hajlandók. Érdekes, hogy úgy a mesterek, mint a munkások hajlandók a békére, meg is lenne már a békés kiegyezés módja, do az agitátorok, akik abból élnek, hogy a gazda és a munkás között az ellentéteket szítsák, alig alig hihetően terrorizálják a munkásokat. Hí-IPA-IKK Pli; SZATMAR~b VFRYILEG ri&znr ...—11 Alapittatott 1886-ban St yár főüzlet: Szatmár, Kossuth ßajos*u. 10. felvételi üzlet: Kazinczp-utca 17., (Eítila-utca 2. JMagphárol?: Szécheni?i'U. 34.
