Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-03 / 51. szám
SZAMOS 3. oldal Kevés az állatorvos Szalmáról}. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, 19i2. márc. 2. Hirt adtunk róla, hogy a legközelebbi ülés elé egy alapszabálytervezet kerül, umely a vágóhídi szolgálatrendezésen kívül az állategészségügy intenzivebb fölkarolását célozzák. Ez a szabályrendelet — melyet a rendőrfőkapitány szerkesztett — valóban hézagpótló. Ugyanakkor azonban, amikor a közgyűlés magáévá teszi a szabálytendeletet — amihez egy pilanatnyi kétség sem fér, mert nagyon is súlyos közérdeket szolgál — egy újabb kérdés kerül előtérbe: az állategészségügyi szolgálat kifogástalan ellátása. Hangsúlyozzuk, hogy kifogástalan, mert az állategészségügyi szolgálat mostani ellátása még a legjobb akarat mellett sem nevezhető kifogástalannak. Amikor ezt a tényt leszögezzük, sietünk kijelenteni, hogy a városi állatorvost nem érheti a legcsekélyebb vád sem, mert hiszen köz'udomásu dolog, hogy szinte emberfölötti munkát végez, de még úgy sem képpes a rohamosan fejlődött város igényeit úgy ellátni, amint azt valóban kellene. Az uj szabály rendelet érvénybelépése után, amint megbízható helyről értesülünk, a vágóhídi igazgatói állást a jelenlegi városi állatorvossal töltik be, akinek hatásköre kizárólag a vágóhíd területére terjed ki. Már most helyébe uj városi állatorvosról kell gondoskodni. Igen ám, de azzal, hogy a megüresedő városi állatorvosi állast betöltik, még nem oldják meg az adategeszségügyi mizériákat. Még tovább is fönmarad az az abszurd állapot, hogy a szomszédos járások állatorvosait kell fölkérni kisegítésre. Ezidőszerint például a heti állatvásárok alkalmival a mentelep és a szomszéd járás állatorvosai látják el az állategészségügy felügyeletét. A legközelebbi közgyűlésen okvetlenül határozni keil afölött, hogy a város legalább még 2 állatorvosi állást szervezőn. Erre egyébként kötelezi is a földmivelósügyi miniszternek a husvizsgálatról és állategészségügyi szolgalatról kiadott terjedelmes utasítása is a várost. Ezen a téren nem lehet, de nem is szabad takarékoskodni, |mert a közfogyasztásra szánt állatok ellenőrzése nagyon szorosan összefügg a város köz- egészségügyével. ügy értesülünk, hogy a város vezetősége máris komolyan foglalkozik 2 uj városi állatorvosi állás szervezésével. Ezt azonban — amint mondani szokás — egy kalap alatt kellene elintézni a főkapitány által szerkesztett szabályrendelettel, amelyik anélkül, hogy őszinték legyünk, csak fel munka lenne. l9l2. {március 3, 51. szám. NÉMETH JÓZSEF képesített kőműves-mester vállal építkezés- és tervek készítését, SZATMÁR, EÖTVÖS-UTCA 5. SZÁM. Fogászati műterem. Értesítem az igen tisztelt közönséget, hogy fogászati műtermemet Budapestről Szatmárra, Hám János-utca 12. az. alá helyeztem át. Készítem a fogászat minden ágába tartozó munkálatokat u. m. egyes fogakat teljes fogsorokat, arany platina ko rónát amerikai hid-munkákat jótállás mellett a legjutányosabb árban. Régi fogsorokat javítok és átalakítok. Tisztelettel Dávid Ödön, müfogász. Mikor a patyikus ideges. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, márc. 2. Az idegesség bizony nem valami kellemes állapot. Fáj annak, aki benne van, fáj a környezetének, de azt még nem hallottuk, hogy egy egész községnek fájjon egy ember idegessége. Már pedig Sárközön így van. Ott az egész falu kénytelen úgy ugrálni, amint egy beteges ember idegei rángatódznak. Pedig az illető nem is olyan nagy potentát, hogy legalább a mai ferde fölfogások szerint némiképp is kimagyarázható lenne viselkedése. Gyógyszerészsegéd. Pont. Ennyi és nem több. Távoltól sem akarjuk ezzel a gyógyszerészek tiszteletreméltó karát megbántani, de akiről most Írunk nagyon rászolgált, h >gy minél élesebb világításba állítsuk olvasóink elé. Itt fekszik az asztalunkon a panaszos levél, melyet egyik előfizetőnk irta Sár közről. Egyszerű ember, de annyit mégis tud, hogy mit szabad egy patyikus segédnek tenni és mit nem. Amit a sárközi patikáros tesz — azt, de bizony nem szabad. Sárközujlakon van egy gyógyszertár, amely Tatay Mikiósné tulajdona. Ebben a gyógyszertárban Henzel Valér gyógyszerész szolgálja ki a gyógyszereket. Jól tudjuk, hogy a patikába nem jó kedvükből járnak az emberek (akár csak az adóhivatalba.) Nehéz gondok, a betegségnek és a halálnak réme kergeti az embereket od$. Ezek az emberek ha nem is a pénzű kért, de az emberi jóérzés nevében is meg érdemlik, hogy emberséges — hangsúlyozzuk — emberséges módon bánjanak velük. A sárközujlaki patyikus azonban nem igy gondolkodik — amikor gondolkodik. Ha bemegy a patikába valaki és nem csukja be jól az ajtót, vagy ha sáros a lába, sőt — sőt ha elfelejt köszönni, akkor Henzel Valér okleveles gyógyszerész alaposan összeszidja és megveri. De úgy, hogy kót-három hétig fekszik belé amint az egy ottani bankszolgával megtörtént. Eddig a patikárus szárazon vitte el ideges ru^kapálód^ásait, de amint halljuk, legközelebb alkalma nyílik a bíróság előtt igazolni magát. $zWewt adoH | ===== virágot, = Q mert látom, hogy fehérneműit, — férfi-divatcikkeit kizárólag — RAGÁLYINÁL szerzi be. Hamis gyilkossági vád. — Saját tudósítónktól. — S/atmár, márc. 2. Nagykárolyban van egy kótnevü újság,, amely abban leli nem éppen ártatlan gyönyörűségét, hogy az ottani rendőrség ellen uton-utfélen hintegeti a rágalom magvát, amely mßgok azonban sehogysein tudnak kikelni, mert a jóizlésü közönség minden különösebb fölindulás nélkül agyontapossa. Ez a kélnevü újság egyik számában arról adott fairt, hogy az oítaui rendőrség fogházában egy fogoly gyanús körülmények között meghalt. A szája véres volt, tehát — mondja a kis szelíd újság — erőszakos halállal múlt ki a szerencsétlen ember. A nagykárolyi rendőrkapitány a lap- közleméay megjelenése után hivatalból vizsgálatot bért az ügyben annál is inkább, mert megyeszerte szóbeszéd tárgyát képezte az eset. Ma délután a szatmári kir. törvényszék részéről Morvav Károly vizsgálóbíró és dr. Vajay Imre törvényszéki orvos kiszálltak Nagykárolyba, hogy a foghíz hilottját ekszhumáiják. A megejtett boncolás során megállapították, hogy a halált nem külső erőszak, hanem szivszelbüdés okozta. Ezzel azonban meg nem záródott le a szenzáció aktaja. A nugykárolyi rendőrség — még pedig elég joggal, elégtételt kór a meghurcoltatásért. Nem szándékunk út különösen megállapítani annak a bizonyos lapnak a tendenciáját, azt azonban meg állapíthatjuk, hogy az ilyen elhamarkodott és pusztán szenzációhajhászásban összetákolt lapközle- móny igen ulkalmas arra, hogy a közönségnek a sajtó iráuti bizalmát megrendit.se. Ma vasárnap, március 3-án Cz. bérlet. — Cz. bérlet. Balkáni hercegnő. Operett« 3 felvonásban. Szövegét Mák Lonsdale és Curzon. Zenéjét szerzetté Rühens. Fordította Gábor Andor. Rendező Heltai. SZEMÉLYEK: Stefánia, Balária hercegnője Dénes Ella 8zergiusz nagyherceg Ross Jonő Gróf Borsics, Balária miniszterelnöke ifj. Lenkey Gy. Radomir hadnagy Balázs Bálint Bárna hadnagy id. Lenkey Gy. Max Hein, az ál Boris berceg Szalóki Dezső Blatz, a cipész Heltai Hugó Magda, takarítónő H. Bállá Mariska Emil, a Bohém-tanya tulajdonosa Czeglédi Gyula Henrik, pincér Radócz Feri Egy ficsur B. Mihályi K. Olga, udvarhölgy Pálma Tusi Zsófika Debreczeni Gizi Holnap hétfőn, 1912. március 4-ón A. bérlet. — Itt harmadszor. — A. bérlet. A kis kávóház. Vigjáték.
