Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1912-03-20 / 65. szám

4. «IM. Z A M O S lssztást követne el, ha tovább is várna a szatmári béke megörökítésével. A szatmári bókeköté« európai jelentő­ségű történelmi ssemóny, mely kibékítvén az eredménytelen küídelemben kifáradt nemzetet a dinasztiával, megállapította a monarchia nagyhatalmi állását * ezen nyug ■zik hazánknak immár kétszáz éves uj tör­ténete és alkotmányos szabadsága. Ha a II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabsdságküzdelmének levezetése fájdalma* emlékű is reánk nézve, ez ezt követő szat­mári béke a nemzetre sem lealázó, som szégyenletes nem volt A nemzet és az uralkodó-család kibé­külése megteremtette korunk szellemi és anyagi fejlődésének föltételeit és meghozta a béke áldásait “ Az emléktábla felállítása mellett szűk ségesnek találta a közmüveiődési szak­bizottság, hogy a város közönsége monu mentális emléket emeljen a szatmári béke nek, amelyben kifejezésre ju«on a béke alapgondolata, a kuruc kor harcainak soha el nem múló dicsősége s a művészet ere­jével szóljon a leltekhez és növelje az utókorban a nemzeti öntudatot s a törté­nelmi emlékek tiszteletét, ügy is ez az egyetlen kiváló történeti esemény, amely városunkhoz fűződik. A közgyűlés az emléktábla felállítását és a szobormű előkészítései elfogadás után a tanácsra bizta. Ez az emléktáblát fel is állította, azonban a szabadságéinak ügyé­nek előkészítésétől véglegesen eltekintett, mivel arra az időt és viszonyokat alkalmas­nak nem tartotta. Azért foglalkoztam itt most az elő adott történeti eseményekkel, mert ez idő szerint egészen más eszme, a Rákóczi i>zob rának felállítása van napirenden. A kitagadott fejedelemnek csontjai már egyik nemzeti templomunkban nyu- gosznak. Ott ragyog közel a szobra is. De nálunk őt nem örökiti meg szobor, ahol úgyszólván született, élt es meghalt! Az a kis emléktábla nem hagyja el­feledni a nemzeti gyászos tragédiát, de álljon városunkban mielőbb a nagy fejede­lem szobra, amely minden időkre áldásban hirdesse a nagy Rákóczi dicső emlékezetét! Ferenci/ János. A nagybányai toivajszövetkezet. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, márc. 19. Nagybányán, ebben a külömben csen­des kis városban, a múlt évben nagy volt az ijedelem. Jól szervezett tolvajbanda garázdálkodott a városban és a betörések és lopások egymást "érték. Nem volt nap, hogy vagy itt, vagy ott ismeretlen betörők a más emberek vagyonában kárt ne tettek volna. Egymást ériák a feljelentések, de hiába való volt a hatóságoknak minden erőlködése ó* buzgósága, a tolvajokat nem tudták kézrekeriteni. Azral azonban a nyo­mozó hatóságok rögtön tisztában voltak, hogy az egymást érő betöréseket, lopásokat egy banda tagjai követhetik el, mert a be­törések végrehajtásának módja ugyanegy- képpen történt mindenütt. A csendőrség a legnagyobb ambícióval és eréllyel folytatta a nyomozást, míg végre eredményt eltudolt érni és letartóztatta a banda tagjait. A banda, amely a szomszéd falvakra is kiterjesztette „működén*1 körét, Györke- faluban betört Koiztin Kosztftn ottani gaz­dálkodó lakásába. A betömést teljesen gya­korlott zsivány tempóval követték el. Né­gyen voltak a betörők. Bejárták az éjsza­kát és amikor az éj sötétje elég takarót nyújtóit, álkulcscsHl kinyitották a lakos aj­taját. Kettő bement a szobába, kettő pedig kint maradt. Az egyik a kapu elő't járkált föl és alá, ügyelve, hogy társait senki meg ne zavarhassa a nagy munkában. Egyikük pedig az ajtó előtt állt föl, az udvarban. A másik kettő pedig odabent operált. A vak­merőségük annyira nem ismert határt, hogy bemerészkedtek abba a szobába is, «hol Kosztin és családja aludt. Fölfesziteitók a a szekrényt és onnan öt»zásh*tvan korona készpénzt ellotak. A zajra Ko-sztin felébred', de, nem mert kiabálni, mert félt, rogy a betörők esetleg gyilkosságra is vetemednek. Inkább úgy tett, mintha sludna és amikor a betö­rők távozlak, gyorsan felöltözkődött és sie­tett a csendőrségre és jelentést tett az eset­ről. A csendőrség nyomban hozzálátott a betörók üldözéséhez és a falu határában el is fogta a vakmerő betörőket. A csendőrök a betörőkben Demjén György nagybányai borbély, Schmiedt Adolf nagybányai laka­tos, Cropper Ármin ugysnoltuni p ncér és Nagy Mihály asztalosra ismertek. A betörőket természetesen letartóztat­ták és bekísérték őket a szatmári királyi ügyészség iogházába De a csendőrség nem nyugodott meg azzal, hogy a tolvajokat elfogta, hanem a nyomozást kiterjesztette és sikerüli is a négy emberre számos más betörést rábizo­nyítani. így megállapították, hogy a tolvaj- banda betörést követeit el a nagybányai fo­gyasztás: szövetkezet, Markovics Jakab nagybányai kereskedő, Fogéi Jáno< máté­szalkai kereskedő és Davidson Ignácné sza tócs üzletébe. Amikor a betörőket ezekre a bűneik:e nézve is kihallgatták, azok nem tagadtak. Cinikusan vallottak be mindent és kijelentették, hogy kár volt őket éppen most ártalmatlanná tenni, amikor egy nagyobb- szabásu baukbetörest akart -k előkészíteni A banda feje Demjén György vöd. Ő irányította a „munkatársait“ és minden lerv az ő pokoli koponyájában fogamzott meg. Az ő tudtán kívül nem volt szabad a leg­csekélyebb dolgot sem elkövetni. A szatmári királyi törvényszék tegnap vonta főlelősségre a négy jómadarat. Dem jént egy évi börtönre és három évi hiva­talvesztésre, társait pedig három-három havi fogházra ítélte el a törvényszék. Miután kö­zülök senkisem felebbezte meg az Ítéletet, ez nyomban jogerőre emelkedett. (1W.?. március 20 ) 65. szája. Heti műsor. Szerdán Szoyer Ilonka 2 ik vondégfellép- tével „3 '«-egér“ operetté. (Bárletszünet, fel­emelt bolyárak.) Csütörtökön Szoyer Ilonka 3-ik vendég- Mléptóvol „Vig özvegy“ operette. (Bérlet­szünet, felemelt helyárak.) Pénteken „Napoleon öcsém“ bohózat. (C. bérlet.) Szombaton „Napoleon öcsém“ bohózat. (B. beriet.) Vasárnap este „Sárga csikó“ népszínmű. (A bériét.) Cigánybáró. Strausz örökszép zenéjü operettjében vendeg-zer,epeit az első esie Szoyer Ilona asszony és «lragadta a közön­séget Művészemről a „Szamosba“ kritikát Írni egyenlő volna a nagyképűséggel. Heves Béla igazgat-“* élőit azonban szívesen hajtjuk meg ez alkalommal »z elösmérés zászlaját, hogy alkalmat adott a sz;tmiri közönség­nek a Szoyer Ilona páratlanul g.önyörü hangját, hallani, elragadó színpadi raozg.sát látni, művészeiében gyönyörködni. A szerep lök na-jy igyekezettel emelték az est »ikerét. Nagy Imre méltó partnere volt a vendég- müvósznőnok. P. Szép si Szidi kellemes hangjával szépen énekelte a vén cigány- asszony partitúráját és különösen említésre méltó a kar precíz őss/játéka. SzWcsctt adoK | = virágot, =® mert látom, hogy fehérneműit, — férfi-divatcikkeit kizárólag — RAGÁLYINÁL szerzi be. Értékpapír kölcsönt előnyös ka mattétel no ellettfolynő­sít helybeli részvényekre Szat­mári Z logkölcsőn Részvény­társaság* rj*Z""* IVj\/|| T-a nagy szén- §p Játék, porcellán- és emaille-edények, em­LVJiM T íL 1 ^zácziós vásár f léktárgyak, háztartási cikkek és diszmü­1 áruk nagy raktára. Viszonteladóknak ked­0 o Bazarban ^ pártfogást wrTo Blahkztfy 3$Wáa ^Wvl »! I i'USS I a™«*»41 £ * I váló tisztelettel Kazinczyutcza ío. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents