Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1912-03-19 / 64. szám

hogy álljon arccal a falnak és addig ne forduljon meg, amíg ő nem mondja.

Balog Terka ekkor távozott és többet vissza sem tért. A szegény asszony pedig talán még most is úgy áll, arccal a falnak. El lehet mondani, hogy Balog Terka ugyancsak a fa hoz állította. Balog Terka letartóztatása azonban egész más dolgokért történt. Sokoldalú nő lóvén — meg elég kívánatos is — pásztorórára hívta a férfiakat és ekkor a zsebükből kilopta a pénztárcájukat. Ezért fogia el a csendőrség és tette hűvös helvre.

Heti műsor

Kedden Szoyer Ilonka, a m. kir. Opera kiváló énekmüvésznőjének első vendégfellép- tével „Cigánybáró“ operetta. (Bérleiszünet, felemelt helyárak.)

Szerdán Szoyer Ilonka 2-ik vendégfelléptével „Böregér“ operetta. (Bérletszünet, felemelt helyárak.)

Csütörtökön Szoyer Ilonka B-ik vendég- felléptével „Vig özvegy* Operette. (Bérletszünet, felemelt helyárak.)

Pénteken „Napoleon öcsém* bohózat. (C. bérlet.)

Szombaton „Napoleon öcsém“ bohózat. (A. bérlet.)

Vasárnap este „Sárga csikó“ nép inmii. (B. bérlet.)

Szoyer Ilonka Szatmárou. . 3. kir.

Opera legkiválóbb énekmüvésznöjének vendégjátékaira oly szokatlan érd klődes mutatkozik, aminőt ez a bájos énekrnüvésznő megérdemel. Ma este Jókai—Strausz regényes operettjében, a Cigánybáróban Szaffi cigányleány!, egyik legbravurosabb szerepét ját-za el Szerdán a Bőregérben Adél szoba- leányt, csütörtökön a Vig özvegy címszerepét kreálja. A bérlők közül majdnem mindenki kivallotta páholyát s mint értesülünk, c ak néhány páholy és támlásszék van a pénztárnál mindhárom Szoyer-estre.

Napoleon öcsém. A két közismert népszeiü humoristának, Rákosi Viktor és dr. Guthi Somának nagyhatású bohózatára serényen készülnek a színháznál Fehér Gy. főrendező vezetése mellett. Pénteken és szombaton adják elő az ötletes és rendkívül mulatságos bohózatot.

Dr. Geréb jogiszemináriumának áldásos működését legjobban bizonyítja, hogy az elmúlt félévben 93 szigorló, 46 alapvizsgás! és 12 ügyvédi vizsgást készített elő, még pedig oly bámulatos sikerrel, hogy nemcsak hogy minden jelöltje ez intézetnek képesítettéit, hanem nagyon sokan minősített eredmény' is elértek. Ezért minden jogvizsgára készüli (alap. állam, szigorlat, ügyvédi) föllétlenü forduljon e páratlanul álló intézethez, mely amellett, hogy rendkívül lelkiismeretes, a legszerényebb dijazás mellett készít minden jogvizsgára, Minden egyetemi ügyben dijmente sen szolgál felvilágosítással: dr. Geréb jogiszeminárium Kolozsvár, Farkas-utoa 5. sz Telefon: 1053.

tatás a szükséges tudnivólókról. Érdekes, hogy a cégnek Hamburgban van az irodája, a levelek pedig a posta pecsét szerint Tre- zebiniában lettek feladva. A csendőrsóg szigorú nyomozást indított és úgy tudta meg, hogy a hamburgi cégnek szatmári és ugo- csamegyei ügynöke, Stern Áhrahám. Sternt a csendőrsóg letartóztatta és a szatmári ügyészség fogházába szállította. A nyomozás nagy erélylyel folyik tovább.

Egy cigányasszony

üzelmei.

— Saját tudósítónktól —

Szatmár, márc. 18.

Mennyit írtak már a lapok a cigány- tsszonyokról és más kuruzslással foglalkozó jgyes szélhámosok viselt dolgairól, akik dzárólag a szegény, tudallan és fanaüzált rép butaságából és felvilágositatlanságából őkét kovácsolnak. Magyarországon, hiszen itatisztika bizonyítja — annyi embert szedjek rá a kuruzsló és kártyavetőnők, hogy íz egész vil igon mi állunk legelső helyen ibben a tekintetben. Nincs nap, hogy ne írkeznék panasz az ország valamelyik rendiségéhez, hogy most itt, most ott csaptak je ravasz módon, de mind a mebett gyer- neki naivsággal egye- hiszékeny embereket. Hiszen nem a kuruzsJónők ügyesek, hanem í nép annyira babonás, hogy mindenkor leugrik az ilyen furfangos cigányasszonyok lülyeségeinek. Hiaba való minden magyarásás, oktatás, a szegény paraszt annyira hisz i kuruzsoiásban, a kártyavetésben, az ál- noskönyvekben, meg chez hasonló butasá jókban, hogy utolsó inget is odaadja, isakhogy megtudja jövendő sors t, meg azt, íogy mikor fog meggazdagodni. A cigany- isszonyok pedig sietnek kihasználni az egy- igyüséget és ameddig lehet, nyúzzak a nekik 'eiülőket.

Egy ilyen ravasz cigányasszonyt tar lóztatott le most a szatmári csendőrség. Balog Terkának hívják a nagy nőt, akinek ninden tudománya a csalásokban és a ku- uzs ásban merül ki. De ez a mesterségét az- ítán alaposan megtanuita.Tisztában van minién legaprólékosabb részletével és nem tudlak neki oly n csalási tervet mondani, amibe 5 szívesen részt ne kérne magánat. Balog Tarkát a szegényebb, paraszti nép nagyon |ól ismeri. Ö a sz tmári modern Pithya, aki nthánv fillérért mindenkinek örömmel ill rendelkezésére és mondja az igazságot, meg a jövő titkait. Elárulja természetesen 1 múltat is, mert, hiszen egy ügyes kártyavetőnőnek mindent kell ludni, ami a mesterségbe vág.

De Balog Terka ügyes nő és kuruzs lássál is foglalkozik. Betegeket gyógyít, még pedig úgy — szerinte — mint gyet- len orvos sem. Ebbe ugyan van némi igazság, mert az orvosok rém is gyógykezelnek agy, mint Balog Terka, csupa hókusz pó- kusszal. De, ha kelt, tenyérből is olvas és jósol jövőt. Szóval universalis asszony, akinek a mitológiai tudomány az ujja hegyé ben van. De tud egyebet is.

Megtette például azt a tréfát, hogy elment egy házba és ajánlkozott jövendői mondani. Ott, ahova belépett, egy szegény, elkeseredett asszonyt talált, akinek éppen akkor volt valami összekoccanása az urava1 Az asszony tehát szívesen ráállt, hogy ja vendőt mondat magának. Balog Terka pe dig azt mondotta a paciensének, hogy hozzon ki három darab ezüst forintost. Amikoi ez megtörtént, a cigánynő fogta a pénzt é zsebébe tette. Azt mondotta az asszonynak

Letartóztatott kivándorlási ügynök.

— Saját tudósítónktól. —

Szatmár, márc. 18.

Szatmár- és Ugocsamegyék egyes vidékeiről az utóbbi időkben a kivándorlás feltűnő mérveket öltött. Egész családok fölcihelődtek, eladták minden ingó és ingatlan értéküket, hajóra szálltak, hogy odaát az uj hazában, Amerika szabad földjén biztosabb és nyugalmasabb egzisztenciát szerezzenek. Nem volt nap, hogy ne jöttek volna az alispáni hivatalhoz útlevélért folyamodó kérvények. Maguk a hatóságoknak is feltűnt ez a tömeges kivándorlás és az illetékes nyomozó közegek kutatni kezdték a kivándorlás okát.

Mielőtt a nép elhagyta volna azt a földet, ahol napvilágot látott, mindenkit megkérdeztek a kivándorlás oka felől. A feleletek külömbözők voltak. Egyesek azt mondották, hogy nehéz a megélhetés, sok az adó, mások viszont azt hozták föl érvül, hogy odaát Amerikában könnyebb a boldogulás, a vagyonszerzés. Nyilván való voit, hogy a szegé - todatlan népet, lelkiismeretlen ügynöke, áztatták föl a kivándorlásra. Azok az emberek, akik néhány korona provízióért évenkint milliókat hajtanak a nagy hajótáisaságok fenekeden zsebébe. A nép, a földhöz ragadt, szegény nép üllőiéiből lett milliókat. Természetesen ezek a kufárok nem törődnek azzal, hogy Amerikában, ahová a népet liferálják, rettenetes sors, iszonyú csapás vár a kivándorolt tömegre. Nekik Hekuba az amúgy is agyon sanyargatott nép élete, hányatott vergődése. Az ő céljuk csak az, hogy megkapják a fajenkint kikö'*** jutalékukat, minden olyan szerencsétlen nber után, akikkel sikerült hajójegyet vált ni.

A Falk és Társa hamburgi ha jótársaságnak is az f gész országban vannak ilyen felhajtó ügynittei. Szatmár- és Ugjocsame- gyékben a felhajtást Stern Ábrahám mára- marosszigeti ember végezte. Sorba vette a két megye községeit és bőbeszédüen, mézes, mázos szavakkal magyarázLa az embereknek, hogy milyen nagyszerű életük volna, ha kimenőének Amerikába. Olt araDynyal fizetik a dolgos emberi és aki szorgalmas, az rövid idő alatt vagyont szerezhet és vissza jöhet hazájába, ahol a szerzett pénznek kamataiból is nyugodtan meg tud élni.

A sok szép szó elszéditette a népet és sikerült is az ügynöknek elérni, hogy számos családot az Óceánon átliferáljon. Főleg az ugocsamsgyei Tőketerebes községből vándo rolt ki tömegesen a nép. Hogy ez tényleg igaz és, hogy a hajóstársaság tényleg jó üzleteket kötött, azt bizonyítja az a sok levél, amit tőketerebesi embereknek küldött, j Itt adjuk a levelet:

Szives tudomására hozzuk, hogy az Amerika nevű gyorsposta hajónkon, amelyen Geng János, Papp János és Huczel István, kapott távirati értesítés szerint, Amerikába szerencsésen megérkezett. A mennyiben ismerősei, vagy rokonai közül valaki Amerikába óhajt utazni, szíveskedjék ajánlani és a csatolt nyomtatványokat átadni, hogy további felvilágosításért hozzánk fordulhassanak. Addig senki sem utazzék ei hazulról, mig tőilük az utazásra vonatkozó felvilágosítást meg nem kapta.

Tisztelettel

Fáik és Társa, Hamburg.

Eddig szól a levél és mellékelve van egy bejelentési lap, postautalvány kitöltve a jegy áraval, hajómenetrend és egy utmu