Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-16 / 62. szám
2. oltó. SZAMOS (1812. március 16.) 62. szám. nát kockáztatni a két évi sikertelen próbaév költséges termelésére — a tetemes elszállítási költségek, a szelet visszaszállitása s a szükséges személyzet beállításával járó fizetések stb. stb., költségeire, azonban 5.000.000 koronát nem hajlandó egyszerre feláldozni, egy esetleg alig üzem-képes gyár minden körültekintés nélküli létesítésére. A termelők teljes tájékoztatására közöltük a szerződést s annak létrejötte inditó okait és ugyancsak a résztvevők megnyugtatására azt is, miszerint Károlyi Gyula gróf kijelentette, hogy a szatmári gyár alapításában s a termelésben, — ha a próba óv sikerül, — szintén részt vesz s addig is minden ellenakciótól akár közvetlenül, akár közvetve tartózkodik. Kézenfekvő dolog tehát, hogy a cukorgyár végleges megvalósítása, tisztán a vármegye gazdaközönségótől függ, akiknek most kell átérezniök azt az el- vitázhatatlan tényt, hogy a cukorgyár, mint a vármegye mezőgazdasága fejlődésénél korszakot alkotni hivatott vállalat létesítése immár csakis az ő szorgalmuktól és jóakaratuktól függ. Épen ezért nem is vonjuk kétségbe, hogy miután e gyár felépítése leginkább, illetve majdnem kizárólag a gazdák érdeke, hogy mindenki tudni fogja kötelességét s igyekszik vállalt termelési kötelezettségét, esetleg még több termelés utján is, beváltani, nehogy a gyár létesítésére kötelezettséget vállalt bank e kötelezettség alul felszabadulhasson. Hatvanötezer koronát kap Szatmár. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, márc. 15. Megemlékeztünk már róla, hogy az állam azon földterület adójából, amely a szarnosparti védmüvek létesítése folytán megszűnt árterület lenni, a védőmüvek és berendezések fölépitési és fölszerelési ösz- szegének arányában bizonyos hányadot visz- fzatérit a városnak. Első híradásunk alkalmával csak körvonalaztuk azt az összeget, melyre a város törvényben biztosi'ott jogánál fogva számíthat. Most azonban, hogy a likvidálási munkálat befejezést nyert, módunkban áll részletesen referálni erről a fontos — no és zsebbe vágó ügyről. A likvidáló bizottság, melynek elnöke Fehér Elemér kir. kamarás, miniszteri ősz tálytanácsos volt, a régi számadások és följegyzések revidelásával igyekezett, megállapítani azt az összeget, amibe Szatmár városnak a szamospnrti védőmüvek kerültek. A történeti értékű följegyzések főbb adatai a következők: A Számos-árvédelmi munkálatok 1816-ba nyúlnak vissza. Ekkor és 1841-ben a város átmetszésére és szabályozására az egykorú följegyzések szerint 104,554 korona 60 fillért költött. Ezt az összeget azonban a likvidáló bizottság nem akceptálta adóvisszatéritési alapnak azzal az indokolással, hogy az nem annyira ármentesitési, mint inkább jobbpart különös gazdasági befektetése volt. Az adóvisszaszámitás alapját a múlt század elejétől, sőt még a megelőző idők bői származó, ma már azonban nagyobbrészt, használaton kivül álló, a vágóhid, Dinnyéskert, Szigetlanka, Borszeg, Szerencsekert és Latorszegen átvonuló régi töltés befektetési költségei, az 1859-ben a borszegi kuttól a darai határig egyenes töltés eredeti építési ára, ennek 1885-ben történt föleme- lósi költsége, továbbá az 1887 ben épitett Báthory-utcai zsilipnek és az 1897—98-ban létesített uj töltésnek előállítási költségei, összesen: 260,000 korona képezték. Ezen összeghez azonban hozzászámították még a védmüvek évi fenntartására fordított költségek átlagösszegét is. A likvidáció végeredményeképpen a várost a befektetett tőke után évi 5000 korona adóvisszatérités illeti, még pedig 1899. évi január hó 1-től számított, vagyis az eddig ki nem fizetett visszatérítés címén kap Szatmár város az államtól 65 ezer koronát s a folyó évi január elsejétől számítva évi előleges részletekben még 5000 koronát. Ez az összeg azonban még nem végleges, mert a Szamos jobbparti védőmüveket még a köteles méretekig kell kiegészíteni. Az újabb befektetéseket annak idején szintén likvidálják s az évi adóvisszatéritési összeget annak megfelelően fölemelik. Mit tárgyal a vármegye közgyűlése ? — Saját tudósitónktól. — Szatmár, márc. 15. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 21 én délelőtt 10 órakor a megyei székház nagytermében Csaba Adorján főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés 205 pontból álló tárgy- sorozatának főbb pontozatai közül a következőket emeljük ki : Bányász Menyhért nagyszőlősi lakos kérvénye a halmi—bikszádi vasút céljaira megszavazott 200,000 K hozzájárulási ösz- szeg fedezésére vármegyei pótadó kivetésének kimondása iránt. A szatmár—fehérgyarmati h. ó. vasút igazgatóságába két tag kijelölése. A nagykároly—mátészalkai—csapi h. ó. vasút igazgatóságába két tag kijelölése. A vármegyének a törvényhatósági ut biztosok és utkaparók szolgálati viszonyairól alkotott szabályrendeletének módosítása. Nagybánya város 500,000 K kölcsön felvétele. Nagykároly r.-t. város határozata a nagykároly—szalacsi h. ó. vasút segélyezése tárgyában. Szaniszló község határozata állami iskola építésére 42,000 kölcsön felvétele ügyében. Királydaróc község határozata kölcsön felvétele tárgyában. Krasznabóltek község határozata 48,000 korona kölcsön felvétele tárgyában. Turvékonya község határozata a halmi— bikszádi h. é. vasút segélyezése tárgyában. Czégény és Dányád községeknek egy községgé alakítása. Bikszád, Bujánháza és Terep községek határozata a halmi—bikszádi h. é. vasút segélyezése tárgyában. Komáromvármegye határozata a korcsmái zárórákról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. A nők választójogi világszövetségének segély iránti kérelme. Fehórvármegye átirata a járási főszolgabírók mellé gazdasági előadói állások szervezése és a gazdasági tudósítók részére fóláru jegy váltására jogosító kedvezmény megadása tárgyában. Lóavató bizottságok megalakítása. Nagysomkuti járásban 3-ik orvosi kör szervezése. Batizi körjegyzőség kérelme a sárközi orvosi körből a szatmári orvosi körbe leendő átcsatolása iránt. Kölese község közbirtokosságának szervezési szabályrendelete. A választók összeírása Szatmármegijéfien. — Saját tudósítónktól — Szatmár, 1912. márc. 15. Szatmárvármegye központi választmánya legutóbb tartott ülésén Ilosvay Aladár alispán elnöki előterjesztésére megválasztotta az országgyűlési képviselőválasztók 1913. évi névjegyzékét kiigazító küldöttséget. A vármegye 8 választókerületét 30 szakaszra osztották és minden szakasz választói névjegyzékének kiigazítását az elnökkel együtt 3 tagból álló küldöttségre bízták. Egyben megállapította a központi választmány minden egyes politikai községre nézve a földadóminimumot, amely mint véglegesen megállapított adóalap veendő irányadóul. Az adónak be nem fizetése azonban a választók összeírása alkalmával nem képezhet akadályt a választói névjegyzékbe való fölvételnél. A névjegyzékbe a régi jogú választók beveendők. A „rógijogu^-ak alatt nemcsak azon választópolgárok értendők, akik régi jogosultság alapján az 1848-ik évtől az 1872. évig bezárólag készített választói névjegyzékben benfoglaltattak, hanem mindazok, akik ezen a címen az elmúlt évi névjegyzékben szerepeltek. Különös megbízatása az összeíró küldöttségnek, hogy azon választók bevezetésénél, kik a választói jogot „tisztviselői“ jogcímen gyakorolják, a névjegyzékben ne egyszerűen „tisztviselő“ megjelöléssel szerepeltessék, hanem Írják be tüzetesen, hogy milyen tisztviselő. Az összeíró küldöttség azokat, akiknek neveit az 1913. évi névjegyzékből bizonyos okok miatt kihagyja, külön jegyzékbe foglalja és ezen jegyzékbe köteles a kihagyás indokát szabatosan körülírni és erről az illetékes községi elöljáróságot értesíteni. Ugyanilyen részletes tudósítás közlendő a községi elöljáróságokkal azokról, kiknek választói jogcime változott meg. Az összeírás napját köteles a küldöttség elnöke a községi elöljáróság utján az összeírás napját megelőzően 8 nappal a választókkal közölni. A kiigazítási munkálat 1912 március 20-tól április 15-ig tarthat. Ezen 15 napi határidőn belül a küldöttség köteles a munkálatokat befejezni. Foglalkozott ezenkívül még az állandó választmány a küldöttségek költségeinek megállapításával és az összeírás teknikai részének beosztásával. Dr- SÜDY TIBOR ügyvédi irodáját Deák-tér 9. sz., néhai Lengyel Márton-fóle ház emeleti helyiségébe helyezte át. HÄJTÄJER PÁIt szatmAr. « " ........... " ""■■■ Alapittatott 1886-ban Syár főüzlet: Szatmár, Kossuth £ajos*u. 10. felvételi üzlet: Kazinczv-uíca 17., dífila-uíca 2. Nag^árolj?: Széchen?i*u. 34 RUHÁT FE§T, == VEGYILEG TISZTIT
