Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-01 / 49. szám
2. oldal. SZAMOS (1012. március 1.' 49. szám. A képviselőgáz ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, febr. 29. Návay elnök elenti, hogy a tegnap szabadságot . art 5 képviselő szabadságkérését visszavonta azzal az indokolással, hogy az elnök házszabályellenesen akarta megadni az engedélyt. Megjegyzi, hogy a házszabályellenes kijelentés nem parlamentáris s ezt kereken visszautasítja. Majd az összeférhetetlenségi bizottság jelentéseit terjesztette elő s többek között bejentette, hogy a bizottság megszűntnek jelentette ki Inczédy tarrm báró mandátumát. Kérte, hogy a széki kerületben az uj választás kiírása iránt intézkedhessék. Jelentette azután, hogy Kun Béla, Valentsik János, Sümegi Vilmos, Veszprémy Zoltán és Bosnyák Géza több heti szabadságot kértek. Kérdi a Hazat, megadja-e a szabadságot ? Felkiáltások jobbról: Megadjuk! Balról : Nem adunk szabadságot! Eitnev Zsigmond : Kéri az elnököt, hogy a kérdést külön külön tegyék fel. Kenedi Géza: Kijelenti, hogy a nemzet a parlamentnek nem névszerinti szavazásokra adott felhatalmazást. A képvi- selőhaz nem vesztegelheti idejét ilyen hiábavalóságra. Indítványozza, hogy mondja ki a Ház, hogy a szabadságot kérő 5 képviselőnek megadja az engedélyt. (Percekig tartó éljenzés a jobbold Ion.) Polónyi Géza: Tiltakozik Kenedi indítványa ellen. A joggyakorlat szerint a kérdést külön-külön keli feltenni. Batthyány Tivadar gráf: Vissza- ntasilja Kenedi indítványát, meiylyel meg* akarjak vonni az ellenzéktől törvényben biztosított jogait. Barabás Béla: A házszabályok védelmének: szükséget hangoztatta. Kenedi indítványa házszabalyellenes s csak a névszerinti szavazások meggátlását célozza. Polónyi Dezső: Elítéli Kenedi eljárását, aki ilyen házszabályokat sértő indit- ványnyal állt elő, hogy ezzel letörje a küzdő ellenzéket. Elleninditványozza, hogy adják meg Sümeginek a szabadság ü és ne adják meg Valentsiknak, aztán Kun Bélának ad ják meg, de ne adják meg Veszpréminek a szabadsagot. Bakonyi Samu: Az elnök működését kritizálja. Egry Béla: Bizonyítja, hogy ő tényleg beteg volt, azért kért szabadságot. Most is beteg, de betegen is eljön mindig az ülésekre, hogy honfiúi kötelességét teljesíthesse. — Merre te, hova te? — Arra napnyugatnak, a vajai határ felé! — Hej, gazd’uram ! a visszaemlóke zéstől csillogott a szeme a legénynek. — Az a furulyaszó elszállt annak a kis leánynak az ablakáig, akitől most két éve el kellett válnom. De sok minden is eszembe jutott, hát hogyne felejtkeztem volna meg a nyájról? Egy nagyot sóhajtott s igy folytatta : Hát, hogy igaz legyek, tizenöt éves volt a Marcsa, mikor a Kis Istvánék fonójában igy szólt hozzám, de csak én hozzám, más nem is hallotta: Gyurka tel olyan néha-néha jársz te csak mi hozzánk, — az édes apám pedig, meg az édes anyám nem zavarna ki, ha én megkérném őket, hogy ne haragudjanak, ha a portánkra jösz. Leesett az orsója Marosának, messzeperdült, utána ugrottam, Qda adtam neki, visszaváltásul csókot som Megalakul a szatmári cukorgyár — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. febr. 29. Örömmel Írjuk e sorokat, mert arról értesíthetjük olvasóinkat, hogy a szatmári cukorgyár megalakulása befejezett tény Ma értesítette a pesti magyar kereskedelmi bank vezérigazgatósága B a r t h a Kálmán városi gazdasági tanácsost távirat ban, hogy a cukorgyár alapítását elfogadtak. A cukorgyár alapitó bizottsága részéről az elmúlt hétfőn és kedden Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás nagybirtokos, Bartha Kálmán Szatmár város gazdasági tanácsosa, Böszörményi Emil Szatmárvár- megye gazdasági egyletének aleloöke és Németh Elemér nagybirtokos tárgyalásokat folytattak a pesti magyar kereskedelmi bank vezetőségével a szatmári cukorgyár részvénytársaság megalakítására nézve. A kétnapos tárgyalásokat azzal végezték, hogy a bank vezetősége e hó végéig értesíti az alapitó bizottságot, vájjon per fektuálta-e ezt a nagy alapítást, vagy sem. Ma este, lapunk zártakor érkezett meg a bank távirati értesítése, mely szerint az 5,000,000 korona alaptőkével tervezett cu korgyárat hajlandó Szatmáron felépittetni. A nagyfoníosságu távirat szószerint a következő: Bartha Kálmán gazd. tanácsos Sz atmár. Részvénytársaság azonnali megalakulása elfogadtatott. Megállapodások meg - kötésére ideutazni szombatra, vagy hétfőre kérjük. Pesti magyar kereskedelmi bank. A „Szamos“ hasábjain sokszor foglalkoztunk a cukorgyár fölépítésének óriási gazdasági előnyeivel. Az első pillanattól kezdve küzdöttünk mi is az ügy mellett és éppen ezért nem titkolhatjuk nagy örömünket, melyet az elért siker fölött érezünk. Közel 7 esztendeje vajúdik ez az ügy, amely most végre a javunkra dőlt el. Ez a hatalmas uj vállalat nemcsak a város gazdasági életében korszakalkotó, de messze kiterjedő vidék kisgazdáinak is egy jobb jövőt biztosit. A cukorgyár alapításának részleteiről majd az alapitó bizottság kiküldötteinek budapesti tárgyalásai után írunk. kértem tőle, ö azért olyan volt, mint a pfros rózsa ; megerősítette a fonalat s úgy csen desen munkája közben igy szólt felém megint: Egyetlen gyermek vagyok én a háznál. — Erre gazd’uram visszaszóltam': Nyakább legény is van nálamnál a faluban és te mégis csak nekem mondod ezt, — Nem igaz a’ Gyurka, ki mondjaazt ? — Hát jól van, válaszoltam Marosának — a szivem meg úgy kalapált, mintha kilenc kovács vasat kalapálna benne — eljárok hozzátok. — El is jártam, jó szívvel is láttak a Marcsa szülei. Hazudnék, ha mást mondanék. Betakarás után, őszi idő tájban, mikor már a gólya elszállt s a fák leveleiket hullatták, hazajött a katonaságtól Selyem Marci; most már ketten jártunk a házhoz, pedig a leány még csak ebdónyi sem volt. (Folytatjuk.) Uj tások a közvágóhidnál. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, febr. 29. Hirt adtunk róla, hogy a rendőrfőkapitány egy állategészségügyi szabályrendelettervezetet dolgozott ki, melyet már be is terjesztett a tanácsnak, hogy a legközelebbi közgyűlés tárgyalás alá vegye. Az uj szabályrendelet előreláthatóan minden változtatás nélkül megy keresztül, mert a rendőrfőkapitány a földmivelésügyi miniszternek e tárgyban legutóbb kiadott részletes utasításának nyomán készítette, Az uj szabályrendelet egyik leglénye gesebb és a közegészségügy szempontjából legértékesebb része az, amely a husvizsgá- lattal foglalkozik. Égy másik része pedig, ami igen sok embert (pályázót), érdekel, a vágóiadnál szervezendő uj állások. Eszerint lesz egy vágóhídi igazgató állatorvosi állás. Az igazgató kizárólag a vágóhíd fölügyeletét fogja leljesiteni és köz- hatósági állatorvosi tevékenysége csakis a vágóhíd területére terjed ki. Ezt a felelőségteljes, nagy tudást a tapasztalatot igényelő állást Kovács Balint helyhatósági állatorvossal fogják betölteni — még pedig igen szerencsésen, mert Kovács nagy gyakorlaii és elméleti képességeiről a város közönségé évek hosszú során keresztül meggyőződést szerezhetett. Szerveznek azonkívül egy vágóhidi gondnoki állast, aki a vágóhíd adminisztrációs teendőit fogja ellátni. A gondnok városi irnoki javadalmazást kap olyképpen, hogy a törzsfizetésen kivül természetbeni lakást, fűtést és világítást élvezLesz azonkivül még 2 szolga és 1 kapus állás. Az igazgató állatorvosi állásra nem Írnak pályázatot, a többi állást pedig akkor töltik be pályázat uiján, amikor a szabályrendeletet a minisztérium jóváhagyja. A szatmárhegyi közvágóhidnál semmi változás nem lesz, Érdekes, hogy az egész újítás ma még csak tervezet és mar is egymásnak adják a ki incset a pályázók a polgármester nem kis bosszankodására. ügy tudjuk azonban, hogy a polgár- mester ebben az ügyben senkivel sem hajlandó tárgyalni. KuKurpaloia — zeneiskola Szatmáron. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, febr.^29. Bizonyai sokan lesznek, akik hitetlenül csóvának fejüket, amikor ezt a két címet, de különösön az elsőt elolvassák. Kultúrpalota és Szatmár ! Már pedig ez igy van. Annyira igy, hogy még a helyet is megtudjuk jelölni, ahová tervezik s ahová föl is fogjak epiteni. Tudjuk jóeiőre, hogy a törvényhatósági bizottság ülésén lesznek, akik majd ellene voksolnak, sőt szónokolnak is. Jól teszik, jussuk vau hozzá. A kuiturpaloia azért mégis föiepül. Föl kell épülnie, mert szükség van reá. Szatmár város közönségének igényeit többé nem e égitik ki a mozik. Szatmár város közönsége ma már a kultúrának azon a nívóján áll, hogy nemcsak kérheti, de joggal követelheti, hogy a kultúrának hajlók, templom építtessék, amelyben zavartalanul tovább fejlődhessen. De nem kell követelni, mert a város vezetősége jól tudja, hogy ezt a szükség letet ki kell elégíteni, tovább tovább elodázni már nem szabad. A kultúrpalotának fölépítése ma már
