Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-14 / 35. szám

2, oldat rt L A M U r ^i2. február 14.) 35. warn. TÁVIRATOK. — Saját tudósitónktól. — A kiijai köztársaság. (Peking, febr. 13. Reuter.) A köztár­saságot elismerő ediktum a következőket mondja : A lakosság kötelezettséget vállal azért, hogy a császári ősök templomai és mauzóleumok előtt szokásos á dozatok a jö vőben is megfognak hozatni és hogy a csá­szár csak politikai hatalmáról mond le, mig a császári cim magmarad. Az ediktum ki­jelenti, hogy a császári rokonok, a mandzsuk, mohamedánok és tibetiek igyekezni fognak a kínaiakkal összeolvadni és kiküszöbölni minden fajellentétet ós faji előítéletet. A Juansikkai által elért kompromizszum min denkire megváltás. A külföldiek, épp uwy, mint a kinaiak is azt hiszik, hogy az edik tűm az összes pártokat kielégíti. A republi­kánusok többsége a következő feltételekhez járult hozzá: A császár megtartja címét ós évi 4 millió tael apanaget húz, amely a valutareform keresztülvitele után évi 4 mii lió dollárt fog kiteni. A palotaszemelyzet megmarad, de az eunuchok nem fognak ki­egészíttetni. A mandmk nyugdiját tovább fizetik, mig exisztenciájukat máskép nem lehet biztosítani. A vallásszabadsagot bizto­sítja az uj rend. Az udvar egyelőre a til­tott városrészben marad és később Peking közelében, a nyári palotában fog tartóz kodni. A kölc3önturgyalások újból megindít tatn k. Újabb grönlandi expedíció. (Kopenbága. február 13) Koch k«pi táay grönlandi expedíciójában W ’gener dr., a marburgi egyetem tanara is indult. Koch expi diciójával egyidejűleg Quervain Alfréd dr. svájci kutató vt zetósével egy belföldi expedíció is útnak indul Laksafjordtól. A két i-xpedició eredményeit azután össze fogják hasonlítani. Rémes gyilkosság. Keveváza községben több nap zámos egy rettenetes megcsonkított ferfihullát ta­lált a Dunapart közelében A holttesten sok kő-szúrás és égetés nyoma látszik. A hatóság megindította a vizsg,da>ot. Bojkott a® olaszok ellen. Tuniszból táviratozztk hogy a ben- szülött lakosság között egyre terjed a gyű lölség az olaszok ellen. Mindent, a mi olasz, bojkottéinak s az olasz kereskedők a csőd szólón állnak. Újabban a várv-i köz úti villamost is bojkotáljak a benszülöttck, mert a kalauzok és villamosvezetők legna­gyobb része olasz. Y^res kardpárbaj. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. február 13. A sajtó és közvélemény azon össze kocanások fellett, melyek két, levegőbe eresz­tett golyóval, vagy egy angol tapasszal el­intézés nyernek, gyorsan napirendre tér, legfeljebb a kir. ügyésznek ad munkát. Mi helyt a/onban itt-ott véres vagy tragiku- kimenetelüvé válik, megindul a vezér és egyébb cikkek soij >, halált kiáltva a p ír bajra, természetesen a legcsekelyebb ered­mény nélkül. Különös valami is ez a párbaj. Min­denki tisztában van vele, hogy a legnagyobb középkori bornirtság, azért mégis a becsület reperálasáuak e/.t a módj it tudjuk üdvö­zítőnek a mi társad dómban, még mint a legutóbbi eset igazolja, m ga a kir. ügyész ur is, aki a törvénykönyv he yett, niezielen kardolt r^gad Ez azonban mind amolyan elöljáró beszed. Ismét p írbaj vöt, meg pedig eleg súlyos kimenetelű. Knt rokonszenves fiatalember kerüli egymással szembe, az élesre fent pengek kel ke ükben. A ok iga an jeleniektelen volt, amit a kezdet s adiumiban egy sab­lonos „p odon“-nal szoktak elintézni. Nem úgy történt. Ezérl került verekedésre a do­log. Szegedy György bankhivatalnok es Varga Géza honv* d hadnagy között. A vét es kimenetelű párbaj részié:eiről tudó sitónk a koveike ősei jelenti : Varga h dua^y a tegnapi mp folya-’ mán két tGzttársi al pro okai a S/egedyt. Szegedy Dr. Csengery István ügyvédje­löltet és Gaul Király faipariskolai tanárt nevezte meg segédekül. A segedak súlyos feltételekben álLp-idttak meg : nehéz kar­dokkal és fél b md izszsai. A párbajt kedd déli tizenkét óráj ira tüzták ki, a honvédségi laktanya vivő tér móben. A felek a szokásos békitési kísér­letek után hevesen támadtak egymásra Sze­gedy erős fejvágást irányzott ellenfelére, azonban Varga kivédte azt és hatalmas erővel suj'ott Szegedy fejére, végig vágva a koponyán, arcán, mellén és felső jobb'-arj'n az ereket ós az izmokat csontig vágta. A segédek azonnal beszüntették a párbajt, mert Szegedy eszméletét vesztette. Az or­vosok dr. Ridó törzsorvos és dr. Lacheta Brúnó a kötözés sikeresebb keresztü vitele céljából a sebesültet a közkórházba beszál­lították, honnan Szegedyt kedd délután a szülni lakására szállították. Szegedy nagyon sok vért vesztett és ha sebláza nem lesz, "gy rövid sen fe épiil Válasz a „Fehérgyarmat újabb botránya“ cimü cinkre A fehérgyarmau boirány ügyében az alábbi levelet kaptuk, melyet az audiatur et alti-ra pars elvénél fogva itt közlünk : A .Szamos* február 10. számában közölt, fenli cimü cikknek van egy része, amely a „Kilökött járásbiró“ mellékeim aa't velem és Szabó János járásbiróval (nem is tudjuk, hogy előléptették) fog1 át­kozik, amely cikket azonban a tudósitó csak e yoldalu információ alapján Írhatott meg, válasz nélkül nem hagyhatok. Az eset, amelyet az ellenem megin- di ott és lefolytatott fegyelmi iratok is iga­zolnak, az igazságnak m gíelelően, n kö­vetkezőleg történt: 1910. évi április 1.3-án az irod >ban dr. Szív ke Sándor ügyvéddel, ennek jó- barálja Hwas A'adár kir körjegyzői Írnok mintt, aki tudvalevőleg közokirat hamisítás miatt 4 hói api fogházra Ítéltetett, össze- .-zólaikoztam. A fent említett és most már másodízben hivatalfosztá^ra ítélt Szabó Já­nos kir. albiró, aki csak azért, mert az ő és szövetséges társai klikkjéhez nem tar­tozom, mondom, h >gy csak azért, az exisz­ondámra tört, noha hivatalos ügyben az irodámba sohasem jött, akkor, az össze- szóbdkozás hadatara nyomban ott termett, S bevonják a megnyugvás nemes zomán­cával lelkét életének legválságosabb pilla- n taiban is. Említettük, hogy népe prófétájának tartotta magát s ez a látnoki képes-ég, legalább is ő úgy hitte, praedestinálja őt arra, hogy irányítsa nehéz, válságos idők­ben nemzetét. Hazafias ódáival fáklyát akar gyújtani a sö etben, hogy azok vilá­gitó szövétnekként égjenek az élet nehéz harcai között. Hatalmas szárnyalású köl­tőm' nyékben harsogja el esz i élt ós szen­vedélytől lobogó temperamentuma fönsóges gondolatok mtgirására késztette tollát. Ódái minden fönsóges gondolatai da­cára is sokszor nem egyebek versbe sze dett szónoki beszédeknél és tartalmukat tekintve pedig akárhányszor üres, elkopta­tott eszméknek végtelen variálásából álla nak. Ezek a gyengeségei er dmónyeztók, hogy élete utolsó szakaszában nem vették semmi figyelembe legbangzatosabb poémáit sem, . sőt ami még rettentőbb volt rája nézve, meg is mosolyoglak. Az elaggott költőt ez a körülmény nagyon elkeseri ette, úgy hogy élete legvégén teljesen vissza­vonult a politikától, csakis családjának élt. Lírai költeményeiben gyakorta fog­lalkozik az is enség nagy, fönsé- ges és misztikus gondolatával, a gond- viseló-nek útjaival, az élet nagy ellent mondásaival és igazságtalanságaival is. Dalra ihleti lelkét a halálnak zordon alakja. Az elmúl is eszméje gyakran belekapcso­lódik költészetének örvénylő mély-égeibe. Ezen nagy ós hatalmas eszméken kívül szive minden melegségével fordul a nyomor felé. Megsajnálja a szenvedőt ós a bűnöst. Igyekszik nyomorát enyhíteni, fáj­dalmát csilapitani. Tele van lelke altruisz- tikus érzó ekkel és nem zárkózik el meg a bűn fertőjébe bukott nő előtt sem. Rész­véttel fordul feléje ós igyekszik bukását menteni s ha lehet kiemelni a mocsár lel­ket gyilkoló fertőjéből. Főereje a leírásban van. Káprázatos, kaleidoszkopszerü képeket tud szavainak színes köveivel elénk varázsolni. A sza­vakkal való fes ó e emlékeztet Rubens szines ecsetére ós a modernek gyönyörű­ségesen me eg színfoltjaira. Minden él a tolla alatt. Élettelen tár­gyakba lelket, meleg pirosló vértől duzzadó életet tudott önteni. Az alkotás istenének géniusza ott lebeg tolla alatt, mikor egy jelenetet, egy ttját, egy jellemet szemeink elé akar varázsolni a szavak káprázatosán szives tömegével Képzelete ilyenkor nem ismer határt, csapong a magasban, fönn- száinyal a felhők között. S nem riad visz- sza a borzalmasnak költészetébe való be­vitelétől sem Szereti, a hatás fokozása szempontjából, a hátborzongató beállítását a jeleneteknek, melyek azután megfagyaszt­ják az erekben a vért ós megakasztják egy percre még a vérkeringést is. A vulkánok rettentő kitöréseihez ha­sonlíthatjuk Hugó költészetét, a mely maga előtt mindent a lávatenger izzó tömegével akar eltemetni. Ilyen az ő poózise is, min­dent meg akar maga előtt emészteni, min­dent elborítani eszméinek főnséges láva­tengerével. De sokszor nem sikerül neki, ereje cserbe hagyja s a napba repülő Ika­rusz tokáin megolvad a viasz s a merész repülő lezuhan. így van Hugó is. Fönsóges, b rzalmas, isteni akar lenni mindig ós ezért válik nem egyszer nevetségessé, üressa és köznapivá. Fönsóges szárny dó fantáziájá­ban van költészetének legnagyobb ereje, de egyúttal legnagyobb gyöngesógre is.

Next

/
Thumbnails
Contents