Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-02 / 26. szám
2. oldal. SZAMOS (191S. február 2 ) 26. S óBff 1 q /t] A egy Wágner-féle légkazános kettős SÖrCSapolÓ készülék és egy teljesen jókarban lévő, akár egyJLj laUU akár két ló után vászonfedeles kocsi és egy teljes fűszer üzleti berendezés sürgősen eladó. Mindezekről értekezni lehet Lindenfeld Domokosnénál, Deák-tér. Báró Vécsey-ház. Gallérok gőzmosása = 1(1 Tmi, IFID pAl,, Kézimunkák, glacé kBztyük, tükörfénynyel hófehérre t~VI I bútorok, szőnyegek tisztitása. Syár főüzlet: Szatmár, Kossuth C.-u. 10. felvételi üzlet: Kazinczy. 17., GlUila*u. 2. Hágádról?: Széc^en^i-u. 34- Älapittatott 188S Czukor retatiója nem 22 korona, hanem 35 koronánál felfele jegyez, ez pedig horribilis értéktöbbletet, jövedelmet jelent Én tehát igaz meggyőződéssel ajánlom termelőinknek a részvényjegyzést úgy érdek szempontjából, mint jövedelmezőségre való tekintettel. Teitelbaum Herman. A Kölcsey-kör Szabadiskolája — Hatodik előadás: = február 2-án délután fél 6 órákor — a városháza nagytermében. — Előadó Varjas Endre: Orosz regényírók Belépő-jegy 20 fillér. Bérlet-jegy 2 korona. Mi lesz a tisztviselők családi pótlékával. Az államtitkár nyilatkozata. — Készen a javaslat. — Budapest, febr. 1. (Express tudósítás.) Egyik fővárosi lap, mely valósággal sportot üz ahból, hogy a családi pótlék ügyét valótlan híresztelések kel bolygass, ma reggeli számában újból a családi pótlék dolgával foglalkozik, még sorokra. Nem fogja megbánni. Én amerikai vagyok, francia egyetemet végeztem, hires névvel és vagyonnal birok. Hadd beszéljek egyenesen. A szerelmet olykor a hála is felébresztheti. S ón legalább a hála érzését vágyom önben felébreszteni. — Engedje ezt olyan módon kezdenem, hogy a legszebb itteni villát kibéreljem számára s egy automobilt bocsássák rendelkezésére. Egy ilyen rózsaszál, mint ön, nem maradhat olyan csúnya vázában, mint a Hotel des Falaises . . . Még egy pillantás remél elnyerhetni, alázatos imádója, S.-W. Johnston. A válasz igy hangzott: — Uram, hagyjon kérem békében, mert ón békét jöttem ide keresni. Ajánlatait csak kinevetem. Nem is bosszantanak. Uion is akadnak tisztességes nők. Tehát legyen eléggé intelligens és ne vesztegesse az idejet. Masnap az amerikai kifizette Ruyzer- tenek az elveszített fogadás arát, négyezer frankot. — Lássa — jegyezte meg a nyertes * — megmondtam, ön nem érti a dolgát. — Rövid volt az idő — morgott az az amerikai — legalább három hónap kellene a hódításra. pedig „beküldött levél“ formájában rek’a málja a kormány Ígéretét. A levél formában megirott cikkben, amelyet „egy állami tisztviselő* signált, röviden az van, hogy a kormány nem akarja beváltani Ígéretét és nem lesz meg sem a múlt esztendőre megszavazott, sem az 19i2. évtől kezdve állandóan biztosítani Ígért családi pótlék. Arról is kesereg a cikkíró, hogy mi llesz az erre vonatkozó törvényjavaslat benyújtásival, mert már nem sokáig hajlandók a tisztviselők várni. Egészen nyugodtan konstatálhatjuk most is. hogy a cikkíró „állami tisztviselő ur“ izoláltan fog állni felesleges aggodalmaival tisztviselőtársai között, mert nem akad egy józan állami tisztviselő sem, aki ilyen nevetséges ugratásoknak felüljön és a mü-me íyköveket dörgő lapot . komolyan vegye. Különben a mérges kis cikkre Teleszky János pénzügyi államtitkár ezeket mondotta egy fővárosi hírlapírónak: — A cikkre igazán nem reflektálok részleteiben. Csak annyit mondhatok: A kormány teljesíteni fogjt azt, amit megígért. Nem áll tehát az sem, mintha a kormány vonakodna beterjeszteni az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A törvény- javaslat készen van és azt be is terjeszti a kormány ígérete értelmében. Egy szóvá1 sohase fájjon a feje tisztelt laptársunknak a családi pótlók mialt. Hiába akarja szítani az elégedetlenséget az állami tisztviselők közö t, hiszen a kormány Ígérete és a pénzügyi államtitkár nyilatkozata elég garancia arra, hogy a tisztviselők megkapják a családi pótlékot, — Ah! En huszonnégy óra alatt meghódítom. — Bah! Tízezer frankba fogadok, hogy nem. — Helyes. Még ma este megnyerem. A hölgy a 7-ik számú szobU bírta, Johnstonn kibérelte a 9-iket s nyolc órakor este el is foglalta egy üveg brandy és szóda s egy doboz szivar társaságában Tiz órakor már nem mosolygott. Ruyzerte reggel jött ki. Reggel Ruyzertenek kifizette a tizezer frankot, aztán összecsomagolt, hogy barátságosabb vidékre utazzék. A Hotel des Falaise előtt egy szobaleány éppen női kalapdobozokat rakott egy kocsira. A szép szőke nő szobaleánya volt. Meg is kérdezte : — Úrnője elutazik ? — Igen uram. — Buyzerte úrral ? — Természetesen. — Csinos dolog 1 — Hogyan, „csinos dolog!“ — tiltakozott a szobaleány. — Hiszen a férjé. Boldogabb házasólet el sem képzelhető. Henri Duvernois. A tartóid népbank dolgait eddig csak Boros Imre kartáisunk színes, élénk és fáradságos munkával beszerzett riportjaiból ösmertük. És ahogy elolvastuk a riporteri élei mességgel felhajszolt szenzációt, magunk is nyomban azt kérdeztük a cikk összes olvasóival egyetemben : hogyan lehetséges az, hogy a bank ügyeinek ilyetén állása mellett a vele összeköttetésben álló pénzintézetek nem szüntetik be az érintkezést; hogy lehetséges az, hogy annak idején a vizsgálóbíró megszüntette a bank vezetősége ellen az eljárást ; és végül miért késik az igazságszolgáltatás, miért nem tartóztatja le azokat az embereket, akikről szemfüles riporterek ilyen hajmeresztő gazságokat tud nak felderíteni. Nemcsak felületes beszélgetésekből — aminthogy egy ilyen természetű riport egyeben nem alapulhat — de aktákból is utána néztünk hát a bank dolgainak és az első meggyőződés, amelyet kutatásaink alapján leszűrtünk, az : hogy másként vallanak az emberek, ha egy idegen újságíró ur a korcsmában, kupica melleit szenzációt kis- üstöufőz ki belőlük és egészen másként, ha a törvény előtt hamiseskü következményeire való kitanitas hatása alatt állanak Lássuk csak, mit csinált az az orszá- goshirüvé avatott tartóiéi bank ? Kölcsönt adott annak a szegény, vagyontalan tartóid népnek, amery másutt alig kap hitelt. Előttünk is beszólt már tartóiéi ember, szegény ember a Népbankról és — bámulatos módon — nem az elkeseredés, nem a bosszúvágy hangján, hanem némi halával azért, mert a tartolciak hiteltelen állapotá ban volt valaki, volt egy pénzintézet, amely mindenkit kisegített a bajból. Igaz, hogy a Tartóiéi Népbank nem konkurráit sonasem az Osztrák-Mag v ar bankkal. Mindig drágábban adta a pénzt, mint emez. Adia pedig 8 százalékért s ezenfelül szedett: 2 »zúzalék kezelési költséget, 2 százalék nyomtatvány es belyegköltséget az intézet javára, — 60 filler jutalékot és 50 fillér vaitókiállitási, közvezotósi stb. költséget a bank tisztviselői javára. Az uzsorának a törvényben határolt fogalma nem is alkalmas arra, hogy ez a 60 és 50 filier alá vonassák. Maradna tehrt a tartóiéi bank égbekiáltó büneül 8 százalék kamat es 4 százalék költség, összesen 12 százalék. Tegye minden váltóadós hitelező bankjának a szivére a kezei, verje minden bank az adósa mellét: hol Vui az az intézet, ameiy — piáne a mostani penzdrágsságbsn — nem vett soha 12 százalékot ? Hol van az a bank, hadd rohanja meg az olcsó pénzre vágyó emberiség ! Vagy adjuk alább is : hol van az a Csak a révén lett minős >ég világhírű a valódi * * >: t PALMA kauosuk-cipdsarok A hygiemkus Palma kaucsuk ágybetét minősége © ■■■ elsőrangú