Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-10 / 32. szám
(1912. február 10.) 32. szám. SZAMOS 3. oldat. sük idejében orvosoltassanak, s viszont, hogy olyan területeken, amelyek állapota a törvényes beavatkozást magának a birtokosnak s esetleg még másoknak érdekében is elodázhatlanná teszi, az eljárás gyorsan le- bonyolittas3ék s az elrendelt munkálatok a legnagyobb gonddal és kitartással telje - sittessenek mindaddig, mig a területek gazdasági állapotának megjavítása teljes befejezést nem nyer. Városi ügyek. Gazdasági és jogügyi szakbizottság ülése. A számvevőség és adóhivatal szervezése. Tegnap délután tartotta a gazdasági és jogügyi szakbizottság gyűlését Dr. Vajay □n f Károly kir. tanácsos, polgármester £i elnöklete alatt. A tanácskozás első tárgya a számvevőség és adóhivatal újjá szervezése volt. A törvényhatóság még a múlt év julius havában megállapította e két hivatalnak szervezetét, a belügymi- • niszter azonban nem járult hozzá a főszámvevői állásnak megszüntetéséhez és a számvevőségnek a pénzügyi ügyosztályba való beolvasztásához. Ezért a szabályrendelet tervezetet e'aez képest módosítani kellett. A szakbizottság a módosítást elfogadta, közgyűlési tárgyalás előtt azonban még a szervező-bizottsághoz beterjeszteni javasolta. A kövezetvámszedési jog kiterjesztése. A vámszedési jog meghosszabbítása iránt tett fölterjesztésében a törvényhatóság a kövezetvámszedési jognak a Szentvér és Szatmár Gőzfürósz állomásokra való kiterjesztését is kerte. A kereskedesmi miniszter azonban ez utóbbit csak oly feltétellel engedélyezte, ha ezekhez a vámszedési helyekhez vezető utakat a törvényhatóság, mint vámtárgyakat, a belkövezósi alapból kiépíti és fentartja A szentvóri állomás e tekintetben semmi nehézséget nem okoz, ellenben a Güzfőrész állomásig vezető ut kiépítése és fentartása egyáltalán nincs arányban a remélhető vámbevételekkel. Ezért a gazdasági szakbizottság a Gőzfürósz állomást az engedélyezési eljárásból kikapcso- landónak mondotta ki s az ügyet azzal a javaslattal terjesztette a városi tanácshoz, hogy igyekezzék olyan megállapodásra jutni az államvasuttal a Gőzfürósz állomáson lerakott áruknak megvámolására nézve, mely mellett eme vámszedési hely megszüntetése jelentékeny veszteséget ne okozzon a városnak. Az erdei legelőbérlet megszüntetése. A sárerdei, nagymocsári és negyerdei legelő bérletére vonatkozó szerződés két év múlva jár le. Minthogy azonban az erdő kímélése érdekében egyes területeket ki kell vonni a legeltetés alól s minthogy a legeltetés körül különben is sok konfliktus me rült föl az erdei hivatal és a bérlők közt, a gazdasági szakbizottság hozzájárult a bérlet megszüntetéséhez és a legeltetés házi kezelésbe vételéhez. A letarolt erdőterületek művelése. A gazdasági szakbizottság Neuschloss Testvérek kérelmére a város, mint földtulajdonos nevében azt az elvi kijelentést tette, hogy a Nagycsonka és Darvas nevű letarolt erdőterületen 3u0 holdnak cukorrépa termelésre való fordítását megengedi s a cukorgyár felállításától feltételesetten hozzájárul a letarolt erdőterületnek bérgazdasággá való átalakításához, a bérelt területen a szükséges gazdasági épületeket a befektetés 6 százalékának megtérítése mellett felállítja s a bérletet a megillapilandó részletes feltételek mellett 1913. évtől számított további 12 évre meghosszabbítja. Kijelentette egyúttal a szakbizottság, hogy az intenzivebb mezőgazdasági művelésre való áttérés mellett legalább 1000—1200 holdat fentart legelőnek, ha nem is kizáró lag ebből a bérletből de a városnak egyéb ingatlanaiból, melyek a szamosbalparti határrészen feküsznek s mostani rendeltetésük alul fölszabadulnak. A Pannónia bérlete. Márkus Márton egészségi állapotára való hivatkozással ajánlatott tett a városnak a bérlet megszüntetesére azzal a feltétellel, hogy az ő bérleti szerződésének lejártáig terjedő két évre a város engedje át nekt a többlet jövedelem felét s fölszereléseit vegye át. A szakbizottság hajlandónak nyilatkozott Markus Mártont a bérlétből kibocsátani és a bérkü önbözet felét neki megtéríteni, de fölszerelések átvételét a város érdekében állónak nem ta.álta. Erre nézve tehát újabb megállapodás megkísérlésére utasította a városi tanácsot. Meghiúsult telékvéte . A Rákóczi-utca 18. számú telek megvételére nézve a róm. k;.th káptalannal folytatott tárgyalások eredményre nem vezettek, mivel a káptalan kijelentette, hogy e tehet 80.000 korona vételáron alul nem hajlandó áibocsátani a városnak. A gazdasági szakbizottság ezt az árat tűi magasnak ialalia s a telket legfeljebb 60.000 koronára értékelte. Eként a vételből aligha lesz valami. Illetmény utalások. A gazdasági szakbizottság javaslatba hozta a közgyűlésnek, hogy a rendőrök, szolgák, tűzoltók és vámszemélyzet rendezett illetményeit felsőbb jóváhagyás bevárása nélkül 1912. január ho 1-től saját felelőségére utalja, twábbá az adobecsüsöknek és utcatakaritóknak ugyancsak január hó 1-töl havi 10 korona drágasági pótlékot engedélyezzen. Tiz koronáért 8 hónaoi börtön. Róza ismét lopott. A szatmári kir. ügyészség börtönében ismert alak Tóth Róza, aki időközökben különféle bűncselekmények miatt oda gyakran bekerül. Mindössze öt esztendőt pihent már a barátságtalan falak, között, mely idő azonban nem volt elég arra, hogy ismét okol ne szolgáltasson példás megbüntetésére. Még a múlt év novemberében történt, hogy Tóth Róza egy Balázs János nevű kölesei magyarral barátkozott össze, egy kis fehérgyarmati vendéglőben. Mind a ketten jól bírták az italt, Róza azonban annyira megőrizte józanságát, hogy amikor Bdázs bu és szesztől terhes fejét az asztalra lehajtotta, melegen hozzásimult és zsebéből 10 koronát kicsempészett. Ennyi volt az egész vagyon, ami a mulatásból megmaradt. A rossz cimborát Balázs, aki észre vette a lopást, feljelentette. A kir. törvényszék Tóth Rózát, tekintettel büntetett előéletére, 8 havi börtönre ítélte el jogerősen. BRAUN MÓR l vizvezetékszerelő Szatmár, Hidköz 1. Alapittatott 1854. Készít szoba-fürdőt, vízvezetékeket, szívó- és nyomó szivattyúkat. Raktáron tart pálinkafőző, mosó- és takarék tűzhely- üstöket, permetezőket és mind- — ezek szerkezeteit — Fehérgyarmat újabb botránya. & fylöl^ött járásbiró. A »Szamos“ ismételten hirt adott már azokról a botrányos állapotokról, melyeknek központjában a fehérgyarmati járá-bi- róság áll s melyekhez több-kevesebb köze a vezető járásbirónak, Balázs Zoltánnak van. A fővárosi sajtó is foglalkozott már e dolgokkal azon események kapcsán, melyek indító oka állítólag a főnöki kíméletlen szigor s a meghonosodott intrika volt. A fehérgyarmati áldatlan állapotok kinőttek már szükes kereteikből s az apró hírek rovata helyett rendes rovatot kérnek. Nyissuk meg hát a rovatot. A meglökdösött járásbiró. A tegnapi napon került tárgyalásra azoknak a becsületséríesi pereknek egyike, melyből még három kerül elbírálás alá a szatmári kir. járásbíróság ál. Szabó János járásbiró m g a múlt évben bement az egyik járásbirói irodába, valamelyik hivatalos iratot keresni, hol Mihalik János Írnok a kezelő. Az irodában épen pár fehérgyarmatvidéki atyafival gorombáskodott a felvidékről ideszakadt kezelő, ki egyebekben Balás Zoltánnak, a vezető járásbirónak legjobb embere. Szabó kioktatta a rendtartásra egy kissé a vezető ur kedvencét, mert a rendtartásnak a felekkel való jó bánásról szóló része nem statuál kivételt Fehérgyarmatra és M halikra. Mihalik hatalma tudatában „félre“ szóval oldalbalökte a járásbirót s formálisan kitesékebe. Ez a rövid tényállás, mely már a legfelsőbb fórumot, a kúriát is foglalkoztatta. Szabó ugyanis becsületsértésért panaszt emelt a köteles tiszteletet megsértő írnok ellen a fehérgyarmati büntető járásbíróságnál. A vezető járásbiró, B ilás Zoltán nem akart bíráskodni ez ügybén, mert Szabó Istvánnal ellenségeskedésben élt, Mihálik iránt pedig túlságos szimp Tiával viseltetik. A másik biró, Kunczly Sándornak saját elfoguatlan-ága iránt aggálya volt, mert engeszthetetlenül gyűlöli a vezető ur védencét. Több biró nem lévén, az iratok a kúriához kerültek fel birókiküldós iránt s a legfelsőbb biróság elfogadta e súlyos érveket s a szatmári bíróságot delegálta. Tegnap tárgya ta Uray biró ez ügyet nagy érdeklődés mellett. A vádlott azt vallotta, hogy Fehérgyarmaton két párt küzd engeszthetetlenül egymás ellen a bírói és kezelői karban; az egyik vezetővel jó vi-zonyban szándékszik lenni s ehez tartozik ő, a másik nem és ehez tartozik a főrmgánvádló Szabó biró is. Az a bizonyos meglöaés pedig nem szándékos volt, hanem véletlen játéka. Viszonvádat emel azért, mert Szabó volt, ki a fehérgyarmati Polgári Kaszinóból való kizárását tartalmazó indítványhoz a legbuzgóbban gyűjtötte az aláírásokat s Szabó volt az, ki őt a Szabó elleni lejárt fegyelmi ügyben hamis tanuzással vádolta meg. A tárgyaló biró elutasította a viszonvádat, mert az igazságügyminiszter ezen bűnvádi ügy megindítására nem adta meg a szükséges felhatalmazást. A tanuul kihallgatott Dr. Szőke Sándor, Bélteki Albert igazol’ák a vádat. Az ítélethozatal Quitner Zsigmond balassagyarmati adótiszt vallomásának beórkesztéig függőben marad. A Polgári Kaszinó kigolyózza a „papa kedvencét“. A szerepek cserélődnek. Itt Mihalik kezelő a panaszos, Boros Lajos ügyvéd kaszinó elnök s Schönvald Miklós könyvelő s három fehérgyarmati iparos választmányi tag pedig a vádlottak.
