Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-08 / 30. szám

4. MlfljíU * Z A H 9 i (191*. febraá 8 ' 30 Csitri. (Pierra Veber vígjátékinak bcmutHtója.) Ilyen bájos, kedvesen szellemes, poétikusan finom darsbot régen láttunk. Csupa ötlet, eleven vidámság, közben lassú elmélyedés s csöndes, meleg szomorúság Annyi ember­ismeret szól hozzánk a pajkos, kis ördön- gős Csitri pergő, forgó beszédéből, annyi élet van a Vóber munkájában, hogy igazi gyönyörűség. Csitri, Colette a falusi öreg nénik nevelte csupa virgonc elevenség, nem maradhat tovább pletykáló vénszüzek s er­kölcsös aranyifjak között, merő ki akarjak házasítani. Menekül a jámbor vőlegény- jelölt elől Párisba, Delanoyhoz, a festőhöz aki már az ötven felé jár s aki a legna gyobb rémülettel fogadja lakásán Colettet, a megszökött Csitrit. Csitri hamarosan be rendezkedik, mert elmenni nem akar, — inkább a Szajnának megy, mint a falujaba vissza — s szépen lassan szerelm* s lesz a deresedé hajú Deian jyba. Elfojtott keserű­séggel nézi a festő kedvesét, majd szive szomorúságán könnyítendő, kereken szerel­met vall Delanoyn^k. A festő gyerekes szeszélynek veszi Colette szerelmes szavait s rendreutasitja. Jön Delanoy tanítványa, a fiatal Pierre s a fiatalság hamar egymásra talál. Mikor Delanoy észreveszi, hogy Csőri, az aranyos, a kedves Csitri nélkül nem tud élni, már késő, már Csitri nem gyerek, már nő, nővé lett a Pierre fiatal, szerelmes ölelése alatt és Del&moyra nem vár m is, mint a lemondás A mese maga olyan fi­noman szőtt, hogy a feldolgozása egész sereg szép reliefet, adhatott. Ott van az őszülő festő késői magára eszmélésével s maga Csitri, Colette, ez a csupa ősserme- szel, ott Simono, a barát, meg a másik, a kiket mind rabul ejt Coiette. Sok szeretet­tel rajzolta meg őket a szerző, és ez ti szeretető sok melegséget visz a darabba A címszerepet Pálma Tusi já szoba, akinek ez az este a szezon egyik legnagyobb és legforróbb sikerét jelenti. A fiatal mű­vésznő fejlődését mindinkább nő< ek'-ő cso­dálattal szemléltük, de ma este mégis meglepett, amint a nagy tehetségek kész művészetével jelent meg előttünk. A Cole te szerepe különben minden tekintetben meg­felel egyéniségének és megfelelően terje delmes érzelmi skálájának. Intellektusa ját­szi könnyedséggel tudta érzékelhetővé tenni a Csitri lelki vívódásait és differenciált egyéniségét. Kü.önösen a meghif., metes?, elmélyedt motívumok tolmácsolasáben ex- cellált, ezek a jelenetek voltak az előadás fénypontjai. Feszült figyelemmel kísértük a kis Colette érzelmi harcát, mely a Pálma Tusi megjátszásában eredményképpen pergett le előttünk. Partnere Szőke Sándor volt, akinek igyekezete szintén dicséretet erdemei. Játékában egyéniségét vitte bele. Minden mozdulatán meglátszott a szerepébe való beleélés és a színészi tudás, amelyet ez­úttal is érvényre juttatott. Z. Hahnel Aranka Naucy Valliér szerepében oly műves J alakUást nyújtott, amelyhez hasonjó riikan látható. Érzései felülemelkedtek a hétköznapi művészi érzéseken s ezeket bele illesztve szerepébe hatásossá és művésziessé tette. P. Tordai Etel az egyik vónkisasszony sze­repében intelligens alakítást nyújtott. Deb­receni Gizi Leoniet' creáita, a tőle meg­szokott bájjal és kedvességgel. Minden sza­vában, minden mozdulatában benne volt a szaktudás és felfogás, beleélés az egyéni­ségének méltó szerepben. Egyes jelenetei kiválóan jók voltak. Radócz és ifj. Lenkev burleszk komikuma rontott az előadás ösz- hangján. A közönség meleg óvacióban ré­szesítette Pálma Tusit, aki ezzel az estével a társulat egyik legkomolyabban veendő erősségévé vált. A művészi rendezés Szőke Sándor érde­me, aki fáradságot nem ismerő buzgalommal igyekezett a rendezést minél művésziesebbé tenni. Az előadás gördülókenysége és a szereplők szereptudása szintén a Szőke ér­deme. A közönség ajándéka: a taps, amely­ből bőven kijutott a szereplőknek, ezúttal sem maradt el. A szereplőket a közönség többször a lámpák elé hivta s zajosan meg tapsolta őket. Feledi Boriak», a szatmári színtár­sulat egyik bájos, kedves és legtehetsége­sebb tagja pár napi vendégszereplésre Rimaszombatba utazik, ahol, bizton tudjuk, nagy sikereket fog aratni. fHIREK m ^Mtmárnémetí. 1911. M Milyen Idő várható 7 f //jajS^ |Pj A meteorológiai int. jofssitéee H További hőetnelkedés és —*"■ «».w elvétve csapadék várható. Sürgönyprognózis : Enyhébb, elvetve csapa dék. Déli hőmérséklet: 0 2 Celsius. Kinevezés A „Trieszti általános biz­tositó társulat* (Assicurazioni Generali) ki­nevezte Szécsi Dezsőt, a „Fonciére“ tiszt­viselőjét szatmári főügynökségének titkárává. Zeneiskolai matiné zenekarral. Az államilag és városilag segélyezett dalegye­sületi zeneiskola f. hó 11-én, vasárnap d.e. fél 11 órakor érdekes matinét rendez, amelylyel egymtal a szokásos félévi hang­versenyek sorrendjét megnyitja. A vasár­napi hangversenyre, amelyen a kibővített sz nházi zenekar is közreműködik, mától, csütörtök d. p. 11 órától kezdve jegyek előjegyezhetek Huszár Aladár könyvkeres kedéseben. Műsor: 1. Mendelssohn; Hobridák nyitánya, elő­adja a zenekar. 2. Grieg: zongoraverseny A moll I. tétel, előadja ifj V»jay Imre. 3. Goltermann: gordonkaverseny I. tétel, előadja ifj. Szarukán Zoltán. 4. Beethoven: zongoraverseny G dur I. tótéi, előadja Mandel Anna. 5. Wieniarszky: hegedűverseny, előadja Hermann Ella. 6. Rubinstein : zongoraverseny D moll I. tótéi, előadja Halász Erzsébet. A műsor összes közreműködői zenekari kísérettel játszanak. A regatta-balra, amely szoinhaton lesz a Pannóniában, nagyban folynak az előkészületek. A rendezőség agilis tagjai faradságot nem ismerve, nagy buzgalommal fáradoznak a siker érdekében, ami, az elő­jelekből Ítélve, kétségtelenül nagy lesz. Vigyázat tan kocsis. Barbus János szamosberenczei lakos az országúton sebe­sen hajtott kocsijával s elütötte Nagy Ká­roly szatmári napszámost, akit súlyosan sérülve szállítottak be a szatmári közkór­háziba. Lor^ntffy-táncastély. A Lorántffy Zsuzsánna egyesület február 17-én, a Pan­nónia összes termeiben hangversenynyel egybekötött táncestelyt zendez. Személy- jegy 2, családjegy 5, karzatjegy 2 koron«. Kezdete este 8 órakor. Megvadult lovak. Villán Pál nagy- msjényi lakos lovai a sertésvásárban meg­vadultak s több sertést elgázoltak. Villán Pál ellen a csendőrség megindította az eljárást. Tolvaj cseléd. Tasi Sándor Jaczko- vic* Béla szatmári vasúti hivatalnoknál volt mint cseléd alkalmazva. Egy ideig hűsége­sen szolgálta gazdáját, amig lopásra nem vetemedett. Tasi Sándor tegnap gazdája lávollétében feltörte a padiásajtót és onnan négy darab sonkát, » lakásból pegig 9 kor. késapénzt ellopott. Jaczkovics n hűtlen cse­lédet feljelentette a cstndörségen. ahol is ellene megindították az eljárást. Templom elé megy a násznép. Ro­mantikus falusi történetekben, jói, vagy rosszul összetákolt novellában (amelynek tárgyát a falusi népéletből megtette a szerző) olvassa az ember, hogy lakodalmaknál é8 egyéb falusi ünnepségek Gkalrnavái vir luskodó egények rozsdás, ócska, rossz forgópisztolyokat sütög« tnek a leveg0be( ijesztgetvén a félősebb termész-tü leány­népséget. Ez a naiv szokás néhol még ma is dívik, mintha e*sk igazolni akarnák azo­kat a szines olajnyo ntu képeket, amelyeket, a rajta látható lakodalmas menettel, lövöl­döző legénységgel 2—3 koronákért vesz­teget a jólelkü képügynök. Egy ilyen la- génykedö virtuskodásnak azonban majdnem végzetes következménye lett BAarcson, ahol egy lakadalom alkalmával Dávid György úgy a levegőbe lőtt, hogy a golyóból még a Csotba Peter hátának is jutott. Csorba elég súlyosan sérült meg a lóvé« következtében, a lövöldöző David el eu pedig megindítot­ták az eljárást. A tegnapi főtárgyai«# alkal­mával két havi fogházra iteite a kir. tör­vényszék Dávid Györgyöt. A .se tovább a kaptafánál“ szólás-mondás mintájára ide kívánkozik a toliunk alá: Dáiid: ne tovább a parittyánál. Avasi história. Márkus Jak*b »vas fe’söfatui lakost a napokban két haregosa, Czinczás Mihály és Baba Alexa az utcán megtámadta és botokkal úgy elvert», hogy Márkus eszméletlen állapotban maradt a földön. Búd Vaszil ottani gazda akndt. rá a magával tehetetlen emberre é* etazállittatta a lakására, ahol ápolják a súlyosan sérült embert. A verekedő haragosok e::en meg­indították a bűnvádi eljárást. Hatan egy eil« n. Mátészalkán a bál­ban történt, a múlt év őszén, egy tánc- mulatság alkalmával. A legények, miut ahogy már ilyenkor szokás, mulattak és amikor már dolgozott bennük a szesz, hatan, névsaerint: Farkas Sándor, Szabó Károly, Váradi József, Simon Sándor, Bak Zsigmond, Tóth Jó/sef fokosokkal és botok­kal haragosukra, Balázsi Ferenczre támad­tak s úgy agyba-főhe verték, hogy hetekig feküdt, súlyos betegen. A kir. törvényszék büntetőtanácsa tegnap vonta felelősségre a nekivadult legényeket és fejenként 6 heti fogházban állapította meg a legénykedés árát. Pálinkalopások Biksz.sdon. Teg­napelőtt este hót óra tájban négy össze­kötözött bikszádi legényt kisért végig a Rá- kóczi-uteán a bikszádi járőr. Utánajár­tunk « dolognak s a következőket sikerült az illusztris vendégekről megtudnunk. A bikszádi esendőrőrsnek feltűnt, hogy a falu­beliek gyakran összegyűlnek Bletán Vaszil bikszádi gazda házánál s csendes idogálás mellett a késő éjjeli órákig maradnak együtt. A napokban azután a c-endőrőrs meglepte az idogálókat s felelőségre vonta a házi gazdát az ital "származása felöl. Bletán zavarában beismert anyit, hogy nemrégibe a bikszádi erdőbe egy pálinkával telt hordót talált $ annak a lartalmát fo­gyasztják. Találtak is a házkutatás alkal­mával egy cserépkorsóbao száz liter egy­szer párolt (vodka) szilva pálinkát. A pad­láson pedig egy 300—400 literes hordónak szóteiett dongájára találtak, amelynek egyes

Next

/
Thumbnails
Contents