Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-25 / 45. szám
vl9l2 február 25.) 45. szám SZAMOS 3 oldat. szór megénekelt pengő kaszát és seregestől húzódnak a városokba — kenyérért. Ha azonban ezt a népinváziót, a gazdasági életnek ezt az újabb keletű eltoló dását nemzetgazdasági szempontból figyel jük, a kisgazdanép minden sérelme mellett meg kell látnunk a jó oldalát is. Ez pedig nem más, mint elsősorban a városok rohamos erősödése, ami nem is olyan messze jövőben az ország gazdasági és kereskedelmi életének decentralizációjára vezet. Ma még úgy vagyunk, hogy az ország valamennyi városa a főváros, Budapest kőről forog, mint bolygó a nap körül. A vasúti hálózatok mind ott összpontosulnak s igy kényszerítik a vidéki városokat, hogy : dófizetői, táplálói legyenek az ország fővárosának. Ha azonban a vidéki városok továbbra is ilyen nagyarányokban szívják föl a vidéki népet, hová-tovább önálló központok keletkezmk az ország egyes vidékéin, úgy, amint az Németországban és Franciaországban már is láthatók. Szatmár egyike lesz ezeknek a vidéki központoknak, mert erre földrajzi helyzete predesztinálja. Nagyon természetes, hogy a város közönségén és mindenkori vezetőségén múlik, hogy az északkeleti fölvidék ke- re kedelmi és gazdasági életének súlypontja, úgy mint a legutóbbi időkben, mint most, ezentúl is Szatmárban legyen s innét el ne tolódjék egy másik, élelmesebb városba. Szatmár rohamos fejlődését — amint cikkünk elején is említettük, a tömeges építkezések igazolják legjobban és az, hogy meg a szinte hihetetlenül nagy építkezések ellenére is lakásínségről kell panaszkodnunk. A tegnapi tanács ülésen kerek 5<<4 építés iránti kérést intéztek el. Pedig még meg sem kedődött a tulajdonképpeni építési időszak. A „Szamos“ olvasóit bizonynyal érdekeli, hogy kik kaptak újabb építési engedélyt. Uj lakóházat építenek a következők : Kerekes Ferenc Gvár-u. 36., Czegő István Mátyás király-u. 56 . Freund Ignác Báthory utca 2., Horváth Mihály Kinizsy-u. 25., So mogyi Bertalan Töltés u. 6., Szalontai Ist- vánné Perényi-u. 20., Dobránszky -ándor Külsősor 3., ifj. Demeter László Németi- mocsár, Farkas László Bocskay-u. 9., Kodra Janos Zárda-u. 12., Nagy Józseí Németi alsóforduló, Papp Sándor, Szováti Bálint Ujmajor, Barabás Béla Vörösmarty-u. 43., Kerekes Ferenc Mátyás király-u. 3i. sz. Uj estyházközsé Szatnjáron. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, febr. 24. A legutóbbi népszámlálási adatok sze rint a Szamoson túl levő külterület, mint egészséges fejlődési városrész kezd kibon" takozni. Eddig csak láttuk, hogy a hídon túl itt is, ott is városias jellegű házak épülnek, s több kevesebb rendszerességgel valóságos utcasorok nyílnak. Ma már a népszámlálási adatokból azt is tudjuk, hogy ez a terület négyezer lelket felíjís'áraláló nagy ember-közösséget alkot. Én e az emberközösségnek megvan az az elő.ive, hogy közel lakik egy városhoz, dö eddig még gondolni arra sem mert, hogy a saját hitének egyházi szervezetét megteremtse a maga számára. Innen van aztán, hogy ha ezeknek a külterületi embereknek dolgok akad a saját egyházukkal, akkor irdatlan távolságból kell begyalogolni a városba s valóságos kálváriát járnak, mig ügyüket ehntézhetík. Mondanunk sem kell, hogy ez a tortúra elidegeníti a künlakókat az egyháztól s a vallásos érzület csökkenésére s ezzel együtt az erkölcsi érzület lazulására vezet. E cik kerete szűk ahhoz, hogy benne a vallásos élet hivatását az emberiség fejlődésének szempontjából tegyük mérlegelés tárgyává. Mint közigazgatási mizériára, csak arra utalunk rá, hogy a külterületen lakó halandó kénytelen például a maga halottjával több kilométeres távolságról át- fáradní a Szamos hidján is keresztül a vasút melletti már csaknem megtelt temetőkertbe, hogy örök pihenőre helyezhesse drága halottját. Ha csak egy kis jóakarattal mérlegeljük a hidontuli polgártársak ezen suhos sérelmeit, kell hogy örömmel üdvözöljük azt a mozgalmat, melyet a hídon túl lakó, több mint kétezer lelket számláló reformá tus hívek indítottuk, egy önálló uj egyházközség alakítása céljából. Ennek a mozgalomnak magyar nemzeti szempontból is meglesz az előnye, mert az uj egyházközség a szervezet hiánya miatt könnyen széthúzódó hívőket tömöríti 03 megmenti a magyarság számára. Nem akarjuk ezzel mondani, hogy akik a vegyes házasság alkalmával adható revolsalirak révén gyermekeiket más val lásban is hajlandók felnevelni, csakhogy házastárshoz jussanak, hogy ezek talán mindenkorra elvesztek volna a magyarság számára. Nem, csak azt mondjuk, hogy akik reformátusok maradnak, azok magyarok is maradnak mindörökre. Jó lélekkel merjük ajánlani ennek a mozgalomnak a felkarolását minden sogédkezet nyújtható tényezőnek. Elsősorban magának a szatmári református anyaegyháznak. Másodsorban pedig a templomhoz s papiakhoz és kántoriakhoz szükséges telek megajánlásával a város nemesen gondolkozó törvényhatóságának. A külterület ez a része, főleg a cukorgyár felállítása esetén, még rohamosabb fejlődést fog mutatni. Ennek a fejlődésnek keretet kell adni, ennek a keretnek megteremtését elősegíteni annál inkább is kötelessége a város törvényhatóságának, mert a hidontuli lakók épp oly polgárai, adófizető alanyai a városnak, mint a hídon inneniek. Ai élelmiszerdrágaság már csaknem kellemetlenségeket okoz. Tehát a háztartásnál bölcsen kell eljárnunk. A kiadásoknál megtakarításokat érhetünk el, ha jól bevált élelmiszereket, pl. o. a Maggi fele készítményeket használjuk, melynek jósága közismert s melyek árai most is épp oly jutányosak, mint ezelőtt. Pénzbeszedő ügynök részvénytársaságnál felvétetik. Cim a kiadóban. Friedmann ur nyüzogat. — Saját tudósítónktól — Szatmár, 1912. február 24. Rógi típus. Valamelyik kis faluban befészkeli magát, réhány forint áru portékét rakosgat a gyalulatlan deszkából összerótt polcokra és ezzel megkezdi azt az utat, amely már elófre annyit, de annyit vezetett a százezreket érő pa.oták kincses, csillogó termeibe, ahol azután mint milliomosokat ünnepelik az arany-bálvány lázbeteg imádói, rabszolgái Friedmann ur, pacai szatócs is ezzel az ábránddal nyitotta meg kocsikenőcsszagu boltját. S mert jól tudja, hogy a kapadohány, a szinehagyott pántlikák, meg a kocsikenőcs nem olyan portékák, amelyekkel hamarosan vagyont kereshet, szépen rálépett arra a járt útra, melyet elődei olyan simára tapostak, amelyen ezer meg ezer szerencsétlen ember vérzett már el, amely utat a magyar büntörvénykönyv uzsorának nevez. Friedmann Sámuel pacai szatócs — amint a „Szamos“ tud silója jelenti, a következő módon manipulált: kiszámította, hogy kiszorult meg a fa uban pénz, gobona, vagy egyéb dologban. Ezeket a szegény embereket azután példás felebaráti szeretettel vette gondozás alá. Adott pénzt a pénztelennek, kenyeret az éhezőknek, úgy amint az a bibliában szépen, meghatóan meg van Írva. Hiszen eddig rendén is lenne a dolog. Hálálkodtak is eleinte a kisegített felubeliek. Hanem ezután jött a fekete leves. Friedmann ur elvből csak a lehető legrövidebb ideig adott kölcsönöket. Mikor azután eljött a lejárat ideje, vércsemód csapott az adósra és addig ki nem engedte a karmai közül, mig a száz percentet kéjes gyönyörűséggel ki nem szívta belőle. Alig néhány hónapi kölcsön után a megszorult áldoztok az összeg másfélszeresét voltak kénytelenek a lelketlen embernek visszafizetni. Nem számítva az apróbb szívességeket. Friedmann ur talán még most is kalózkodna falujában, ha véle lenül belé nem ütközik a csendőrökbe, akik most egy időre megállították a milliomo ósághoz vezető, átokfákkal és sóhajbokrokkal beszegett utón. ügy történt a dolog, hogy az alsó- homoródi csendőrőrs cirkáló járőrének Lupp Lászlóné patcai asszony sírva panaszolta el, hogy Friedmann 30 koronás kölcsön után 3 hónapra csak 14 koronát facsart ki beiőle, vagyis csekély 186 percentet. A csendőrök utánajártak Friedmann magánbankoeskájának, s mert több súlyos adat került birtokukba, megtették ellene a feljelentést a szatmári kir. ügyészségnél. A farsang folytatása kívánatos lenne, ha megszabadultam a báliójek után szerzett hurutos köhög semtől. Használja a rég be vált Egger“ medpasztillakat, azokkal biztos eredményt f >g elérni. 50 filléres próbadoboz, 1 és 2 koronás doboz minden gyógytárban és drogériában kapható.
