Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-24 / 44. szám

2. Gidai. SZAMOS (1912. február 24) <4. szám. arra használja föl, hogy a haladás ke­rekét megkösse a függetlenség szent nevében. A helyzet. A parlamenti bonyodalom gordiusi csomója szépen bogozódik kifelé. Most már csak egy bog v*n rajta: Justhék fanatikusnak hirdetett, de lé­nyegében a pártbecsület nagyon is vé­kony eréből táplálkozó kényszerű ellent- állása. Ezt a csomót azonban vagy maga á Justh-párt bogozza ki, vagy pedig a miniszterelnök fogja egy snájdig vágás­sal — a házföloszlatással ketté met­szeni. Az eddig is nagyon sántító Justhék most, hogy Kossuthék elpártoltak tőlük, mankó nélkül mara> tak. Nincs mire, nincs kire támaszkodnak, aminek a mielőbbi természetes következménye a fölborulás, az ellankadás lesz. Ennek a pártnak napok óta abban merül ki minden tevékenysége, hogy a közönség előtt nagynak, erősnek igye­kezik föltűnni. Igyekszik ! Mert volta­képpen igen gyengék úgy külsőleg, mint belsőleg. Kossuthék megtérése természetesen nagyban megkönnyíti a kormány helyze­tét, bár a miniszterelnöknek már a leg­utóbbi királyi kihallgatás óta megvan­nak a hathatós eszközei még az egye­sült ellenzékkel szemben. Már most azután egyes-egyedül Justhékon fog múlni, hogy megelégsze­nek-e azzal, ami volt fegyvertársaikat, a Kossuth névre hallgató függetlenségieket józan megfontolás után kielégítette. ennek a lelkén, mint egy rettei tő fekély ott tátongott a szerelemtől ütött seb, nem gyógyult be soha, mindig kifakadt s ret­tentő fájdalmakat okozott viselőjenek. Évek elteltével is fölzokog fájdalmá­ban, ha eszébe jut neki az asszony s be­járva azokat a helyeket, hol szerelmük első rózsás napjai teltek el, szivét a kö- nyek sóspatakjában fürdetve gondol a drága lényre vissza, akinek szerelme már csak álom, amely véget ért örökre. A taifun rémi tő pusztításához hason­lítható össze ez a szerelem, amely végig söpörte Musset nek lelkét. Szeretnie kel­leti egy asszonyt, aki félrelökte mih-ma- rább, szürke senkiért, de akikben duzzadt az életerő. S ez a semmibevevése szerelmének, ez volt, mi vérig sértette őt, ami fölzak­latta szivét s még inkább sarkalta a nő bírására. Ez volt, mi lelkében a költőt gyönyörűséges sorok megírására késztette. Ezekben a d-Jókban benne zokog a vágy az elveszett földi menyországért; ezekben benne sir a pokol összes szenvedése, amit Ha nem elégszenek meg, hogyha tovább akarják játszani Don Cichote szerepét, hát akkor a miniszterelnök szépen föloszlatja a Házat. Ez az időpont azonban már nincs messze, — de nem is szabad késnie. Beavatott helyen úgy tudják, hogy a miniszterelnök legfeljebb három hétig hajlandó még Justhék kisded játékaiban „gyönyörködni“. Hogyha ezalatt sem nő be a fejük lágya, akkor március végén föloszlik a Ház és a nagy honmentők mehetnek haza álmodozni a pünkösdi királyság gyönyöreiről. Á képviSBlőijáz illése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, febr. 23. Návay Lajos elnök nyiija meg az ülést. Elnök jelenti, hogy a beérkezett kérvénye­ket a kérvényi bizottsághoz utalta. Hegedűs Kálmán az állandó igazoló-bizottság jelen­tései terjeszd be Brestyenszky Kálmán pri vigyei mandátumára vonatkozólag. Elnök be­jelenti, hogy Lovászy Márton, Holló Lajos, Györlly Gyula, Kun Béla, Vertan Endre és Zichy Al dar grófnak engedélyt adott na­pirend előtti felszólalásra. Lová-zy Marton : Kifejti pártja állás­pontját Désy Zoltánnal szemben és a mi­niszterelnöknek ad igazat, aki nyilvános targyalá-on kívánja az eszmék tisztázását, nem pedig bizalmas tanácskozásokon, amint azt Desy szeretne. Z chy Aladar gróf a néppárt nevében körvonal jz/.a a part álláspontját a vederö- javaslatokkal szemben. A Kossuth párt bé kt felié elet elfogadja, mert számol a lehető­ségekkel. Holló Lajos: Rámutat a Kossuth-pán helytelen eljárására, amelylyel nemcsak ki­vonta magat a nemzeti küzdelemből, de a Juslh part bsc-uleles harcából töket ková­csul magának. A nemzeti aLpon álló ellen­végig kellett szenvednie kínzó vágyai kö­zepette. Nemes le'kének minden hevülete benne él ver einek zengő akkordjaiban s a vagy, amely leikéből kiválasztotta eze­ket a d Jókat, a szív g öngód és finom re tortáj an át egészen megtisztítva ömlesz i ki érzéseit menten minden érzékiségtől. Hiába, egy asszony utáni vágyódásból erednek szenvedései, de mikor lelkében földuzzadnak az érzelmek és dalba akar­nak tömörülni, akkor gyöngódekkó válnak s a tisztaságnak hófehér köntösébe öltöz­ködnek. Verseiből csak a megtisztult vágya­kat látjuk kisugározni, csak a szerelmese után sóvárgó költőt mutatják ezek. Az ér­zékiség, a kéjes szerelem után való sóvár­gás marad a szív mélyében elzárva, elte­metve örökre. Ha nem ismernénk a költő életét, ezekből a szerelmes dalokból a férfi alakját nem tudnánk hűen és igazán meg 'rajzolni. Pedig milyen vágyak kínozhat­ták szivét, hogy nem tudott más vigiszta- lást, más menekülést találni előle, mint a zéknek kötelessége felvenni a harcot a véderöjavaslat ellen és ettől a harctól nem térítheti el semmiféle erőszak és árulás. Az ellenzék nemcsak akkor teljesíti hazafias kötelese get, ha nem szavazza meg a véd- eröjava Ltot, hanem akkor, ha mint biró lép fel a javaslat pártolóival szemben és rámutat a hibákra, melyek a javaslatban foglaltatnak. Helyteleníti a kormány eljá­rását, melylyel a parlamentül izmust hiideti, de cselekedeteiben teljesen ellentétben áll. A kormány, hogy magát kedvező színben tüntesse fel a nemzet előtt, ellenzéket szer­zett magának, melynek nagylelkűen, de alattomos szándékkal semmitmondó nemzeti engedményeket juttat. Ismerteti a miniszter­elnök legu óbb tett programmját, mely szé­pen hangzik, de sohase valósul meg, mert az Ígéreteinek nagyon homályos és messzi időpontja van. Uiána Lukács László pénzügyminiszter beszólt. A pénzügyminiszter beszédének rész­leteivel vezércikkünkben foglalkozunk. 5^ próbafúrás első eredménye. — Saját tudósítónktól — Szatmár, febr. 23. A szatmári vízvezeték ügye tegnap nevezetes lépéssel haladt előre. Tudvalevő, hogy a város mielőtt a vízvezetéki hálózat részletes tervezetét elkészítette volna, elhatárolta, hogy 10 kü- lömböző helyen próbafúrásokat végeztek s ezen próbakutak vizb sógéböl fogja azután meghatározni a vizmüberendezés és külö­nösen a vastalanitó kazántelepek számát és ezen kazánok dimenzióit.n ügy áll ugyanis a dolog, hogy Szatmár nemcsak, hogy forrásvizekben szegény, de vizei mind dús vastartalmuak. Ez a viz azutan sem ivásra, sem egyéb háztartási célra nem alkalmas. A vízvezeték építését vezető osztály hosszas, alapos tanulmányozás után abban legrettentőbb alkoholnak élvezetét. S ez azután megtette a maga borzalmas mun- káját,* lassan-lassan kiölte belőle a csaló­dott szerelemnek égető fájdalmát, de ezzel együtt meggyilkolta a költőt is. S igy történt azután, hogy amikor a férfikornak kellett volna beköszöntenie nála, hogy ez azután meghozza a lobba­nékony ifjú szerelme után, a férfinak hig­gadtabb, de értékesebb szerelmi mámorát: már késő volt. Nála ez a korszak már a telet jelentette. Szivében már nem volt tűz, amely mellett didergő lelkét melen­gethette volna s hiányzott belőle az élet­erő, amely egy uj mámoritó szerelemnek létrehozását elősegítette volna. A sze­relmi tűznek ez a lassú haldoklása, majd kialvása eredményezte, hogy elnémul ajka is. Megszűnik dalolni. Korán, fiatalon, a csókok perzselő tüzóben aludt ki belőle a költészet forrása s az alkohol azután örök némaságra kárhoztatva, erős pecsét­tel lezárta ajkait még életében.

Next

/
Thumbnails
Contents