Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-23 / 43. szám
(1912. február 23.) 43. szám. SZAMOS 8. oldal. Az íij Vágóhíd. Szatmár, febr. 22. Hogy a vágóhíd rendeltetésének nem felel meg, azt már három évvel ezelőtt a városi tanács részéről e célból kiküldött bizottság kétséget kizárólag megállapította; egyidejűleg azt is kimondták, hogy a jelenlegi vágóhidat kibővíteni nem lehet, hanem a Szamos folyóval párhuzamosan egy teljesen uj vágócsarnok építtessék úgy a nagy, mint a kis vágóállatok részére. Ezen uj vágócsarnok a jelenlegivel — mely kizárólag hütőhelyiségül rendezfetnék be — széles, fedett átjáróval köttessék össze. A város ezidő óta igen sokat és rohamosan fejlődött. Lakossága — húsfogyasztása növekedett. Erre való tekintettel a vágóhíd elhelyezését illetőleg — más, akkor még kevésbbé fontosnak látszó szempontokat is figyelembe kell venni, mert az örvendetes fejlődés nem lehet ideiglenes, mivel a városunkat földrajzi fekvése is az ország északkeleti részének központjává teszi s mint ilyen, csak tovább fejlődik és erősödik s nem lehet messze az az idő, amikor úgy azon kulturális, mint politikai jelenleg még hiányzó intézmények is, városunkban találnak elhelyezést s annak köz- pontiasságát még inkább kidomborítják. A közérdeket szolgáló minden uj építkezésnél — tehát a vágóhíd építésénél és berendezésénél is a kedvező, rohamos fejlődésre tekintettel kell lenni, azért, hogy igy az uj vágóhíd előreláthatólag 80—105 évre a köz- és állategészségügy a fogyasztó közönség s a husiparosok igényeit teljes mérvben kielégíthesse. A vágóhíd elhelyezésénél, építésénél a következő általános szempontok mindig szemelőtt tartandók: 1. A vágóhíd lehetőleg a vásártér mellett legyen ; 2. a vágóhíd lehetőleg a vasúttal közvetlen összeköttetésben legyen; 3. a vágóhíd oly nagy területtel bírjon, hogy ott consum vásárt is lehessen berendezni s legalább egy hónap alatt előreláthatólag levágásra kerülő ál'atok befogadására és eltartására szolgáló helyiségekkel bírjon ; 4. a vágó és hütőcsarnokoknak oly nagy méretűeknek kell lenni, hogy ott egy- egy hót alatt levágásra kerülő állatokat két nap alatt le lehessen vágni, földolgozni és elraktározni. Ha mindezen szempontok az elhelye zést, építést illetőleg kielégítést nyernek úgy az uj vágóhíd teljes mértékben kielégíti a tőle várható követelményeket. Ha a vágóhíd a vásártér mellett van. megkimóltetnek a vágásra szánt állatok attól a kínzásnak is minősíthető bánásmódtól, melyben a vágóhidra való hajtás közben a hajtók részéről részesülnek. A hús iparosok pedig megkiméltetnek a vágóhidra való hajtással járó sok időveszteségtől, mert a vásárban szerzett állatokat, ha a vágóhíd a vásártér mellett van, egyenesen az eladók hajthatnák nagyobb kímélettel és időveszteség nélkül a vágóhidra. Állategészségügyi szempontokból is igen kívánatos az, hogya vágóállatok egyenesen vágóhidra, nem pedig a város különböző utcáiba hajtassanak, mert a vágóhídon állandó szakfelügyelet alatt volnának s a netalán közöttük felmerülő járványos fertőző betegségek nem hurcoltatnának el, hanem azonnal levágatásuk által még csirájában el- fojthatók lesznek. A vasúttal való közvetlen összeköttetés és a vágóhíd nagy területe (20—25 hold) azért szükséges, hogy távolabbi helyekről is lehessen állatokat egyenesen a vágóhidra szállítani s hogy fertőzött, elzárt területekről is kényelmesen a fertőzés veszélyének kizárásával s a fogyasztás előnyére behoz hatók legyenek a vágóállatok ; végre, hogy a vágóhídon consum vásár is berendezhető legyen; a consum vásárnak egészségügyi és husfogyasztási szempontból igen fontos szerepe lehet, mert alkalmat nyújt a termelőnek arra, hogy a községi zárlatok alkalmával s amiatt forgalmi korlátozás alatt levő levágásra előkészített állatját minden nehézség nélkül értékesítheti, nem lesz kényszerítve arra, hogy tiltott utakon, az állategészségügy veszélyére hozza azt for galomba, a husiparosokat pedig megóvja a vágóállat beszerzés céljából történő köz- ségről-községre való költséges, időpazarló járástól, a fogyasztó részére pedig mindenkor elegendő állatot bocsájthat rendelkezésre, végre ezáltal megóvhatók a husipa- rosok attól, hogy a vágóállatok beszerzése céljából istállóról istállóra járva, betegségek terjesztőivé váljanak s akaratlanul is állategészségügyi kihágásokat kövessenek el. A vágó és hütőcsarnokok nagy méreteire azért van szükség, hogy a husiparos ne legyen a szűk helyiségek miatt arra kényszerítve, hogy naponta vágasson, hanem egész heti szükségletét egy napon, esetleg két napon eszközölhesse, így sokat nyer időmegtakarítás és állatgondozás, takarmányozás cimán, mely a kimérósi húsárakra is kedvező hatással volna, a fogyasztóközönség pedig állandóan átérett, puha, porhanyós húshoz juthatna. A vágóhid fölszerelését és berendezését illetőleg má3 alkalommal emlékezem meg. Kétszáz diák felügyelet nélkül. — Saját tudósítónktól — Szatmár, febr. 22. Tegnapi számunkban hirt adtunk róla, hogy az államvasutak igazgatóságától rendelet érkezett a szatmári vasutas internátus igazgatóságához, mely szerint a vasutigaz- gatóság a tanulmányi fölügyeletet ezentúl nem szándékozik tanférfiakra bízni, hanem úgy óhajtja a célt elérni, hogy az internátusbán lakó gyermekekre nagyobb diákok ügyeljenek föl. Czikkünknek az volt a célzata, hogy rámutassunk arra, hogy tanulók magaviseletére és szorgalmára ez az ujitás nem lesz előnyös, mert elvégre kétségen kivül áll, hogy a diákgyerek inkább respektálja tanárját vagy tanítóját, mint diákpajtását. Sajnos, az internátus igazgatósága félreértette cikkünket s azt sérelmesnek, tendenciózusnak véli, mert is hivatalosan l fordultak hozzánk ebben az ügyben. I A legnagyobb készséggel nyitjuk meg lapunk hasábjait az igazgatóság információi részére annál is inkább, miért itt egy olyan intézménynek belső életéről van szó, amely intézmény szorosan összefügg az iskoláztató szülők érdekeivel. Az internátus igazgatósága kijelentette, hogy az épületből éjnek idején nem távozhatnak el a gyermekek, mert a legszigorúbb felügyelet alatt vannak. Volt egy eset, az is évekkel ezelőtt, amikor 2 diák engedelem nélkül színházba mentek, de ezek el is vették érte büntetésüket. Szívesen közö.jük le az igazgatóság ezen kijelentéseit, mert igy módunkban áll az érdekelt szülőket autentikus forrásból származó információval megnyugtatni. Azt azonban most is föntartjuk és hangsúlyozzuk, hogy a gyermekek nevelése szempontjából igen aggodalmasnak tartjuk a vasutigazgatóság uj rendeletét. Ahol annyi gyermek van együtt, ott még a valóban arra hivatott tanférfmak is nagy gondot okoz a gyermekek féken tartása. Hogyan lehet tehát azt megkívánni egy serdülő korban levő diáktól, hogy diáktársaira úgy ügyeljen, hogy az ne csak a fegyelem korlátái között maradjon, de nevelődjék is, mert hiszen nap-nap után halljuk, már egészen közhellyé vált, hogy az iskola csak úgy felelhet meg nevelő hivatásának, hogyha a szülők is támogatják. Az internátusbeli gyermekek azonban nincsenek szülőik mellett, ezeknél a szülőket az uj rendelet szerint majd a nagydiákok pótolják, akik maguk is nevelésre szorulnak. Ez az, amit mi megvilágítani óhajtottunk. Aki cikkünknek más célt tulajdonított, tévedett. De erről ugyebár mi nem tehetünk ? Dp. Bartha József irodáját jÍBttyady-#. 23. sz. a. (az Attila-u. keresztezésénél, a Májer- vsik házban) megnyitotta. Lakása : :: Bercsényi utca 52. szám alatt. :: Megmérgezett nagykereskedő. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, febr. 22. Még a múlt hó végén történt az eset, hogy Almer Károly egyik nagybányai te kintélyes nagykereskedő a vacsora után a szekrényből kivette a boros üveget és ivott belőle. Rövid idő múlva rosszullet és hányás vette elő. Tekintve az elfogyasztott mennyiséget, kizárt dolog volt a természetes hatás. Mindjárt arra gondoltak, hogy az italba valami mérges anyag kerülhetett. Az orvos megállapitolta a mérgezés tüneteit és Almer rövidesen minden baj nélkül kilábolt a betegségből. A merénylettel a kereskedő cselédjét, Ferenczi Idát gyanúsították, aki be is ismerte tettét, melyet azonban nem Almer, hsnem annak házvezetőnője Piazó Istvánnó a
