Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-20 / 40. szám
2 oidaí. 4 nem más, mint a parlamenti harc folytatásának proklamálása, amitől természetesen a kormány nem fél, mert a miniszterelnök már bírja őfelsége előzetes belegyezését azok hoz a törvényes eszközökhöz, melyek az erő zakoskodó kisebbség megfékezésére alkalmasak lesznek. Annyit megállapíthatunk, hogy egy lépéssel közeledtünk az uj választásokhoz, amitől az ellenzék már előre fázik, mert az országszerte rendezett népgyülóseken közvetlen tapasztalokat szereztek, hogy künn a perifériákon a nép nem olyan harcias hangulatú, mint a kaszinók bőrdiványain békét- lenkedő nemzetiszinü honatyák. A nép a dologból él, de mióta a parlamenti csatározás áll, az ország gazdasági élete pang, aminek a nép issza meg keservesen a levét. Justhék különben is úgy vannak ezzel a harccal amint a német mondja : „mitgehangen — mitgebangen“. Belemásztak s most azután sem előre, sem hátra, A Ház legközelebbi ülésén megkezdődik a technikai obstrukció és az e len-ék valószínűim egy tapasztalattal gazdagabb és több mandátummal szegényebb lesz. A képviselőtjáz ülése. — Saját tudósitónktól. — Bpest, 1912. február 19. A képviselőház ma délelőtt 10 órakor Náv«y Lajos elnöklésével ü ést tartott. Az elnök megnyitván az ülést, elparentátja Aerenthalt. Napirend előtt Apponyi gróf válaszolt a miniszterei nők besz dere. Ha a kormány célja az volt, hogy követeléseinket e.uusitsák, azt megtehették volna a parlamenti szünet nélkül is. Ezután áttér a pontozatokra. Kimutatja, hogy amit a miniszterelnök hozott, nem kielégítő. Foglalkozik a hadsereg nyelvével. Kijelenti, hogy a hadsereg nyelve a nemzet nyelve. Ehhez ragaszkodik. Választói re formra sürgős garanciát kér. A kormány Ígérte, hogy még ebben az évben beter jeszti. A miniszterelnök válaszában nem talál alapot békére. Hóderváry gróf válaszolja, hogy csütörtöki beszédeben azt kívánta bizonyítani, hogy Apponyi egyes javaslatai nem tárgyi okok miatt nem voltak keresztül vihetők velet, mert a rósz kölyök kezeiben látta legutoljára és ő tudja, hová tette. III. Kazió hazajött. Az anyóka megvárta a mig a fickó jól befalatozott, azután a levelet kérte tőle. — Most nincs időm, hogy megkeressem, majd este, — válaszolt Kazió és pajtásához futott játszani. Evte természetesen a hiányos világítás miatt nem lehetett megtalálni a levelet. — Majd holnap, — hitegette az anyókát Kazió. A holnap is elmúlt és a levél mégsem került elő. Az öreg asszony ismét figyelmeztette Kaziót: — Talán könyvei között van ? — Ott is kutattam már, de nem találtam. — Akkor a szekrény alatt lesz. — Mindenütt kerestem; ninc3 sehol. A legközelebbi napon ismét rákezdte az anyóka: Talán a könyvek között, talán . . . ó csak meglenne a szemem világa, én bizonyosan meg alálnám. IV. Minden keresés, az anyókának minden könyörgése hasztalan volt. Kuizónak mindennap hallania kellett az anyóka hosz- szasan rimánké dását. Egy napon a gonosz fiúnak rossz tréfa jutott az eszébe. Meg akart szabadulni az anyóka kérdezősködéseitől. S 7 A M Ö f 1912 február 20. 40 szám Az ellenzék kívánságait a lehetőség szerint honorálta. A választójogra vonatkozólag kijelenti, hogy nincs kifogása, hogyha a Hoz határozattal utasítja a kormányt a beter jesztést illetőleg. Közte és Apponyi közt nem nagy az eltérés. Szünet után Justh Gyula szólt. Pártja nevében álláspontját fejti ki. Provisoriumba bele megy, de a véderő ellen obstruálnak. Felolvassa pártja tegnapi határozatát, mely szerint ragaszkodnak a választójog prioritásához, de hajlandók a hadsereg ssükségleteit provizórium utján megadni. A véderőjavaslat el len a legerélyesebben folytatják a haieot. A miniszterelnök semmit sem tett, ami őket eltérítené álláspontjuktól, azért vau szükség uj választójogra, mert a kormány választási visszaéléseket követett el. Hóderváry miniszterelnök visszautasítja Justb vadjait. A kormány sohasem kö vetett el választási visszaéléseket. A választójogot a kormány megvalósítja, de előbb a véderőreformot kell elintézni. Az obstrukció ellen gondoskodni fognak a házszabályokkal, amelyek módot adnak az obstrukció megakadályozására. Több felszólalás nem volt. Batthyány Tivadar gróf interpellált. Mi lesz a Deák-téri piaccal. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, 1912 február 19. Éppen 16 esztendeje annak, hogy Szatmár város törvényhatósági bizottsága a milleniumi óv ünnepseges hatása alatt nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a város leg szebb terét, a Deák teret befásitja és seta- kertet alakit belőle. Azóta 16 esztendő vonult el fölö tünk, de a Deák-téri piac még ma is ott diszte lenkedik a város középén nem kis csodalko zására az átutazó idegeneknek, akik Szatmárt hírből modern, erősen fejlődő varosnak ismerik Nyílt titok, hogy miért késik a Deák- téri sétatér, s miért kénytelen a város közönsége a piaci hulladékok baeilustelt leLevélpapirost vett elő, az asz ahoz ült és nagy, szarkaláb-betükkel a követ kező sorokat irta rá: Statkowskáné bolond. Ostoba. Mihály nagyfülü szamár. Alig irts meg e sorokat, az anyókához futott velük és igy kiáltott fel: — Megtaláltam a levelet! Statkowskáné az örömtől alig tudott szóhoz jutni. Mikor felindulásán erőt vt-tt, kinyújtotta karjait és reszkető hangon kérdezte : — Hol volt hát? — A kemence mögött. — Ugy-e mondottam, hogy olt kell lennie. Kazió Statkowskáné kezeibe nyomta a levelet, aki megindultam csókolgatta a drága sorokat. Majd igy szólt: — Köszönöm, kedves, aranyos Kazióm. V. Ez a papirosdarab lett az öreg vak asszony egyedüli vigasztalása, szórakozása. Folytonosan magánál hordozta, mint valami becses talizmánt. E-te, mikor lefeküdt, nem alhatott el előbb, amíg meg nem győződött arról, hogy a levél nála van. N pkozben valahányszor egyedül volt, mindannyiszor elővett« a keblére rejtett drága sorokat és könnyeivel, csókjaivaí halmozta el Koziakimvic*. vegőjét szívni. Egyszerűen azért, mert a Deák-téri háztulajdonosok és kereskedők exiszfenciájuk veszélyeztetését látják abban, hogyha a piacot máshová he yeznék el és helyette ez a tér a város közönségének üdülőhelye lenne, ahol a napi munka fáradalmai után egy kis sétát tehetnének. A kereskedők igazsága elvitázhatatlan. Különösen azokó, kiknek jövedelmi forrását a piacra fölvándorló vidéki nép képezi. Tény, hogy az a vidéki gazda, aki terményeit a piacon eladja, szükséglétéit a legközelebbi bo tban szerzi be, vagyis a piae- téri boltokban. Mar most, ha a piacot elhelyeznék, ekkor a Deaü-téri ke eskedök nagy része anyagi károsodást szenvedne, sőt akadnának olyanok is akik kénytelenek lennének üzleteiket máshová, az uj piactérre helyezni, ami azonban aligha sikerülne valamennyinek. Mar pedig a város érdeke, hogy a kereskedők jövedelmi forrásait ne támadjak meg, mert hiszen kézenfekvő tény, hogy a kt-resked >k a legertékesebb adóalanyai a városnak és aránylag ők járulnak legtöbbel a közterhekhez. Igen am, de ug amikkor, amid n a kereskedők éidekeiket i yen lelkiismeretesen mérlegeljük, ugyanolyan joggal kivanja a város közönségé is, hogy az ő igényei is kielégítést nyerjenek. Ezen igények egyike, kogy a varos g mdoskudjók megfelelő sétakertről és hasson oda, hogy a közegóssség istapolása mellett az esztétikáról sem feledkezzék meg. Mert mikor elhatározták, hogy a Deák-teret parkká alaki'ják át — és hogy a piacot elhelyezik, bizonnyal nem légből kapo't ötlet, hnern jól meghányt-vetett indokok voltak az elh tározás rugói. Alikor e két ellentétes, egymással Összeütköző, de jogos érdekeket igy egymás mellé átlitva azon tűnődünk, hogy hát most ugyan melyik fog érvényesülni a másik rovására, örömmel vesszük a város vezetésének ízt a tervezetét, amelynek kere-ztül- vi ele a sem város közönségének, se n pedig a kereskedőknek nem adtak okot panaszra. Illetékes helyről ugyanis úgy értesülünk, hogy a csatornázási munkálattal kap csolatban a Deak-téri ügy is elintézést nyer olyképpen, hogy a tér egyik részét meghagyjak piacnak, a másik részéből pedig sétatér lesz. Á piaci részt pedig moder hygienikus berendezéssel látják el. Minthogy igy a piactéri terület jóval kisebb lesz, gondoskodik a város újabb piacról is. A Deák-téren kívül még az Árpádutcában és az István-téren lesznek sétaterek. — A Kölcsey-kör Szabadiskolája = Tizenegyedik előadás : február 20-án délután fél 6 órakor a városháza nagytermében. Előadó: Dr. Kováts István. Égető társadalmi kérdések III. Az alkoholizmus. Belépő-jegy 20 filiér. Bérlet-jegy 2 korona. T
