Szamos, 1912. február (44. évfolyam, 25-48. szám)
1912-02-15 / 36. szám
2 olct&i. SZAMOK >y 12. február 15.) SO. saauv miniszterelnök látogatást Kossuthnál. Ennek a látogatásnak az volt a célja igazolja az ellenzék előtt, hogy igenis Bécsből engedményeket hozott. Ugylátszik azonban, hogy az ellenzéki pártok már teljesen elkészültek a holnapi nap programmjaval, mert, bár Khuen részletesen tárta elé az elért engedményeket, az ellenséki pártok mégsem ültek össze értekezletre, hogy a miniszterelnök előterjesztéseit megvihassák. Tehát harc a végletekig. Azaz is 1 Csak a Ház föloszlatásig ami pedig nem kérhet sokat, hiszen a király hozzájárult a miniszterelnök propozitióihoz, melyek között a Ház feloszlatása is szerepelt. Hogy a népre való hivatkozás az el- enzéki pártok gyöngülését fogja eredményezői az kétségtelen, mert a nép már megunta a peri menti tótlenkedést és nem fogja elszalasztani az alkalmat, hogy a munka kerékkötőinek tudtára adja, hogy eddig és ne tovább. A mai nap folyamán a miniszterelnök Kossuthon kívül Andrássyt, Justh Gyulát is meglátogatta. Khuen holnapi beszéde három részből áll. Reflektál Apponyi békepontozataira, bejelenti, hogy a választójog reformját 1913-ban a Ház elé terjeszti s végül a módositott katonai javaslatok bírálatára hívja föl az ország közvéleményét. Ha azután ez sem használ, hogyha az ellenzék a békés és eredményes munkánál ezután is többre fogja becsülni a harcoséi játékot, hát akkor bekövetkezik az, amitől a legjobban az ellenzék fél. Fölosztanák a Házat és elrendelik az uj választást, ami pedig az eddigi jelek szerint megtizedeli az ellenzék amúgy is ritka sorait. Letarolják a kiscsonkái erdőt. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. február 14. Mióta a város pörbe keveredett az avasi erdő hasznosítására szerződött dél - magyarországi faipari és kiviteli rószvénysággal megzendül az egész lanka, mint egy óriási orcheszter. Mintha minden madár ide szerződött volna ébresztő nótát dalolni, — olyan zűrzavaros lármát csapnak, hogy ujjong belé az ember lelke. — Ilyenkor aztán ki tudna aludni. Erzsók volt az első . . . meg a taná esős urfi. Ők ketten csoda gyorsan elkészültek a reggeli felkeléssel, mintha — mintha nem is ep a madár nótára lettek vón kiváncsiak S hogy felkeltek, dehogy mentek ellenkező irányba sétálni, — de épen hogy egy irányba. Azután együtt dézsmálták az igazgató néni nagyszemü földieprét lázasan siető mozdulatokkal s hogy a kezük néha ösz- szeért, egy-egy kacagó epernél, a szemük is ö^szevillant volt. Ilyenkor úgy érezték ketten, hogy a lelkűk mint két kapocs összefogódon egy édes — édes gondolatban s akkor elfelejtették, hogy tilosban epret lopnak. Hej ha olyankor jött vón a csősz. — De nem jött. Vagy lehet, hamiskásan meglapulva leste őket s dehogy társasággal akadtak az úgynevezett független érzésű városatyák között többen, akik utón útfélen a/zal vádolták meg a várost, hogy érzekónyen károsul, mert a részvénytársaság a pör eldőltéig nem fizeti a bérösszeget. Nincs szándékunkban ez alkalommal a pör részleteivel újból foglalkozni, hanem reáakarunk mutatni arra, hogy igenig, a város vezetősége minden alkalmat megragad arra, hogy a város bevételeit lehetőleg emelje és a háztartás mérlegét a legkisebb zökkenéstől is megóvja. Amikor az avasi erdőpör megindult, a város vezetősége elhatározta, hogy a kis - csonkái erdőrészt, amely az erdei üzem- terv szerint csak 8 év múlva került volna irtásra, értékesíteni fogja. A közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta a tervet, amely azóta megjárta a fö drnive lésügyi ministeriumot is, hounét ma érke zett le a miniszter rendeleie. A miniszter jóváhagyta a közgyü és határozatát s ezzel hozzájárult az erdőirtási tervezethez. De még enne! is tovább ment a miniszter. A város rohamos fejlődésére való tekintettel eltekintett attól, hogy az erdőirtást újból befásitsák és megengedte, hogy a kiscsonkai erdő területe az irtás után mező gazdasági célra használtassák fel A miniszternek ez az elhatározása, nagy örömet okoz Szatmár lakosságának, mert igy a város nagy, mivelhefe területhez jut amellett, hogy az erdőtarolásból származó jövedelem teljesen ellensúlyozni fogja azt a bevételi hiányt, ami az avasi erdőpör miatt jelentkeznék a város háztirtásának bevételi előirányzatából. Hogy ezt az uj mezőgazdasági birtok- részt hogyan fogja a város értékesíteni, arról most folynak a tárgyalások és rövid időn belül a közgyűlés plenuna elé kerül. A város csatornázása. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. február 14. Sok szó esik mostanában a város csatornázásáról és kövezéséről. zavarta vón a néma elfogódot csendet az otromba közbelépésével, — hiszen nem is loptak szegények, de egymást szerették. Tudta azt a csősz, valamint a szomszédok is mind, csak Erzsók nem, meg a tanácsos urfi. Ők csak érezték és sohse látták a titokzatos mosolyt a többi arcán, mikor kettőjüknek egymáson feledkezett a szeme. Itt a lankán, ahol nem ül ködöt a rohanva élő ember párás lehelete, tiszta az azúrkék ég és az emberi k érzése is, nem úgy mint bent a városban, de talán már túl a garádján is ahol az országút kanyarog. Az édes néma szeretkezést, mely ki tudja meddig tartott, talán egy szempillantásig, — talán órákhosszáig, az «Erzsók ijjedelme szakította el rendesen. Neki főzni kell menni és rohanva sietett a fordulóig, mert ott már a szivébe nyilait a kéiségbeesett kiáltás. — Erzsók ne hagyjon itt. S mentek aztán, szomorúan lehajtott fővel, ki ki a maga dolga után. — Erzsók főzni, a tanácsos urfi meg settenkedui az Anyóék pajMint az ilyen esetekben már szokásos, se szeri, se száma azoknak az alkalmi szakértőknek, akik a csatornázási és kövezési és programm fölött bírálatot mondanak. Valamennyien megegyeinek abban, hogy az ő tervük a legjobb s hogy minden más tervezet no és leginkább a hivatalos, hajítófát sem ér. A „Szamos“ tudósítójának alkalma nyílt erről az ügyről egy városszerte elismert szakemberrel beszédbe elegyedni, aki a csatornázási és kövezési programm legsikerültebb fázisának jelentette ki azt, hogy e két óriási beruházást egyszerre fogja a város végrehajtani. Ezt pedig még a leglaikusabb ember is álli'hatja. Mert nemcsak az az előnye e két munkálat egybekapcsolásának, hogy az úttesteket nem kell kétszer főlszakitani, hanem egy másik műszaki előnye is van. A csatorna vonal mentére ugyanis bizonyos távolságokban tisztítóaknákat kfll építeni. Ezek a tisztítóaknák a földszioen zárólemezekkel lesznek ellátva. Már most, hogyha a csatornázást külön csinálnák meg, és a kövezést csak bizonyos idő múltán, akkor bekövetkeznék az az állapot, hogy a nagv költséggel megépített tisztítóaknákat újból kellene megcsinálni azért, mert vagy magasabban, vagy mélyebben feküdnének, mint n kövezés szintje s igy egy tömeg pénz menne pocsékba. Az alkalmi szakértők egv része azt is kifogásolja, hogy a csatornahálózat nemcsak a szenwiz, hanem a csapadékvíz levezetésére is épül s mint ilyen, drágább, mintha csak a szennyvíz elvezetésére készülne, mert a csatornát nagyobb kaliberre kell szerkeszteni Hát ez a félő garaskodás pedig semmiképen sem állja meg a helyét. Mert ha már a város közönsége nagv á'dozat árán megcsináltatja a csatornahálózatot, akkor csiná!ják, azt úgy, hogy az utcák ne legyenek sárosak, hogy a csapadékvizet is elszállítsa a csatorna. Másként az egész csak félmunka lenne. Volna csatornánk, de továbbra is nyakig sárosak lennénk, esőzések idején. tája körül, hogy láthatná-é Erzsókot akkor is, mikor tulajdonképeu maga sem akarja. Ám fordult, hogy hosszabb lett az árnyék s ki-ki előjött a hüs házak sötétjéből. — Ők ketten Erzsók és a tanácsos urfi ekkor úgy köszöntöttek egymást a találkozásnál, mint akik hosszú keresés után találnak egymásra s Dem bírnak betelni az örömmel, hogy ismét együtt lehetnek. A szivük csordultig telt diadalmas boldogsággal s a lelkűk mélyén mintha csodás, bűvös melódiák pendítitek vón lágy ezüst szavú húron. Ezután sok kacaj verte fel a lomha csendet. így ment ez nap mint nap és senki sem unta. . . . Egyszer szél zendüit valamerről s a hogy kíméletlenül megrázta az öreg fák koronáját, sárga lepelt terített a puha puha pázsitra, hulló levélből. Az első őszi szól volt ez, borongós, furcsa kemény hangú, fázós s ahogy elragadta a láthatárt szegő zöld levél gátat a lanka szélről az ég alján, egy csendes
