Szamos, 1912. január (44. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-30 / 23. szám

2 oldat. » 7 X M ü ti (1912. január 30.) 23. «ám tőkéjét teszi ki: felül van 57,000 koronán s hogy az intézet erre a címletre ilyen nagy tőkét fordít, az legszebben jellemzi az igaz­gatóság humánus gondoskodását. Betét állománya 4,3000,000 koronán van felül. Ez évi mérlegét öszzevetve a tavalyi­val a következő számadatokat vesszük ki belőle. Az egyes tételek az alábbi össze­gekkel emelkedtek: Váltótárca 596770, Jelzálogkölcsön 58358, Folyószámla 422937, Betét 390378. Hogy az impozáns kihitelezés mellett az intézet évi nyeresége mindössze 109824 korona, ez csak amellett bizonyit, hogy az intézet régi, meggyökeresedett hírnevéhez méltóan a szolidságot, a hiteligények olcsóbb kielégítését vallja üzleti elvének. A legnehezebb pénzviszonyok között, amelyek az elmúlt évben tetemesen meg­drágították a kamatot, a Népbank abban a helyzetben volt, hogy — amint ezt egy ke­zeinkben megfordult leszámítolási jegyzék­ből láttuk — 6 és fél százalékos pénzt tu­dott adni ügyfeleinek. A vasárnap tartott közgyűlés nagy megelégedéssel vette tudomásál az igazga­tóság és felügyelőbizottság jelentését. A közgyűlés nemcsak a felmentvényt adta meg, hanem jegyzőkönyvi köszönetét is szavazott az igazgatóságnak és tisztviselői karnak az elmúlt évben kifejtett sikeres munkálkodásáért. Az igazgatóságban és felügyelőbizott­ságban a régi tagok maradtak meg, válto­zás mindössze annyiban történt, hogy Lit teczky Istvánt a felügyelő-bizottság póttag­jai közé választotta. Windisch-Grátz Lajos her­ceget meglopták. Körözik a tolvajt. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, jan. 29. Pár héttel ezelőtt vakmerő lopást kö­vettek el a Budapest—Sárospataki vo­nalon- A tolvaj nem más mint Windisch- Grátz Lajos herceget lopta meg. A herceg a vonaton elaludt. Ez az alkalmat hasz náUa fel a tolvaj s kilopta a herceg zse­béből a 1200C) koronát tartalmazó pénztár­cáját, A herceg a vakmerő tolvaj ellen fel­jelentést tett a miskolci rendőrségen, ahol megindították a széleskörű nyomozást a tet­tes kézrekeritése iránt. Aki a nevét letagadta. A csendőrség felhívása. Szatmár, január 29. December 8-án reggel 4 órakor egy hat tagból álló vig társaság vonult végig az utcákon. A társaság egyes tagjai a leg­botrányosabb módon viselkedtek- Nem volt ablak, üzletajló, amelyet meg ne döngették volna. A Károlyi-ház előtt a társaság egyik tagja oly botrányosan viselkedett, hogy az arra járó Pleskó Pál őrsvezető igazolásra volt kénytelen szólítani. A nevezett ember Székely Sándor Várdomb-utca 8 szám alatti lakosnak mondotta magát. Kélőbb azonban a csendőrség meg­tudta, hogy állítólagos Székely Sándor ha­mis nevet használt, az igazi nevét elhall­gatta. A szatmári csendőrség ezúton felhívja az állítólagos Székely Sándort, akinek már az igazi nevét tudják — hogy jelentkezzen a csendőrségen, mert ellenkező esetben elő­fogják vezettetni, ami nem valami kellemes mulatság lesz reá nézve. Heti műsor. Kedden .Tatárjárás“ operette, Asszonyi Lászlóval. (C. bérlet.) Szerdán „Leányvásár,“ operette. (Bérlet- szünet.) Csütörtökön .Cigányszeriem,“ operette. Asszonyi László. A vendégszereplések egymást érik Szatmáron. Heves Béla min­den igyekezete oda irányul, hogy élvezetes színházi estékben részesítse közönségét. A minap a Góth-pár vendégszerepelt, most pedig Asszoyi László, a Király -színház egyik tehetséges tagja lépett fel „Luxemburg gróf“ René gróf szerepében. Asszonyi László még ösmeretlen volt a szatmári közönség előtt. S éppen ezért mohó érdeklődéssel várta Asszonyi felléptét. A közönség nem is csalódott várakozásában. Színpadi meg­jelenése tetszetős, hangja kellemes csen­gésű. Asszonyi László fellépése nagy élve­zetet szerzett a színházi közönségnek, de ez az élvezet még sem volt olyan nagy­méretű, hogy el tudta volna feledtetni azt, hogy a szatmári színháznak is van egy igen kiváló baritonistája Balázs Bálint sze mélyében. Viszont ezzel nem akarunk le­vonni Asszonyi László művész! értékéből. A színházi iroda közleményei. Asszonyi László vendégjátéka. A Király- színház igazgatója sürgönyileg értesítette Asszonyi Lászlót, hogy a szerdai naptól, tekintettel Király Ernő betegségére, vendég­játékát félbe kell szakítania. Tehát az igaz­gatóság ez utón értesíti a közönséget, hogy a műsor a következőképpen változik: ma, kedden „Tatárjárás“ Asszonyi Lászlóval, szerdán „Leányvásár“ (bérletszünet), csütör tökön „Cigányszerelem.“ Mindkét előadáson Balázs Bálint játsza a főszerepet. f HÍREK Szatmárnémeti, 1912. Milyen Idő várható 7 L/// mttr m3 A meteorológiai int jelentése B Változékony idő várható, —— helyenkint havazással és lényegtelen hőváltozással. Sürgönyprognózis : Változékony, elvétve csapadék, hideg. Déli hőmérséklet: — 2'4 Celsius. Irka-firka, ákom-bákom, aobse volt a mulatságom, mondja a Cigánybáró népszerű Zsupá- novics Zsupán Kálmánja és mondja, illetve a etillszerüség kedvéért; énekli vele Magyarországon még néhány száz­ezer analfabéta, akinek szintén nem ke­nyere az irás-olvasás. Ez a népszerű operettszöveg különben azért jutott eszembe, mert Felsőmagyarországon nem­régiben elfogtak egy igen veszedelmes zugirászt, aki különben egész jelenték­telen kaliberű gazember volt s aki mégis azáltal tudott igen jelentékeny károso­dást okozni a szegény, anélkül is agyon­sanyargatott, kiéheztetett népen, hogy azok nem ismerték a betűt. A betűt, amely öl s amelytől irtózik a falusi magyar, vagy az avasi oláh, meg a hegyvidéki tót. Mondom, az a zugirász egész jelen­téktelen, primitiv tudásu, mondhatnám számba sem jöhető kis ember volt, aki mégis — mert értett a nép nyelvén, — ügyvédje, titkárja, barátja, tanácsadója, egyszóval mindene volt a tudatlan nép­nek, s minden bajában hozzáfordultak az emberek. Mondanom sem kell, hogy a bizalmas tanácsadó rövid időn belül gazdag ember lett, mig a jótanácstól, meg miegymástól a szegény, könnyen hivő, félrevezethető emberek koldusab- bak lettek mint azelőtt. Azt mondják sokan : ott van a tanító, ott van a pap, vagy a pópa, mért nem világosítja az fel a népet, mért nem védi az meg az efféle bárány­bőrbe öltöztetett gonosztevőktől, mért nem oktatja ki a népet, s mért nem magyarázza meg néki, hogy mi a hasz­nos és mi a káros . . . ? Találunk rá fe­leletet is: azért, mert a pap, ha meg­próbálja is azt, hogy felvilágosítsa a népet, nem ér célt ad. Nem ér célt, mert az érveit csak a maga meggyőződésével támogatja, de a mézes azavu ,Jóbarátu mámorba ringató itókával veszi, meg az emberek lelkét. És ilyenkor már nem használ a józan beszéd. Mert ha azt mondja a „tanácsadó“, — hogy: ne bigyj neki, a pap sem igaz, — a paraszt után na mondja: igen: a pap sem igaz. De ha olvasni, — írni tudna az a néhányszázezer analfabéta, akiknek kö­rében mindig szerencsével operálnak az ál-népbarátok, ezek a lelketlen, százszor bűnös gonosztévők, akkor a naponta felmerült esetekből a saját szemével látná, a saját öntudatável boncolgatná a falusi magyar azt, amiről most sej­telme sincs, amit csak akkor tud már meg, amikor utána úszott a feje felől a ház, a feje alól a párna. De addig ezt nem veszi észre a magyar, nem látja be, hogy milyen jótétemény a betű, amely szerinte méte- lyez, öl, hanem elvakultan, bután fújja Zsupánovics Zsupán Kálmánnal: — *irka-firka: ákom-bákom . . . Berki. Személyi hir. Csaba Adorján főispán vármegyei hivatalos ügyek elintézése vé gett par napi tartózkodásra folyó hó 28-án Budapestre utazott. B&rkóczy báró távozása. Barkóozy Sándor báró miniszteri tanácsosnak a kul­tuszminisztérium ötödik ügyosztá yának élé­ről történt váratlan távozása nagy feltűnést keltett mindenfelé tárgyaljak a szenzációvá lett áthelyezést. Különösen tanári körökben beszélnek róla sokat s azt hiszik, hogy Bar- kóczy báró eltávolítása egyúttal szellem­változást is jelent, amit abból vélnek ki­olvashatni, hogy az erősen klerikális Bar- kóczy báró utódává kinevezett Boncz Ödön miniszteri tanácsos luteránus vallásu. Barkóczy báró egyébként minden valószínűség s/érint nem fogja elfoglalni uj állását a kilencedik ügyosztályban, hanem szabadságra megy s később be fogja adni állásáról való lemondását. Kinevezés. A m. kir. kereskedelmi miniszter Hűbéri Pál posta- és távirda ki­segítőt nagyecsedi postamesterré kine­vezte. Árvédelmi intézkedések. A m. kir. földmivelésügyi miniszter rendeletben fel­hívja a vármegye alispánját, hogy a vizára- dások idejének közeledésére tekintettel az árvédekezés sikerének biztosítására az elő- leges intézkedéseket tegye meg.

Next

/
Thumbnails
Contents