Szamos, 1912. január (44. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-26 / 20. szám
ft aMo I a A A M U ö A'él'Z. jaau&r 26.) 20 szám — mondotta a faluban. Különösen óvlak benneteket a paptól, aki a legnagyobb ellenségetek. Óva intelek benneteket, ne menjetek a tanítóhoz, mert ö is ellenségetek. Vegyétek tudomásul, hogy csak egy ember van a faluban, aki igazán szivén viseli a nép ügyét és ez én vagyok. így hirdette Izrael Herskó az ő jóságát a tartóiéi oláhok között, igy hintette el szép szóval az uzsoráskodás magvát. A szegény, tudatlan falusi nép vakon bízott benne. Nem tudva azt, hogy minden szavában benne van a nyereségvágytól való ösztökélés, a meggazdagodás utáni vágy. A vármegye esze. Izrael Herskó, egy alacsony, hosszú szakállu ember, 50 év körüli. Azt hirdeti mindenfelé, hogy az egész vármegyében neki van a legtöbb esze. Nincs olyan biró, nincs olyan ügyvéd, akit ki ne tudna forgatni. Azt mondja, hogy a világ minden vizsgálóbírója sem tudna belőle vallomást kicsikarni. Izrael Herskó ezen állításában van is némi igazság, mert egy olyan ember, aki egy ilyen üzletet úgy tud elvezetni, mint ő, az határozottan talentumos ember, ő vezeti a bank összes ügyeit, ő vezeti a könyve lést, még pedig a kétszeres keltős könyvitelt, mert beigazolható az, hogy a bankban nagyon is dupla könyvelést vezetnek. Egyiket a nyilvánosság, a másikat a saját maguk számára. Az egyiket magyarul, a másikat zsi dóul, Izsák Sámuel, a bank egyik vezető embere magyarul sem írni, sem olvasni nem tud. Izrael Herskó álapitotta meg a bankkamatlábát 8 százalékban, azonfelül 2 százalék kezelési költséget és 2 százalék beiktatási dijat rótt ki a kölcsöntkérő emberekre. Továbbá minden váltó után 60 fillér jutalékot és 50 fillér utalási dijat szedtek. Beszedtek ezenfelül még 20 fillér „kézbesítési dijat“, 10 fillér irásdijat, a napibiztosok 10 fillért kaptak minden váltó után, a pénztárosnak 20 fillért fizetett a paraszt, így minden egyes váltó kiállításánál, bármily csekély összegről volt kiállítva, de minden egyes, még a legkisebb váltó megújításánál is 1 korona 10 fillért fizetett az adós és ezenfelül még a 2 százalék kezelési és 2 százalék beiktatási dijat, ehhez járult még a 8—120 százalék között váltakozó kamat, bár nem egyszer csak 10, vagy 20 koronás váltóról volt szó, melyet háromhavonta újítottak föl. A termény-uzsora. A bank legszívesebben és nagyobb összeget csak azoknak adott, akiknek házuk és földjük volt. Rövid idő alatt azután mind a kettőt megterhelte a bank úgy kölcsönökkel, ahogy csak lehetett. Amikor már teljesen megterhelték a házat és földet, akkor a bank volt az ur, nem pedig az avasi oláh. Ezenfelül a bank a még fán levő termésre is adott kölcsönt. A még virágjában lévő almára, szilvára, dióra adtak legszive sebben. Ezt az uzsoráskodók a következőképpen csinálták: Az avasi oláh elment a bankárok egyikéhez és pénzt kért tőle kölcsön a még virágjában levő termésre. A bankár ezt szívesen megtette. Kölcsönkóppen 20—30 forintot adott az oláhnak azzal a kikötéssel, hogy amikor a gyümölcs megérett, csak neki adhatja el, erről írást is csináltak. Amikor azután eljött a gyümölcs aratás ideje, a bankár jelentkezett az Írással az oláhnál és kérte a termést. Az Írás értelmében az oláh 15—20 ko rónáért eladta neki a szilva köblét (egy köböl szilva 140—150 kiló), holott akkor a szilva 100 kilogrammja 70 korona volt Az oláh ez ellen váltig tiltakozott. Erősítette, esküdött, hogy ő nem adta el. A bankár azonban mutatta az írást. Az oláh akarva, nem akarva kénytelen volt az egész évi verejtékes munkájának háromegyedrószét átengedni. Mikor azután az oláb siránkozott, hogy nem lesz mit enni, a bankár vigasztalta: — Ne busulj, adunk mi neked kölcsönt ezután is a jövő évi termésre. És az értelmetlen paraszt még hálálkodott is. Alig van a Llubauö—8 ember, aki no tartozna a banknak. Ma már az egész falu a banké. A gyümölcsnek az árát ma már nem a termelő, hanem a bank állapítja meg, aki úgy veszi meg a termést, ahogy akarja. . Boros Imre. Dp. Baptha József ügyvéd, irodáját febrüár Ivóban njegijyitja. — Lrakás Ber- csényi-ü. 52. szánj alatt Van. Reggelig nyílva van a Royal kávéház a vasút mellett. Korluly 1»y»s, Bab-leves, Hideg buffet. Kitűnő saját »ermésii tokaji ba- Tisztelettel — rok Állandóan csapon vannak. Márkus, kávés Fogászati műterem. Értesítem az igen tisztelt közönséget, hogy fogászati műtermemet Budapestről Szatmárra, Hám János-utca 12. sz. alá helyeztem át. Készítem a fogászat minden ágába tartozó munkálatokat u. m. egyes fogakat teljes fogsorokat, arany platina ko rónát amerikai hid-munkákat jótállás mellett a legjutányosabb árban. Régi fogsorokat, javítok és átalakítok. Tisztelettel Dávid Ödön, imifogász. GÁLr JENI szám alá hely zte át. r\ mérnöki irodáját Jr Bercsónyi-u. 33. Telef önszánt 139, Wádszekek befonását és e szakmába vágó cikkek javi tását .szakszerűen készíti a Kosárfonóda, Kossuth-kert. Mulatnak a bocskói legeinek. Cine minty e. — Saját tudósítónktól. — Hiába, nem ezért bál a bocskói kaláka, hogy egy-két nap alatt elfelejtse a boldog halandó, aki részt vehet benne. Mert a bocs kóiak nagyon is tudatában vannak, hogy mivel tartoznak ők annak a hírnévnek, amely róluk a világ képzeletében él és semmikép sem akarják megcáfolni azokat. Az Avas — ide tartozik Bocskó is — mindenkor következetes marad önmagához. Iszik, mulat, ha inni, vagy mulatni kell, következéskép vért is ont, ha szükségét érzi, ha jónak látja. Régi tartozások itt egyenlítődnek ki, véres bosszúk itt nyernek befejezést. Referádánkat a legutóbbi bocskói kalákáról itt adjuk: Bocskó községben a fiatalság bált rendezett a minap. Páliakagőzöá, bagószagu, avasi kaláka volt ez, olyan, mint a többi avasi mulatság, pálinkával, verekedéssel, késeléssel fűszerezve. Egyideig, amint már ilyenkor szokásos, rendben, csendben folyt a mulatozás s a esendes mulatozást nem zavarta meg semmi. A legények ittak, táncoltak s már-már úgy látszott, hogy megtörténik a nyol«adik csoda: Bocskón vér nélkül lesz a kaláka. Ez azonban nem történt meg. Az egyik tüszős siheder, Vrázsa János összeszólalkozott két pajtásával, Hamar László és Glodán Mihálylyal. A verekedésből Vrázsa került ki vesztesen. A verekedés hevében egv harmadik legény, aki egy régi verekedésből adósa maradt Vrázsá- nak, — a tüszöjébőlj kést rántott elő s azt Vrázsa nyakába szúrta. A késelő legényt Hanusz Péternek kivják. Vrázsát a barátai szánon vitték a lakására. Azonnal orvost hívtak hozzá, aki nyomban bekötözte a sebeit. Hanusz a késelés után megszökött, de Vrázsa barátai utánna mentek és úgy megverték, hogy négy hét szükséges a felgyógyulásához. Külünben ezzel még nem nyert befejezést ez az ügy, mert a csendőrség megindította a vizsgálatot, amelynek bűnvádi eljárás lesz a folytatása. S ZINHRZ tb ZENE Heti műsor. Pénteken újdonság, . itt először „Nincs tovább,“ Földes Imre szenzációs színmüve. (C. bérlet.) Szombaton „Nincs tovább,“ színmű. (A. bérlet.) Vasárnap délután „Felhő Klári“ népszínmű, — este ötödször „Leányvásár“ Operette. (Bérletszünet.) Hangverseny a színházban. Tegnap este a szatmári városi színházban hangversenynyel egybekötött szini előadás volt az Önkéntes Mentő Egyesület alapja javára. A színházat tegnap este egészen megtöltötte a közönség, aki tudta azt, hogy a tegnap esti előadás jövedelme mi lyen nemes célra lesz fordítva. A hangverseny kiválóan sikerült. A karmesteri tisztet Herman László zeneiskolai igazgató látta el, akinek hosszas fáradozása ezúttal nem volt sikertelen. A hangverseny után a Pillangó kisasszony eimü zenés drámát adták elő. Az utolsó években alig volt zene életünknek olyan nagy, bensőséges sikere, mint a Pillangó kisasszonynak, ennek a mesteri zenéje a dalmű szép és értékes szövege valósággal újból meghódította a közönséget. A tegnapi előadás, hozzájárult e kiváló mü sikeréhez. A ci nszerepben H. Bállá Mariska énekelt igazi művészettel és játszott igazi müérzéssel A többi sze-
