Szamos, 1912. január (44. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-25 / 19. szám
tipikus angol asztalos-tervező Chippendale, a ki a XVIII. század közepén fejtette ki legnagyobb munkásságát. Első bútorai Anna királyné, majd XIV. és XV. Lajos francia stílusok, később kinai és góth (csúcsíves) hatások nyomait viselik magukon. Azonban az összeseket igen nagy gazdagság, és mondhatni mindig következetes, jo, valódi asztalos szerkezetek jellemzik. Különösen bájosak és még ma is gyakran előszeretettel utánoztatnak az ő székei, azaz széktámlái. Majdnem kortársai voltak Chippendale- nek az Adam testvérek, a kik tisztán, klasz- szikus alapon regenerálták az angol bútort. Mint építészek igen sokat építettek, és elsők voltak, a kik teljes következetességgel összefüggően tervezték együtt a házat a berendezéssel. — A vászonon néhány szép commode mutatta be az „Adami“ Ízlést. Ugyancsak kortársa volt az előbbieknek, a finom arányú, gyöngéd ízlésű Hep- pelwhite. Az Adam testvérek is XVI. Lajos stílusának tanítványa és fejlesztője volt. Igen kedves és láthatóan kényelmes ülőbútorokat vetített a vászonra a gép. Valamivel idősebb társuk ezeknek a hires Schraton, a ki napszámba dolgozó asztalos legényből küzdötte fel magát Ízlést adó, epochát jelző tervező művésszé. Az elődeinek hü tanítványa azoknak művészetén nőt naggyá, sokszor bútoránál Adam vagy Heppelwhite neve is joggal aláírható volna. XVI. Lajos és az Empire hatása minden munkáján érezhető. Láttunk tőle néhány sorozat valódi Sheraton széket, finom, eleven mozdulatu, lágy vonalú támlákkal. Ezután áttér az ausztriai és délnémetországi bútor specialitásra, a „Bridermeyerre“. Ez csufnév, mint a góth vagy bárok, de rajta száradt az a kor egész iparművészeién. Ez tulajdnkép az Empire egy elfonnyadt, vérszegény késői hajtása, mely a Napoleon utáni elszegényedett, kifáradt talajból nőtt s különösen nálunk és Ausztriában egész 1880 körül fenntartotta magát. Ezzel véget értek az úgynevezett hagyományos stílusok tárgyalása, mely stílusok azonhan még napjainkban is szerepet visznek a lakásberendezés művészetében. Egy uj korszak kezdődött a képző- és iparművészet minden ágában az angol piaeratacliták fellépésével, kiknek lelke még ma is minden művészi mozgalmat ihlet. Ezek legnagyobbjai voltak : Ruskin, Morris, Burn, Jones, stb Ezeknek nyomdokain haladva teremtik meg az egész világra kiható modern angol iparművészeiét: W. Crane, Aschbee, Baillie-Seott stb. A legszebb szemelvényeket láttuk ezeknek munkáiból s csodáltuk a bájos egyszerűséget, mely azokon végig uralkodik. A közönség élvezettel hallgatta Gaul Károly előadását, érezte, hogy ritkán lesz alkalma hasonló tárgyról oly szakszerű, és mindanyijunkat közelről érdeklő alakban előadást kallhatni. Következő és befejező alőadása január 30. lesz. s tárgya az európai szárazföldi — modern lakás berendezések fejlődése lesz. _______________________________(Ká) T Tr>\T/\ mérnöki irodáját vXxTL.JLf eJJtziXv/ Bercsónyi-u. 33. szám alá helyezte át. Telefonszám 189, (1912. január 25.) 19. szám.___________ Fogás zati műterem. Értesítem az igen tisztelt közönséget, hogy fogászati műtermemet Budapestről Szatmárra, Hám János-utca 12. sz. alá helyeztem át. Készítem a fogászat minden ágába tartozó munkálatokat u. m. egyes fogakat teljes fogsorokat, arany platina koronát amerikai hid-munkákat jótállás mellett a legjutányosabb árban. Régi fogsorokat javítok és átalakítok. Tisztelettel Dávid Ödön, müfogász. Galka István ajándéka gróf Tisza Istvánnak. Az erdődi juhász pásztor- botja. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, jan. 24. Galka István, derék juhászember Erdőd legelőin őrzi a gróf Károlyi Lajos uradalmának juhnyáját. A pásztorkodás unalma tunya réve- dezésbe hajtja az embert, a juhok társadalma meglehetősen összetartó és nem sok munkát ad a pásztóinak, akinek bőven jut ideje arra, hogy a csillagászattanban, természettanban és más mezei tanokban kiképezze magát. Akiben azonban a tunyaságra való hajlandóságon kívül még van valami rejtett hajlam a művészet iránt, annak ideje telik rá, hogy ezt is fejlessze. Galka István juhászember szintén a legelőn termett naturalisták közül való. Szakmája: a faragás. Művészi faragásu botokat készit egy zsebbóli bicskával. Természetes eszének józan, iskolák által el nem csavart gondolatait jelmondatok alakjában vési a pálcára, és a jelmondatokat kitűnő találékonysággal illusztrálják a föléjük faragott alakok. Ügyvédi bot, szolgabirói bot, papi bot. Ilyen neveket ad a művészi faragásu pálcáinak Galka István aszerint, hogy melyikre milyen foglalkozási ágból veszi a jelmondatokat és illusztrációkat. Galka István művészetét széles körben ösmerik már. Ösmerik a faragott botjait, sőt az őszi kiállításra a botok mellett nehány szivaros dobozt is beküldött Galka Szatmárra, amelyek általános feltűnést keltettek. Az elmúlt hetekben kemény hideg járt és ilyenkor a juhnyáj csak vendégségbe jár ki a legelőre. Későn reggel megy ki és korán estenden hazaballag a csűrbe, ahol nem jár úgy a hideg szél, a fagy, miként a természet lágy ölén. A juhászembernek is komótosabb hát ilyenkor a dolga. Ráér utánnanézni a jószág körüli hivatalos teendők meilett, ráér bajlódni a világ sorjával is. Galka István is felhasználta a téli pihenőt és a friss ka- lendáriámból, a Kis Újságból, vagy talán éppen a Szamosból kiönképezte magát. Galka István eszejárását pedig nem forgatta ki a józan mezei élet, politikai élet, politikai szónoklatok se csavargatták el a fejét és egyszerű, egyenes észszel megállapította magában, hogy Magyarország ezidőszerint szereplő vezetőemberei közt a legkiválóbb, aki egy józangondolkodásu mezei magyar szimpáthiájára érdemes: gróf Tisza István. Jó magyar, becsületes ember, úri ember és virtusos, erős kezű, vasakaratu. Galka Istvánt megszállta az ihlet, bicskát ragadt és egy akkurátos pálcái faragott gróf Tisza István tiszteletére. A pálcára ráfaragta a hires jelenetet, amint gróf Tisza megállítja a vicinális vasutat. Jelentéktelen ügy, megállóit már a vicinális más utasért is, sőt, ha a mozdony- vezető elveszíti a cigaretli szipkáját, azért is megáll, — de gróf Tisza István esetéből nagy kázust csináltak azok, akik a napot szeretnék megállítani az ország fölött, de akiknek ez sem sikerül. Ráfaragta aztán azt a jelenetet, amint a gróf az országházban beszél, a képviselők pedig rátapsolnak az okos beszédjére. Faragott rá egy szép lovas képet, amint a nemes gróf tüzes paripáján vágtat és végül odanyeste a jelképes magyarázatát annak: hogyan képzeli el Galka István az erős kezű embert. SZAMOS 3. oldal. Hatalmas, nagy tök, — ez a legnagyobb gyümölcs, amit Galka István életében látott. Egy zsák búza lehet olyan súlyos, de grófi kézbe csak nem képzelhető. Egy ilyen hatalmas tököt emel magasba az erősakaratu gróf vaskeze. Mikor a pálca apróra ki volt faragva, elküldte Galka István azt Szuhányi Ferencnek, a csengeri kerület népszerű képviselőjének és megkérte: juttatná el a naiv, de szívből jövő ajándékot, Galka István egyszerű tiszteletének megnyilatkozását a kegyelmes grófhoz. A képviselő az országházban adta át az ajándékot gróf Tisza Istvánnak, aki meleg szavakkal köszönte meg Galka István kedves ajándékát. Reggelig nyitva van a Royal kávéház a vasút mellett. Korhely leves, Bab-leves, Hideg baífet. Kitűnő saját termésű tokaji bo- Tisztelettel — rok állandóan csapon vannak. Márkus, kávés Cigányok a bíróság előtt. Tegnapi tőtárgyalások. Szatmár, jan. 24. A tegnapi nap a cigányok napja volt a törvényszéken. Egymásután vonultak be a törvényszéki palota folyosóin a Pháraó barnaképü ivadékai, asszonyok, férfiak, ruhanélküli cigány gyerekek. Részint vádlottak, részint tanuk, részint pedig kiváncsi családtagok, akik eljöttek, hogy ha lehet vallomással, ha lehet orditozással segítsenek a vádlottan. Zijos beszélgetősük messze visszhangzik az üres folyosókon, az ide-oda járkáló hivatal-szolgák alig győzik csendesíteni őket. Különben nem nagy az ügy, amelyért a városba jöttek, mert vidékiek a barnaképü cigányok. Kisebb lopás, verekedés miatt kerültek (ki tudja hányadszor) a vádlottak padjára a cigányok. De azért olyan nagy az érdeklődés közöttük, mintha újból a csengerbagosi esetet vették volna elő. Balog Terka. Elsőnek Balog Terka kerül a bírák elé. Alacsony, ragyásképü, 26 éves fekete személy, aki huszonhat évének egyötödét töltötte nyilvánosság mellőzésével. Most tizedszer áll a bíróság előtt. Következetes marad önmagához mindvégig Balog Terka, mert mindig lop, ha szerét teheti. Újabban kisebb ügy miatt fog ülni Terka. Mert ülni fog, ezt ő is tudja jól. Nem is tagad, hanem nagy bőbeszédűséggel (apró, ravasz szemivei nagyokat pislantva) beismeri, hogy egy Kossuth-kerti pásztoróra alkalmából, gavallérjának zsebéből kilopta a pénztárcáját, amelyben hat korona volt. Bizonyításra ezek szerint nincs szükség: következik az Ítélet, amely szerint lopásért nyolc hónapi börtönre Ítéltetik Balog Terka, aki ragyás arcán egy kis öröm- féle is ömlik el annak tudatában, bogy ő most, itt mint egy szerelmi idyll hősnője szerepel. A partnere nem nagyon örvend ennek. A másik cigányt szintén Balognak hívják. Ez már nem asszony, hanem férfi : András. Jelentéktelen ügy miatt vonják felelősségre. Tyúkot lopott Nagy Józsefnő szaniszlói asszony ketrecéből, de megtudták, most aztán elítélik miatta. Ö sem uj ember, már volt büntetve, pedig húsz éves, jól termett fiú. Munkabírónak látszik, jó lett fahordásra. Különben drágán fizette meg a két tyúkot: két hónapot ül érte.
