Szamos, 1912. január (44. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-21 / 16. szám

(1912. január 21.) 16. szám.

9. oldal.

S Z A M 0 S

Magyar Kézimunka Ipar és Gépharisnyaköiöde

Szatniár, Kazinczy-u,

Női kézimunka különlegességek és rövidáruk raktára Villany erőre berendezett gép- harisnyakötőde kelengye és monogramhimzés vállalata.

GO

CL?

S

cc

GO

<3L>

eö

CG

vca

ISI

co

e

exá

c—

o>

S=3

<o

Sö

Értesítés!

Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy újonnan berendezett dúsan felszerelt kizárólagos kézimunka és rövidáru üzletem és hímző előnyomd Óin ban n. b. vevőim közkívánatára a technika legújabb gépeivel felszerelt

■ harisnyakötődét

rendeztem be, melyben kizárólag fővárosi munkásokkal dolgoztatok. — Elvállalok féríi, női és gyermek uj harisnyák kötését, valamint azoknak fejelését a legjutányosabb árban a legfinomabb selyem flór pamutokból készítve a legrövidebb idő alatt. — Egyben tisztelettel jelentem, hogy hímző előnyomdámban monogramok rajzolását teljesen INGYEN

eszközlöm, monogram és kelengye himeztetéseket igen jutányos árakban vállalok. — Kérve - - a nagyérdemű közönség szives támogatását, teljes tisztelettel - : =

Kereskedelmi bank palota.

uNger árminné.

fi} O

S"S

Sf

n

au

u zT

3 j Sfi. Bg

U1 •*

O»

S! =

Smirna párnák kezdve, anyaggal 16 korona. — Hintaszék terítő 30 korona. 1000 drb Rece tüll, vászon és congre kezdett futó millió anyaggal drbja 4 K.

Tisza István faluja.

— Milyen az élet Geszten ? — Szinte minden országnak eleven, előresiető fővárosán kívül van egy másik fókusa is,* ahol a tradíciók, a hagyományos törekvések, a megfontolt lendüiési erők központja van. Biharország nincs hijjával ennek. Geszt ez a második középpont; Geszt az a hely, a hova tekint mindazok szeme, akik büszkén egy kis országnak mondják ezt a vármegyét; Geszt az a község, melynek élete, hiie-neve szinte elválaszthatatlanul hozzá van tapadva ahhoz a földesur- hoz, akinek a neve forgalom nemcsak Bihar- országban, de annak határán túl is, amint dtcszerte az országban bölcsen tudja min- ezt ki. Akik a geszti akácok alatt jártak, éreztek, hogy ennek a nagy embernek a keze alatt formálódott ott minden. Érezzük, hogy minden eltörpül és kimagaslik a kegyelmes ur szikár alakja. És szinte úgy tetszik, mintha csak azért volnának itt utcák egymásbaboruló fasorokkal, házak szép magyaros, faragványos ducaikkBl, a templom árnyas gesztenyefak alján, lenn az éber kakassal, — minden mindeD mintt a azért lenne, hogy keretet adjon annak az egyszerű, méltóságos homb ku udvarháznak, amelyben a kegyelmes ur lakik. Meg az emberek sem olyanok itt, mint más faluban. Valami különös magyar erő nyilatkozik meg meg a köszönésükben is. Latszik rajtuk, hogy egy kivételesen nagy embtr előtt thnudak meg kalapot emelni. Ha egy geszti magyar ránéz az emberre s csak egyszeiüen annyit mond: Jó napot kívánok! — még ezen az egyszerű dolgon is megérzik, hogy Geszt valami más hely, mint egy akármelyik falu és hogy itt ha bármiről fognak beszélni, Tizza Istvánra terelődik a szó.

(A leveles láda).

Magyaros szivessógü úriember Tóth Mihály, a község jegyzője. Vele heszélget a tudósító, h rgy megtudja mindazokat a dolgokat, amiket a hivalalbeli uraknak itt a községházán kell számon tartaniok. Kérdezősködünk : vájjon a község múltjából nem maradt-e fenn holmi öreg irás egyről-más- ról. Maradt. Pennaforgató, meselő kedvű ember volt a múlt század elején Nagy Sámuel, a helység nótáriusa, ő fogta írásba mindazt, a mit még akkoriban összeszedhetett. Pergametes fedelű a könyv. Az első lapon a következők olvashatók nagy kanyargós betükhől.

Fekete

Geszt Helység Krónikája Készitótte Nagy Sámuel Helyiség nótáriusa 1827. 16. Martz.

Jegyzés; A Helység Ládájában tartassák és a Fő Bírák házán kívül ne adódjon.

Ebben a krónikában megírta nótárius uram, hogy a Fekete elnevezést megkülönböztetésül kapta a Helység a többi Geszt községtől, melyek az országban szanaszét vágynak. Az eiső irás mi a községről említést tesz a nótárius szerint 1401-ben kelt és ez nem más. mint Zsigmond király konfirmációs levele, melyet a geszti famíliának adott vala. Ezt a levelet, Írva lévén latin nyelven, később egy rúgott borjúért fordittatta le magyarra a község.

A Tisza-családról 1761-ben esik először említés. Tisza László contractusa révén.

(A krónika a Tisza-házról).

Nyomát találjuk Nagy Sámuel uram krónikájában nemcsak annak, hogy honnaa és hogyan származett Gesztre a Tisza-ház, hanem azt is főijegyezte a nótárius, hogy miként keletkezett a geszti udvar.

1763. A Camera idején semmi udvarház nem lévén, az uj uraság elfoglalta Őgye Házát, amely ott állott, hol most az udvari épület északi oldala van, idővel hozzáfoglalva még két takxas telket, a Varga Miliályét, hol mosta palotaáll és ifj. Bagdi Ferencet, hol most a szilfaerdő áll. Későbben Tisza Háznak a Zsoldos Józefnéét. Tisza László Urnák maga írása és Pecsétje alatt kiadott Contractussa szerént a Helység a Kis Geszti, Bogyoszló- házi, egész Vátyoni és Iklódi féle Be- gécsi s/4 pusztákért maguk ihatárával egybe árendába űzet 100 (száz.) K. forintokat; 1 fejős tehéntől 1 icce vajat, 1 sertéstől 2 garast, minden termésből, méhből, bárányból 9-edet, 2 ezer kéve nádat, uraság fűjéből 10 öl szénát kaszálnak, behordanak . . .

És igy tovább. Végül: a községek egy- egy hetest adnak az udvarba.

Már ebből a krónikából is látszik, hogy a helység sorsa, élete a .Tisza-házzal van összeforrva. Róluk esik az öreg írásokban a legtöbb szó.

(Geszt nagyközség)

Szinte példája ez a falu annak, hogy miképen alakul ki egy aránylag egészen kis község, ha kifogástalanul vezetik. A lakosság száma 1834. tiz évvel ezelőtt 1629 volt. Maroknyi falu, azonban egymást érik az építkezések, az újabb intézmények.

Uj községházát építettek, most építenek egy pompás orvosi lakot, külön rendelő épülettel. Artézi kutat furatnak, betonjárdát húznak a házak elé.

A közköltő mindössze 59 és fél százalék. A lakosság általában rendezett viszonyok között él, kizárólag földműveléssel foglalkozik. A község fejlesztésétől nem idegenkednek, a képviselőtestület rendszerint