Szamos, 1911. december (43. évfolyam, 275-298. szám)
1911-12-12 / 283. szám
(1911. december 19.) 283. szám. SZAMOS 3. oldal. Modern ruhafestés ír / THP \ TTTT? T) \ T Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. 1 AüiLri vegyileg száraz utóní Gjáriföüzlet: Szaímdr, Kossuílj £.*u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy. 17-, (Jítila-u. 2. Nagykároly»: Széclyeny>i*u. 34- Alapittatott 1886. Eladó egy Wágner-féle légkazános kettős SÖrCSapolÓ készülék és egy teljesen jókarban lévő, akár egy, akár két ló után vászonfedeles kocsi és egy sarok házas telek Árpád-u. 44. sz. alatt, melyben jelenleg is lőszer üzlet van. Mindezekről értekezni lehet Lindenfeld. DomokoSIlénál, Deák-tér. B. Vécsey-h. tudtukon kívül történt, ennek a tiszteletbeli kinevezésnek semmi személyi tendenciája nem volt s a fölterjesztés tartama is meg cáfolja ezt a feltevést. Közgyűlés az elnöki kijelentést tudomásul vette. Püspökök köszöneté. Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök meleghangú levélben köszönte meg a tör vényhatóságnak a plébánosi állás betöltése körül tanúsított figyelmet és előzékenységet. Firczák Gyula munkácsi püspök pedig a jubileumára küldött üdvözlő iratért fejezte ki köszönetét. Közgyűlés az átiratokat tudomásul vette. Különféle bizottságok megalakítása. Közgyűlés a közigazgatási bizottság tagjaiul dr. Farkas Antal, Jeney György, dr. Kelemen Samu, dr. Keresztszeghy Lajos, Pethő György és dr. Tanódy Márton bizottsági tagokat választotta meg titkos szavazással. Az igazoló választmány és valamennyi bizottság eddigi tagjaiból alakult meg, csupán a törvényhatósági tagok sorából kimaradottak helyeit töltötték be újakkal. Ily módon dr. Fekete Samu belekerült a közkórházi bizottságba, dr. Kelemen Samu a felső kereskedelmi iskola felügyelő-bizottságába, dr. Antal László, dr. Lénárd István és dr. Fischer József a szinügyi bizottságba. A jövő évi költségvetés. Miután a nyomda technikai okokból nem készült el a költségvetéssel, közgyűlés azt dr. Fejes István indítványára levette a napirendről s annak tárgyalására december 21-re rendkívüli közgyűlést tűzött ki. Szakbizottsági javaslatok. A gazdasági szakbizottság javaslatait közgyűlés változatlanul elfogadta. A vizve zetéki bizottság javaslata alapján pedig jóváhagyta a második végleges méretű vízvezetéki kút készítésére nézve Lapp Henrikkel kötött szerződést. Novák Lajos nyugdíjazása. A nyugdijválasztmány javaslatára közgyűlés Novák Lajos főszámvevőt saját kérelmére teljes fizetéssel nyugdíjazta, egyszersmind 35 évés szolgálata alatt kifejtett buzgó és hasznos munkásságáért jegyző- könyvi elismerést és köszönetét szavazott a távozó főszámvevőnek. A nyugdíjazás folytán Csaba Adorján főispán Litteczky István I. o. számtisztet helyettesítette a főszámvevői állásra. Nyugdíjügyek, Még két nyugdíjügyet intézett el a közgyűlés. D. Oláh Miklós utbiztos és Hegyi Kázmér erdővéd özvegyeinek nyugdiját állapította meg. TfATrS mérnöki irodáját ljr?A.JLi: Bercsényi-u. 33. szám alá helyezte át. Telefonszám 189, Novák Lajos főszámvevő 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A városi törvényhatósági bizottság tegnapi közgyűlésén tudtuk meg, hogy Novák Lajos föszámvevő 40 évi szolgálat után nyugatomba vonult. Ő saját szántából hagyta el a küzdőteret, amelyen negyven évén át különféle hadállásokban, de mindig csüggedetlenül harcolt a sáncok tetején. A közszeretet benne olyan férfiúra esett, aki a városi tisztikar jelesei között előkelő helyet töltött be s aki a városi élet szolgálatában minden alkalommal eredményes, odaadó és értékes munkásságot teljesített. Tiszteletre méltó pályafutása alatt az egész múltja változatosan folyt le. Főtulajdonai voltak az erős munkabírás, a gyors dolgozás, a jó kedély, az igazság szeretető, a kiváló eredmények biztosítása, a szorgalmas gazdálkodás és a barátság ápolása. Életrajzi adatai a következők: Novák Lajos született Fehérgyarmaton 1852 ben. Középiskolai tanulmányait a szatmári kir. kath. főgimnáziumban végezte. Számtiszti, adótiszti és főtiszti minősitését a szatmári és budapesti vizsgáló bizottságok előtt letett Szakvizsgálataival külön- külön szerezte meg. 1872—1875. években adótiszt volt Zilahon és Szatmáron, majd a szatmári illetékkiszabási hivatalhoz számtiszttó nevezték ki. 1876-ban a szatmárnémeti városi adószámvevőségnél számvizsgáló lett. 1880-ban választották meg főszámvevőnek. 1886-ban kinevezett főszámvevő lett. Szolgált az államnál 5 évet, a városnál 35 évet. Több éven átvezette a városi számvevőséggel együtt az adóhivatalt és 1887. év végéig a pénztárt. A városi adóhivatalt csak pár évvel ezelőtt választották el a számvevőségtől s igy a terhes munkát, a két fontos hivatal vezetését, szolgálati idejének legnagyobb része alatt egyedül végezte. Az egész tisztikart érdeklő több fontos határozatnak s intézkedésnek kigondolója, mozgatója és igy előidézője volt. Ugyanis pl. 1. A tisztviselőknek milleniumi ajándékát, azt ugyanis, hogy az 1896-iki szolgálati évük, mely a millenáris év, nyúgdij szempontjából egy helyett hatnak számit- tatik, ő gondolta ki s néhai Boros Bálint országgyűlési képviselő is az ő közbenjárására tette azt magáévá s igy igyekezett a közgyűlésnek e tárgyban hozott határozatát a belügyminisztériummal mielőbb elfogadtatni. 2- A városi nyugdíj-intézet megvalósításában s a nyugdij-szabályok megalkotásában, mint a nyugdij-bizottság tagja, tevékeny részt vett. 3. A tisztviselők általános fizetésren- dezésére több Ízben alapot keresett s jelölt meg a közönség megterhelése nélkül, sőt a rendezés keresztülvitelét hathatósan és nem eredménytelenül sürgette. 4 Összeállította a város pénzügyi helyzetét összefoglaló kimutatásban 1880-tól 1905-ig lerjedőleg, vagyis megírta a város zárószámadását a legérdekesebb 25 évről, mely munka a legbiztosabb tanúbizonysága az ő sokoldalú és eredményes tevékenységének. 5. A szinügyi bizottságnak és a gazdasági szakbizottságnak tagja lévén, mindenkor buzgalommal végrehajtotta azokat a fontos megbízásokat, melyeket onnan időn- kint kapott. 6. Tagja volt a közgyűlésnek, melynek legfontosabb tárgyai a főszámvevőtől származott évi rendes költségvetés és zaró- számadás voltak, melyeket mindenkor ő terjesztet elő. A városi tisztikar és vele együtt a nagy közönség meleg szeretettel ünnepelte őt 1905-ben, főszámvevői 25 évi szolgálata évfordu'óján. A tisztikar meglepte őt díszes emlékkönyvvel, mely magában foglalja minden tisztviselőnek sajátkezű névaláírását és megajándékozta értékes ezüst serleggel. Ezeket a kedves emléktárgyakat az egész tisztikar jelenlétében Kőrözmezei Antal főjegyző nyújtotta át neki meleg szavak kisé - rétében. A nagy közönség szine-java, 250 teritékü fényes vacsora keretében ünnepelte őt a Társaskörben, ahol a felszólalások mind az ő nemes egyéniségével s a város pénzügyi helyzetében elért nagyeredményü sikereivel foglalkoztak.
