Szamos, 1911. december (43. évfolyam, 275-298. szám)
1911-12-02 / 276. szám
1911. december 2. 276. szám. SZAMOS 3. oldal. Péuztárvizsgálat. Debreczeni István nagykárolyi polgármester f. évi nov. 25-én Nagykároly város hatósága alatt álló pénztárakat küldöttség közbejöttével megvizsgálta s azokat rendben találta. A feleség ellen. Hétfőn délután a nagykárolyi Nonn féle téglagyár mellett az országúton cirkált reedcrörjárat az ut szélin levő árokból keserves nyögéseket hallott. Odamentek és a pocsolyás árokban egy több sebből vérző parasztasszonyt talállak. Kiemelték az árokból és beszállították a közkórházba. A súlyos beteg asszonyt a rendőrség kihallgatta és előadta, hogy Bálint Máriának hivják, Mezöíeretnre való. Az urával összeveszett, mire az ura a nála volt bottal véresre verte és bedobta az árokba. Az asszony, akinek életben maradásához kevés remény van, a bestiális férj ellen bűnvádi feljelentést tett. Ismét vonatelgázolás. Csak a napokban adtunk birt egy vonatelgázolásról, most újabb vasúti szerencsétlenség esetét jelenti tudósítónk. A Nigysomkutról Erdőd felé haladó vonat elütött egy szegény süket cigányt, Kovács Lajost, aki a sinek mentén haladt. A voaatvezető csak húsz lépésről vette észre az embert, mert nagy köd volt. Ekkor fékezett is, de már nem lehetett megállítani a vonatot, igy az elütötte az öreg embert s agyongázolta. A vizsgálat folyamán megállapította a hatóság, hogy a vonatvozetőt nem terheli felelősség a balesetért s az eljárást megszüntette ellene. Tűz Kisszokondon. A napokban Kis- szokond községben meggyulladt id. Argye- lán Mitru szalmával fedett istállója, amelytől a szomszédos melléképületek is lángba- borultak s porráégtek. A hatóság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy miként keletkezett a tűz. Kuruzslás az iszákosság ellen. A sok iszákosság elleni szerben most egy újabb gyógymód került: a kuruzslás. Ezzel a gyógyszerrel egy felsőboldádi cigányasszony akarja kigyógyitani a részeges férjeket s felkeresi az asszonyokat s igen olcsó pénzért kigyógyitja a legrészegesebb embert is a betegségéből. Beállított Laboncz Demeternó felsőboldádi asszonyhoz is, akitől 220 koronát csalt ki a kuruzslásért rövid idő alatt, sőt még azt is megígérte, hogy két faluja- beli haragosát is elteszi láb alól. Mivel azonban az urát sem gyógyította ki szenvedélyéből, a haragosokat sem tette el láb alól, Labonczné is észrevette, hogy becsapta a cigányasszony s feljelentette a csendőrsé- ahol megindították a cigányasszony ellen az eljárást. Újítás az intcrurbán telefonnál. A magyar királyi posta és távirda vezérigazgatósága 8687—1911. sz. rendeletével megengedte, hogy a távbeszélő állomások előfizetői saját állomásukról biztosítók nélkül is folytathassanak interurbán beszélgetéseket abban az esetben, ha a beszélgetési djjat a távbeszélő hivatalnak előzetesen beküldik, vagy a hivatalnál előre lefizetik. Öngyilkosság 80 krajcár miatt. A halál gyorsan lovagol, az öngyilkosok még gyorsabban. A szerencsétlenek legnagyobb része nem a saját hibájából jut az öngyilkosságig. A legtöbbjét belehajszolja az élet. A külső viszonyok, rósz szociális helyzet, meg a társadatom, az emberek néba szándékosan, néha szándékon kivül. Elbuktatjuk, aztán lehetetlenné tesszük számára a föl- emelkedést és csak akkor szánakozunk, ha halálba kergettük. Mi öljük meg őket nagyrészt, úgy lassankint, egymásután az életkedvüket, aztán a lelkűket, néha a becsületüket, jövőjüket, később aztán az életüket is. Az utóbbi időben gyakran találkozunk apró hírekkel, amelyek hat—tizenkét éves gyermekek öngyilkosságáról adnak hirt. Most egy tizenkét éves fiú: vonat elé vetette magát. Pedig nem volt reá semmi oka. Mert azt nem fogadhatjuk el okozatnak, hogy a fiú, Gazda István nyolcvan krajcárt lopott a gazdájától, aki korcsmá- ros. A korcsmaros hamarosan észrevette hogy hiányzik a pénz, kereste a liut, de nem találta, mert az a padláson bujt meg. Hogy a fiút előcsalja rejtekéből, elkiáltotta magát: — Majd hívom a csendőröket, azok megtalálnak. A kis Gazda István megijedt. Megvárta mig besötótedett, azután lemászott a padlásról, kiment az állomásra és a gyorsvonat elé vetette magát. A vonat kerekei darabokra tépték. Kelim», elcstf szórsKozIs! A „HÄZÄiVT kávéházban még eddig nem látott, rendkívül érdekes, szemet nem rontó mozgó - fényképek á la Uránia — kei uek bemutatásra A rendkívül árdskes műsor a kővetkező 1. A szegény ház lakója, (dráma). 2. Búcsú Indiába, (látványos). 3. Az árva fiú szernncséje, (humoros). 4. Az obsitos, (nagyon humoros). 5. A vetélytárs, (nagy dráma). 6. Aki korán kel aranyat lel, (hum). 7. A nagy bukás, (dráma). Vasárnap délután nagy előadás. Beíépő-díj nincs I Szolid kiszolgálás! Tiszta italok ! Szives pártfogást kér Weisz Izidor kávés. Óra és ékszer karácsonyi és újévi ktilö nleg ess égek ajái)dék*tárgyak ENGEDNÉL, Deák-tér 9. Ég az adóknnyv. Alváea, egy kis oláh község Aradm -gyében Nagyon kis község és nagyon szegény emberek lakják. Vanyadt, sápadt arcukon mégis az öröm pírja ragyogott a napokban. Eddig ki nem derített okból kigyulladt a községháza, amely a nagy szélben hamarosan hatalmas lángokkal égett. A csendőrök puskatussal zavarták a népet a tüzet oilani, de azok nem mentek. — Hadd égjen oda az adókönyv — mondták boldog molylyal, nézték az adókönyvet puszti tüzet. A községháza teljesen leégett Furcs:. lehénvásár. Nagy Miklós fehérgyarmati gazda az országos vásár alkalmával egy tehenet vett egy cigánytól, akinek a tehén árát annak rendje és módja szerint ki is fizette. Egy félóra múlva Nagy újból összekerült a cigánynyal, aki ekkor visszakövetelte a tehenet s azt állította, hogy Nagy nem fizette ki a tehén árát. Ekkor a csendörség is közbelépett s a cigány elkotródott. Mikor nagy hazafelé hajtotta a tehenét, az országúton a cigány egy másik társával megtámadta Nagyot s a tehenet elvettek tőle. A csendőrség kinyomozta, hogy a cigányok Kardos János és Kardos Juliánná sármunkás cigányok voltak s megindította ellenük az eljárást. Tolvaj cigány. A szolnoki állomás- főnökség jelentést tett a csendőrségen, hogy valaki a tehervonat kocsiját feltörte s az ott elhelyezett hordókból 54 liter bort ellopott. A vizsgálat folyamán megállapították, hogy a lopást Petyke György szatmári illetőségű cigány követte el, aki egy más ügyből kifolyólag a szatmári kir. ügyészségnél tölti büntetését. Az eljárást ezért a lopásért is folyamatba tették ellene. Születés, halál, házasság. A szatmárnémetit I. kerületi anyakönyvi hivatalban 1911. dec. hó 1-ón következő bejegyzések történtek: Meghaltak: Izsák Piroska 14 napos és Wieder Adóit 1 hónapos. Születés és házasságkötés nem történt. Főszerkesztő: Dr. Shik Elemér. Felelős szerkesztő : Dénes Sándor. Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogv 18 év óta fennálló jó hírnevű ül czipész üzletemet Sü Kinizsy-utca 49, szám alól Arpád-ufcza 6*. szám alá Kassay Károly sarokházába) helyeztem át és újonnan berendeztem. B. pártfogást kérve kiváló tisztelettel: Váry József, úri és női cipész! legolcsóbban Z*L beszerezh etők szám alatt.
