Szamos, 1911. december (43. évfolyam, 275-298. szám)
1911-12-05 / 278. szám
(1911. deeeinber 5.) 278. szám. SZAMOS 3. oldal. Gallérok gó'zmosása = ÍJJV T(* Mezimunkák, glacé kezíyük, tükörfénynyel hófehérre 1 1 1 ^u|oro^ szőnyegek tisztítása. Gyár főüzlet: Szalmát*, Kossal^ ß.-u. 10- felvételi üzlet: Kazinczy. 17., Gltíila-u. 2. NagpVtrolp: Széclpenpi-u. 34- JUapittatott 188© Óra és ékszer karácsonyi és újévi legolcsóbban különlegességek ajár}dék*tárgyak “beszerezhetők ENGEDNÉL, Deák-tér 9. szám alatt. Ma ssenzdeziós kiállítás a Kardos Divatudvarban. Nappal Szatmár éjjel Mucsa. — Levél a szerkesztőhöz. — Kedves Szerkesztő ur I Nemrégiben kerültem ide Szatmárra, amelyről mindig azt hailo' tam, hogy egy amerikai gyorsasággal fejlődő város, amelynek a vetélkedése a megyei székhelylyel nemcsak aiéie Nagykőrös—kecskeméti torzsalkodás, hanem komoly törekvés, amelynek alapja a gazdasági, kereskedelmi, ipari és kulturális eiörehaladas és fejlettség iránti törekvés. Ennyit tudtam eddig Szat- márról, no meg azt, hogy itt lakik az ország egyik elismert jónevü krimiualistája, dr. Kelemen Samu, aki egyszersmind képviseli is a nemzet tanácsában Szatmár szab. kir. város közönségét. Ugyebár mindez nem sok, amit mi, mondjuk, a Királyhágón túl tudunk Szat- marroi, de mindenesetre elég arra, hogy szimpatikusnak lássuk ennek a városnak külső megnyilvánulását, még ha mint pl. a Szerkesztő ur lapja, nincs is egy polttikai b'teu Kelemen Samuval. De hiszen nem erről akarok én most egy kissé csevegni. Hanem arról, hogy mmént egészül ki a mi hiányos tudásunk, a személyes tapasztalatokkal. Hát erről azután már hasatokat lehetne írni, de semmi kedvem sincs Szatmári — a szatmáriaknak felfedezni. Csak néhány rikitó szint akarok kihozni ide a nyilvánosság elé, amelylyel igazolni akarom azt, amit címül Írtam cikkem elere és amit a „Szamos“ egyik nem regiben megjelent vezércikkéről loptam le. A postáról volt ott szó. A mintapostáról, a tökéletesen funkcionáló jeles intézményről, amely a postaigazgatóság kegyes nemtörődömsége következtében sehogysem illeszkedik hozza Szatmár forgalmához, Szatmár közgazdasági életéhez. Valósággal falusias viszonyok uralkodnak e téren, Szatmárban is, a varmegyében is. De vegyük előbb a szatmári postát. A hivatalnokok túl vannak terhelve munkával és igy idegölő, lelket- testet emésztő a foglalkozásuk, amely mellett felelősségteljes is. Két-három hivatalnokkal el lehetne intézni a dolgot, de a nehéz milliókat jövedelmező postának nem jut erre. Miért ? Mert a postaigazgatóság egyszerűen nem akarja meglátni a túlterhelést, amelyben a hivatalnokoknak részük van és nem akarja kellőképpen kiszolgálni a közönséget. A hivatalos órák a rendes postai küldeményekre délután 6 óráig tartatnak. Éppen úgy, mint Batizon vagy Zajtán. Ami levél azután kerül a postára, az már csak másnap megy el. Pedig még a hivatalok sem igen készülnek el a postájukkal, hát még a kereskedők. S igy aztán mindennek elintézése késedelmet szenved Minden ilyen nagyobb városban legalább 9 óráig lehet ajánlott levelet feladni, de persze ahhoz is egy-két hivatalnokkal több kellene. De sétáljunk tovább a mi gyönyörűen ellátott postahivatalunkban. A telefonközlekedés 9 órakor megszűnik. El van zárni Szatmár a nagyvilágtól. Megszűnik im'nden kapcsolata egy ilyen élénk kereskedelmi életet élő városnak a világgal, az ország más részeivel. A nagyobb vidóki városok legtöbbjében teljes éjjeli szolgálata van a telefonnak, de mondjuk itt elég volna egyelőre csak 12 óráig. Egy kisasz- szonnyai kellene csak több s ezt az óhajtást is teljesíteni lehetne. De beszéljünk arról a valóban ■elszomorító tényről, hogy a megye egyáltalában nincs Lekapcsolva a telefonforgalomba. Hiszen ez már nem Magyarország, nem is a Balkán, hanem egyenesen a zulukafferek esete. Egy csomó élénk kereskedelemmel biró mezőváros ne tudjon érintkezni Szat- márral, mert a debreceni postaigazgatóság nem tartja szükségesnek a telefonösszeköttetést létesíteni. Mi erdélyiek mindig panaszkodunk, hogy az anyaország nem törődik velünk. De a legutolsó havasi jegyzői hivata’ban is van telefon, ott is érzik, tudják, hogy bele vannak kapcsolva az ország életének vérkeringésébe. De külömben mit panaszkodjak én a vidékért. Mi itt helyben Szatmáron, a múlt hó első napjaiban kértünk telefont egy hivalal részére és ma még nem tudunk róla semmit. De nem is folytatom most tovább, mert igy is hosz- s^ura nyúlt panaszos levelem. A Szerkesztő ur szives engedelmével majd egyszeregyszer feljajdulok még. Mert azt tapasztalom itt, hogy a város, a polgárság megteszik a kötelességüket a közzel, a város fejlődésének követelményével szemben, csupán az állam nem teszi meg, illetőleg az államnak arra hivatott közegei — mint pl. a jelen esetekben a postaigazgatóság — nem akar tudni Szatmár segítéséről. Erre pedig a sajtónak a kötelessége serkenteni, az ilyen kérdéseket ébren tartani, azok teljesítésére a közvéleményt kialakítani. Prince. c* Á T mérnöki irodáját VJ*A1X Bercsényi-u. 33. szám alá helyezte át. Telefonszám 989, A keskenyvágányu forgalmi akadály. Szatmár, dec. 4. Nem akarunk unalmasak vagy banálisak lenni: nem hangoztatjuk azt, hegy a mi áldatlan kisvasutunk képtelen arra, hogy a forgalmat, amit lebonyolít, közmegelégedésre bonyolítsa le, mert belátjuk, hogy még egy rossz vasút Í3 jobb, mintha semmilyen sem lenne. Azután meg annyit foglalkoztunk már a kis vasút ezen oldalával, hogy a panaszra való okszolgáltatásban oiy sokoldalú jármű sem tud már uj dolgot produkálni a forgalom le nem bonyolítása körül. Újabban azonban egész ösmeretlen s e nemben még szokatlan specialitásként mutatja be magát a Zsuzsi néven közszidalomban álló jármű. Azaz nem is jár az a jármű,, hanem éppen ellenkezőleg ellenjármü. Áll. És mint ilyen, nemcsak nem közlekedési eszköz, hanem egyenest forgalmi akadály. Ezt a ritkaságot se minden közlekedési eszköz produkálja: egy vasút, mint forgalmi akadály. Az eset az, hogy az utat, amely az Árpád-utcától a vasuli állomáshoz vezet, most javítják s ezért el van zárva a kocsiforgalom elől. A kocsik ilyeténképpen kénytelenek körül, a mellékutcák felé menüi az állomáshoz. E sorok Írója már két-három Ízben volt tannja annak, hogy mi történik abban az időben, mikor a kocsik az esti hétórás vonatokhoz igyekeznek. Körülbelül ebben az időben érkezik be a bikszádi vasút is. A vasút * felhúz“ a miatt a raktáron levő Üzlet áthelyezés Férfi öltöny szövetből . . 6 frt. 40 kr.-trtl. Férfi nadrág szövetből , . 1 frt. 29 kr.-tól. Fin gyermeköltöny szövetből í frt. ío kr.-tól. Munkás erős nadrág . . 1 írt. lo kr.-tól. rőíös, diVat, föz férfi is női rakást leszállított árban árnsitom. WEISZ IGNÁCZ Várdomb-u. 2. 1 vég vászon . . . .4 frt. — kr.-tól. 1 vég kana\á8z . . .4 frt. 40 kr.-tól. Kosztüm kelmék . . .— frt. 42 kr.-tól.----- Becses pártfogást kór ---■ ■ a karácsonyi és újévi nagy szenzácziós vásár EGNYILT a Szatmári Bazárban Játék, porcellán- és emaille-edények, emléktárgyak, háztartási cikkek és díszműáruk nagy raktára. Viszonteladóknak kedpártfogást «“kl- BlatniczHy JstVán váló tisztelettel Kazinczyutcza ío. sz.
