Szamos, 1911. december (43. évfolyam, 275-298. szám)

1911-12-28 / 295. szám

Előfizfttéai dij :

Helyben: 1 évre 12 K. >/i évre 6 K. l/i évre 3 K, 1 hóra 1C

Vidékre:.. .. 16

............ 8 .. ,. .. 4..........1‘5(

Eg

y szám ára 4 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

Rékóczi-utcza 9. szám. eh Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatm&ron, a lap kiadóhivatalában

fizetendők.

Hirdetések:

féazpénzfizetés mellett, a ieRintínvnaabh irhán atnek. — Ai apróhirdetéses knzn*t minden sző 4 flílAr. Nyilttér sora 20 tiller.

u v b* O JUaiUlbf UU liVim IO as I

mások keserves szerzeményén. Ma nincs hitel. A tisztviselő nem igen ihatik hitelbe, mert bizony a korcsmáros oda mondja neki, hogy akinek, pénze nincs, «igyék vizet. Nagyon helyes eljárás ez. Mert ha nem futja ki a bor ára a magunk tisztes keresményéből, ne pályázzunk a mások zsebére, [gaz, hogy a más borát meginni, a más pénzén inni, elég olcsó mulatság. Csak egy különös szerkezetű gyomor igényeltetik hozzá, amely képes legyen a pótyabort befogadni. De jusson aztán eszünkbe az is, hogy a korcsmáros sem meríti a bort a Szamosból s hogy a karc l:adő is a nekünk hitelbe adott árut szintén hitelbe vásárolta. Azaz fizess vagy koplalj, mert a hitel csak a következő hó 1-ig terjed s ha ekkor nem egyenlíted ki' a számlát, bizony éhen veszni enged a kereskedő, pók, hentes meg tejes. Minthogy pedig, kielégítve mídezeket, itókára semmi sem marad s minthogy a családi meg drágasági pótlék rovására inni nagyon is kockázatos dolog, nem marad más hátra, mint a férfiúi erények legszebbikéhez, az enmegtagadáshoz folyamodni. De meg, ha íz erkölcsi tökéletesség elérése után vágyunk s ha az állati sorba sülyedt népün- íot az őt megillető helyre, embersorba /isszaemeini akarjuk, ezt csakis a népautóink által megjelölt utón és módon érietjük el, vagyis ha mozgalmukhoz csatla- tozva, velük vállvetve küzdeni fogunk az »lkohol ellen.

Erősítsen minket s a mi derék tanítónkat eme nehéz küzdelemben az a ludat, logy mozgalmunk által sok sok családipának s sok-sok gyermeknek a háláját ogjuk kiérdemelni.

Lelkész.

ami mellett folyó számlára 510, csekkszámlára 252 és a postatakarékpénztárnál 107 millió helyeztetett el. 1910 végén tehát a magyar pénzintézeteknél összesen 4543 millió volt elhelyezve, 500 millióval több, mint az előző évben. És. ebbe a rengeteg summába még nincs belefoglalva az a nagy összeg, amelyet a lakosság értékpapírokba, járadékokba, záloglevelekbe fektetett, amely téren az előző évekhez képest szintén lényeges emelkedés konstatálható.

Mindezek a számadatok magukért beszélnek és fölöslegessé teszik terjengős kommentálását annak a ténynek, hogy a mostani kormányzati irány bizalommal tölti el az országot és. kézzelfoghatóan emeli a lakosság jólétét.

Nyakkendő, zsebkendő és kézelőgomb különlegességek Ragályinál.

Dfi: KELEMEN SAMU

ügyvédi irodája továbbra is régi

helyén (Deák tér, Takarékpénztár- Jlj

épület) maradt. --------- |L l|

r m

érnöki irodáját

Vjr^iJLX Bercsényi-u. 33.

szám alá hely .zte át. Telefonszám 189,

T aniióink mozgalma,

(Hozzászólás.)

Olvasva a helyi lapokból a tanítók alkoholellenes mozgalmát, eszembe jut Aranyszáju Szent János eme mondása : „Az iszákost felesége gyűlöli, gyermekei rettegnek tőle, mindenki megveti, az iszákos rosszabb az állatnál.“

Noha a jelen drágasági viszomyok kö zött nem igen jut itókára. annál nagyobb bűnt követ el a családapa, ki m >gis szeszre költi el csekély fizetésének bármilyen parányi részecskéjét is Elfásult apai szív kell ahhoz, hogy maga bort iszik, családja meg nélkülöz. A tanítóság azon elhatározásával, hogy lemond a szeszes italok élvezetéről, a legszebb férfi erénynek, az önmegtagadásnak adja tanujelét. Olyan magasztos célt tűzött maga elé, melvért a társadalom tiszteletét és háláját a legnagyobb mértékben kiérdemli. Igaz, hogy a múltban, mikor a megélhetés könnyebb volt, a feöny- nyelmü ember akkor sem tudott fizetéséből megélni, de legalább korlátlan hitelt élveGazdasági erősbödésünk.

A kormány közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt az 1910. évi zárszámadásoknak és az ország műit évi közállapotairól szóló jelentésének a parlament elé való terjesztése alakjában rideg számadatokkal fényesen bebizonyította, hogy úgy az államháztartás, mint aí országnak, a lakosságnak jóléte a koalíció uralma alatt tapasztalt hanyatlás után újabb, örvendetes és az állandóság minden kritériumával biró lendületnek, emelkedésnek inoult a ino-tani kormányzat alatt, amely programmjában tudvalevőleg az ország belső politikai és gazdasági konszolidálását és a külföld előtti hitelképességének emelését tűzte ki egyik főfeladatául. *

íme a köteteket beszélő legfőbb számadatok:

A múlt évi államháztartás zárszámadásai szerint 1910-ben a rendes kezelésben 177 millió volt a felesleg, mig a költségvetésben a rendes kezelés iölőslege gyanánt csak 50 millió korona volt előirányozva, az eredmény tehát 127 millió koronával kedvezőbb az előirányzatnál. A rendkívüli kezelésben 50 millió korona hiány volt előirányozva, ezzel szemben a valóságos hiány 73 millió korona volt. Végeredmény gyanánt megállapíthatjuk, hogy az 1910. évi zárószámadás 104 mi lióval kedvezőbb az 1910. évi költségvetésnél. Ami a pénztári kezelést illeti, az állam ösz- szes bevétele 173 millióval haladta meg az összes bevételeket.

A magyar állam pénztári készlete az 1910. év utolsó napján 151.710,000 korona volt. Az állami vagyon tiszta gyarapodása 163 millió korona volt. Az állam egész vagyonát a számvevő- szék az 1910. év végével 2.284,333,000 koronára becsüli

A lakosság jólétér ek fellendüléséről pedig az ország közállapotairól szóló kormányjelentés tesz bizonyságot, kimutatván, hogy a lakosság által 1910- ben a pénziirézeteknél elhelyezett Takarékbetétek az előző éviekhez képest 360 millió koronáról 36 74 millióra, tehát 1085 százalékkal emelkedtek,