Szamos, 1911. december (43. évfolyam, 275-298. szám)

1911-12-24 / 294. szám

4 oldal. SZAMOS (1911. deaembw 34' 994. mám. roppant befolyást, melyet a Jézus műkö­dése a lelkek világára gyakorolt Mi volt az emberiség a Jézus eljöve- tele előtt ? Az önzés, a babona, a tudatlan ság tartotta fogva a lelkeket. Egyik nemzet a másik ellen halálos ellenségeskedésben. Még egy ugyanazon nemzet tagjai is szi­gorú osztályelkülönözésben éltek s az osz­tályharc engesztelhetetlen gyűlölködésben folyt. A felebaráti szeretet csak az érdek­közösség eseteiben nyilvánult. Minő más világ hajnala derült a Jé­zus eljövetele után. Mennyi és miiy ma­gasztos érzelmek előtt nyíltak meg a millió és millió szivek addig elzárt ajtajai. A .szeresd felebarátodat, mint tenmagadat*, vagy még tovább: .áldjátok azokat, akik titeket átkoznak“ magasztos parancsai egy uj és ismeretlen jövő elé állították az em­beriséget. És milyen j,övő tárul elénk, melynek a jászolbölcsőben fekvő kisded volt meg­alapítója ? Beszélnek a Jézus tudományának teremtő és atalakitó erejéről azok a hatal más intézmények, melyek az emberi nyo­mor enyhitésére, a könyek letörlésére, az elhagyatottak gyámolitására létesültek. Mind­ezek felett beszél erről a szeretetnek lelke, melyet az evangyéliom hirdetése és köve­tése ébresztett az emberek sziv-világában. A hitetlen, a kételkedő, a vallás- csúfoló is elismeri ez isteni tudomány át­alakító erejét a múltban, de feleslegesnek tartja azt a mai időben, amikor az előha­ladott műveltség magaslatán álló ember ér­zelem világát, eléggé finomultnak tartja a Jézus tudományának elfogadása nélkül is. Óriási tévedés! Tagadhatatlan, hogy a mai kor embere érzelem világában nem hasonliiható a régmúlt világ embereihez, de éppen az a baj, hogy a mai, műveltségére hiú században, háttérbe szorittstik a Jézus tudománya. Az a baj, hogy e tudományt lenéző gúny mosoly nem engedi diadalra jutni a szivekben az evangéliumot. Ha a mai kor szivébe zárná az „égi tudományt“, nem törne ember-ember tarsa ellen. Azok, akik e tudományt támadják, nem veszik észre esztelen harcuk szomorú eredményét, mert minél inkább elhomályo­sul a Krisztus képe a szivekben, annál sö- tétebb otthona lesz a bűnök seregének. Avagy a rablással párosult gyilkosságok megdöbbentő szaporodása nem ezt jelenti-ó ? Avagy a maga hazájának történeti multjá val, művészeti fenségével dicsekvő nemzet nem azt bizonyltja é, mikor a maga túlere­jének tudatában reá ront a másik ártatlan nemzetre s megindítja a mai kor egyik leg­szégyenletesebb hadjáratát: az olasz—török háborút? Mit hirdet, mit igazol ez ? Azt, hogy hiába a tudományos elő- haladás, hiába a művészet fensége, hiába a műveltség; az emberben ma is az állat nyilatkozik s rombol, pusztít érdeke kielégí­téséért, mihelyt nem a Jézus tudománya lesz tetteinek irányitója, mihelyt eltér arról az útról, mely felett a bethlehemi csillag fénye tüudököl. Vissza a jászolbölcsőhöz! Megnyitni a sziveket a Jézus tudománya előtt 1 Ha a betlehemi csillag fénye hinti su­garait az emberiség életutaira és e csil­lag fény vezérli lépteit, ha kél a vágy az egyesek ajkain, mint a pásztorokén: .men­jünk el mind Bethlebemig és lássuk a dol­got, melyet megjelentett az Url* Ha a Jé­zus tudománya nemcsak bearanyozza a szi­veket, hanem az ő szellemében létrejött tettekben nyilatkozik; ha a csuládok körébe visszatér az evangéliumi szeretet; ha az államok vezéralakjai lelki világukat oda vi­szik beültetni ama kisded szellemével a jászolbölcsöhöz ; ha a krisztusi szeretet szent érzülete karolja át az emberiséget: akkor dicső jövő derülend reánk, akkor méltóan lesz megünnepelve a Karáosony ünnepe, akkor nem angyali seregek, de boldogság­ban élő embrrok ajkai fogják visszhan­gozni. nem a bethlehemi mezőben többé, hanem egész földkerekségén: „dicsőség a magasaágos mennyekben az Istennek, mert ime, lett a földön békesség és az em­berekhez jó akarat“. Papolczy Zoltán. Berendezett nenesaerek, bórön- dök és úti plaidek Ragályinál. MAGASIN I ORIENT KONSTANTINÁPOLY. Saját érdekében olvassa el! a legkülönbözőbb nagyság* ban megtekinthetők vétel- kényszer nélkül a Szatmári Asztalosok Bútorcsarnokában Hám Jáqos-n., dr. Vajag Karóig nr házában D. e. 9 —12-ig, d. u. 2—6-ig. legszebb Karácsonyi ajkadat Fizetési kedvezményeket nyújtunk. Valódi antik perzsaszőnyege­ket készpénzen is megveszek. A n. é. közönség figyelmét el ne kerülje a nagyszerű kirakat. Juwel égető gépek, hozzávaló fa­dobozok Ragályinál. v A tűzoltók ünnepe. A tüzoltóserleg felavatása. — Saját tudósítónktól. — SzHtmár, dec. 23. Sf.ép ünnepet ült tegnap este a szat­mári tűzoltóság. S<ük körben, a tűzoltó testület, rendőrség, csendőrsóg és meghí­vott vendég részvételével avatták fel azt a díszes serleget, amelyet a veszprémi orszá­gos tüzoltóversenyen az ország egybegyült tűzoltósága elől első díjként vitt el a szat­mári tűzoltóság. Szinte sajnálni tudjuk, hogy ezt az ünnepséget ilyen szűk kőire szorította a rendezőség, mert — ha van ünnepély, amelyhez jussa van a köznek — a tűzoltók ünnepe az. Nemcsak a testületnek ünnepe volt ez, hanem az egész városé, mert az, hogy Szatmár tűzoltósága az egesz ország hí sonló testületéi elől elvitte az első dijat, nemcsak dicsőséget, hanem jóleső meg­nyugvást is keltett a város minden lako­sában. A bankett az Európában volt, ahol Schwartz Miska kitűnő etele, itala mellett az intim társaság a hajnali órákig a legme­legebb hangulatban maradt együtt. Természetesen tósztokban sem volt hiány, amelyeknek zöme Szatmár kitűnő tűzoltóságának eddigi működésére és to­vábbi fejlődésére hangzottak el. Angol czilinderek, kemény puha kalapok Ragályinál. Üdvös újítások a szatmári postán. Beszélgetés a postafőnökkel. Szatmár, dec. 23. A postát megszoktuk már csak ekkor emlegetni, ha valami panasz van ellette, ha valami nem tetszik a közönségnek, ha vélt vagy tényleges kifogásolni valónk van. Még jó, hogy az emberek nem kizárólag az újság révén ösmerik a postát, mert innen nézve úgy fest, mintha a posta az államnak az a hivatala lenne, mely állan­dóan gondoskodik arról, hogy a közönség­nek legyen mi miatt panaszkodni. Minthogy azonban saját tapasztalata­inkból tudjuk, hogy a posta ezenkívül még más lényeges, létérdekeket érintő szolgála­tokat is lebonyolít, még pedig mintaszerű pontossággal, az eddigi egyoldalú s a kö­zönség panaszaiból merített információinkat kiegészítettük a posta részéről beszerzett tájékoztatóval is. Annyival is inkább szükségét láttuk ennek, mert örvendetesen tapasz taltuk, bogy a közönség részéről felhangzó pana­szok az utóbbi időben mind ritkábban hang­zanak fel, amiből azt a megggyöződést me­rítettük, hogy a posta nem hagyja figyel­men kívül a közönség panaszait s az igé­nyek kielégítésére minden tőle telhetőt megtesz. Felkerestük hivatalában Sipos Gyulát, a szatmári posta főnökét, aki a legnagyobb készséggel adta meg felvilágosításait a pos­tánál történt és tervbe vett újításokra vo­natkozólag. Elmondotta a postafőnök, hogy min­den egyes panaszt, amelyet akár lapunk utján, akar hivatalos utón juttatott elébe a közönség, gondos vizsgálat tárgyává teszi s igyekszik, hogy azokon a rendelkezésére álló eszközök segélyével segítsen.

Next

/
Thumbnails
Contents