Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)

1911-11-10 / 257. szám

(1911. november 10.) 257. szám. SZAMOS 3. oldal. volna segíteni, mert az utca ezelőtt 3 évvel már csak 8 — nyolc — házból és csupa olcsó telekből állt. Azóta 11 uj ház épült benne, szigorúan betartva a kiszámított cső dás töréseket. Mind ennek dacára az utca képe úgy nagyjából kedves, elég intelligens, egyszerű pallér stílben épülve. Van az u'cának egy gyakorló iskolája, csak egy vége, (a másik vége be van épilve) és 3 villanylámpája. Van továbbá reménye és örökös friss sara, a mi a többi utcának nincs. Nincs azonban forgalma, (nem lehet végighajtani) mert nincs útteste szegénynek. Van bár két tanácsi határozat, az utca ki- kövezését illetőleg ; mivel pedig az Utca nem akar magától, a határozatok dacára kiköve- ződní, némi tanulságos szórakozás is jut az utca lakóinak. Az oda tévedő kocsik ten gelyig sülyedősdit játszva, 1—2 óráig tarta­nak egészséges beszédeket, csak felnőttek nek! A sülyedősdi után következő kihuzósdi nem mindig sikerülvén, gyönyörű lóidomi- tási mutatványok után a kocsi ott marad, esetleg jobb szárazságig, mint tavaly nyá­ron Persze az egyszer itt póruljárt kocsis, többé ebbe az utcába nem teszi a lábát, igy a lakók se bérkocsit, se szállító kocsit nem kaphatnak minden időben. Most pld. tekintettel az állandó nagy esőzésre, lehe­tetlen megrakott szekérrel az utcán végig menni. Talán csak nem fogja az illetékes ha­talom merészségnek minősíteni az utca la­kóinak, alázatos és végtelen szerónv kó réseit, hogy legyen tekintettel fejlődésére és adjon legalább követ, mert maguk is inkább kikövezik már, ha máskép nem megy; adjon még legalább két villanylámpát, hogy agyon ne üssék magukat, — úgyis kevesen van­nak, ha este a hold világa el-el bujogat; legyen tekintettel egészségükre is és ne en gedje, hogy az udvari, házi, konyhai s egyéb levek az utcára csörgedez :enek, legkedve­sebb szomszédok ablaka alá. Egy szivárvány utcai lakos. Ügyes riportert :: . : keres =." ........" eg ész napi foglalkoztatásra a „Szamos“ szerkesztősége. Csak olyan ember jelentkezzék d. u. 3-5 között, aki szeret dolgozni és tud Írni. Szatmárnémeti, 1911 November 10­Av. Andr. Milyen Idő várható 7 A meteorológiai int. jelentése. Nyugaton hőemelke­dés, elvétve eső és ke­leten éjjeli fagy. Sürgönyprognózis: Nyu­gaton enyhébb, elvétve csapadék, keleten éjjeli fagy. Déli hőmérséklet 9'6 Celsius. Kint jártam az uj városrészben, a Szentvér mellett, a hol ritkábbak a házak, tisztább, üdébb, szabadabb a levegő. Úgy érzi itt magát az ember, mikor a város fullasztó porten- geróből kiér, mint a börtönből megszaba­dult rab, midőn becsapódik mögötte a nagy épület kapuja: föllélegzik. Mintha szebb, barátságosabb volna itt minden, az embe­rek is olyan ismerősek, barátságosak s olyan végtelenül naivak, bámészkodók. Szép, igazán szép őszi délután volt akkor; nem olyan, aminőt jól, vagy rosz­szul összeeszkábált novellákból lehet kép­zelni. Nem volt különös varázsa, csak a nap sütött olyan ősziesen, mintha igazat akart volna adni a poétáknak, igazolni akarván, hogy halódik a természet. Hol kisütött, éltető meleget lövelve szerteszét, hol pedig eltakarta arcát a felhő foszlányok mögé, mintha szégyelte volna, hogy ő, mint ilyen késői vendég, még mindig alkalmat­lankodik, holott a járókelők összehúzott felöltökben, téli ruházatban rójják az utcákat. Ott bolyongtam céltalanul s vártam valamire, mert éreztem, hogy történni fog valami. Valami, ami újszerű lesz, ami meg­kap, gondolkozóba ejt. Közelemben korcsma épület bámult ki az őszbe. Komor, barátságtalan nekem, s vonzó, kényelmes otthon azoknak, akik itt szokták eldorbózolni a család szájából a falatokat. Üres volt most, néptelen, kihalt. Bent az italmérő is álmos, kedvetlen, mint a padlón szunnyadó macska. Az ajtó egészen kinyitva, vendéget várón. A kinyitott ajtó­tól mögött egy rongyokba burkolt, szuny- nyadó embertömeg, a felismerhetetlenségig eltorzult arccal. Egy asszony. Csapzott haja belelóg a szemébe, s nagy kiveresedett ke­zeivel belekapaszkodik a kerítésbe. Amint ott állok előtte : felriad. Za­varos, vizenyős szemeit rám mereszti. Egy ideig tájékozatlan, de rögtön mosolygósra válik a szája. Szétnyul egész az arccsont­jáig s szájából csak úgy bűzlik az ital. Néz, néz s várja, hogy szóljak, vagy tán nem is azt várja : egy kis alamizsnára, italra valót vár. Már tartja is a kezét. Járó-kelők mennek mellettünk. Undo­rodva fordulnak el tőle, ügyet sem vetnek rá, amint feléjük nyújtja durva, cserepes kezeit. Kiveresedik az asszony szeme; szitko­zódik, szidja a könyörületleneket, a szívte­leneket s közben tarija felém a kezét. És amint nézem ezt a nyomorult em­beri fejet, különös gondolatok torlódnak össze agyamban és egy furcsa, egészsegte- len, perverz gondolat járja át valómat. Un­dorodok ettől a nőszemóiytől, de azért ér­zem, hogy nekem segíteni kell rajta. Sogi tenem kell azért, mert mindenki elfordul tőle, mindenki megveti, megrugdossa. Ránézek. Szederjes, kék vonalas arca megdöbbent. Látom az arcáról, hogy ez az asszony szenved. Testót-lelkét rabjává lette az ital. Ha nem iszik, szenved, gyötrődik, belepusztul. Ebben a nyomorult féregben már csak az ital 1 artja az életet. Cserepes ajka, remegő teste, vizenyős, zavaros szeme csak úgy áhítozta az italt. És ettől a szerencsétlentől mindenki elfordul, mindenki undorodik. Senki sem segíti, mert tudják, hogy italra költ. Es hogy én ezt tudom, látom, azért érzem, hogy itt nekem kell tennem valamit. Valami lelkiismeretlen, minden józan fel­fogással ellenkező dolgot, amiért mindenki elitéi, amiért ón is megvetem magamat. Pénzt kell adnom az asszonynak, hogy igyon, hogy tengesse tovább nyomorult éle­tét. Éteztem, hogy vétek az, amit teszek, éreztem, hogy ez nem segítség, de azért adtam; éreztem, hogy ezzel olyan életet adtam bele, amelytől h,maróbb kialudszik benne az élet lángja, éreztem, hogy valami undorító, megmagyarázhatatlan igazságta­lanságot követtem el azzal, hogy a szegé­nyek helyett egy nyomorult féregnek ad­tam pénzt, de- én ezt nem tudtam bánni. Úgy gondoltam, hogy én most egy kicsit több vagyok, mint a többi ember, mint a többi könyörületes, • dakozó ember, aki a szegényeknek enyhítik a fájdalmait, — mert ők együttesen, közösen tartanak fenn egy halódó életet, mig ón egyedül teszem ezt. És utáltam ezért magamat, de azért szerettem volna több, sokkal több pénzt dobni a piszkos kötényébe annak az asz- szonynak, hogy mentői tovább tengesse nyomorult életét : hogy mentői tovább hi- hessem azt, hogy magara tartok fenn egy életet. Bériéi. A gazdasági szakbizottság ülése. A városi gazdasági és jogügyi szakbizottság ma délután 3 órakor a városháza nagy­termében gyűlést tart, amelynek tárgyai a következők: A róm. kath. plébánosi állás betöltése, az uj lakbórleti szabályrendelet, a Verbcczy-utca rendezett részén kerítés és gyalogjárda készi; és, a vegyvizsgáló állo­más hatósági kezelésbe vétele. Dalegyleti közgyűlés. A Dal- és Zeneegyesület nov. 12-én, azaz vasárnap délelőtt 11 órakor a zeneiskolában rend­kívüli közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait ez utón is meghívja dr. Vajay Imre elnök. A közgyűlés tárgyai: az egyesület múlt évi számadása és jövő évi költség­vetése, továbbá a zeneiskola városi fentar- tásba adása. Szerződtetés. Heves Béla, á szatmári szinház igazgatója társulatához szerződtette Lónyai Piroska szoubrette-énekesnöt. Pótvásár. A keresk. miniszter meg­engedte, hogy Fehérgyarmaton az ez évben elmaradt országos vásárok helyett nov. hó 13-án pótvásár tartassák. A színház műsora. A városi szín­házban — mint már említettük — szom­baton este kezdődnek meg az elődadások. Az első estén „Az ártatlan Zsnzsi“ kerül színre „A* bérletben, vasárnap délután fól- helyárakkal „A babuska“, vasárnap este pedig ismét „Az ártatlan Zsuzsi“ „B“ bér­letben. Tűz a Szigetlaakán. Tegnap délelőtt 11 órakor a Szigetlankán meggyuladt Papp Endrének egy kazal szénája és szalmája. A tűz úgy keletkezett, hogy egy Papp István nevű ember a kazal mellett tüzet rakott és szalonnát akart sütni. A kivonult tűzoltók a tüzet egy órai fáradságos munka után eloltották. Oitásközben az egyik tüzeltó Lilkei György véletlensegből egy vasvillával keresztülszurta társának Pásztor Károlynak a lábát, állapota nem veszélyes. A szenzáció. Az utcai kolportázszsal dolgozó lapok rendszerint arra törekszenek, hogy valamelyik közleményüknek — mind­járt egy ötsoros hirnak is — olyan hang • zatos cimet tudjanak adni, amelyet a rik­kancsok ha végig harsognak az utcán, dől­jön a két krajcár a szenzációt váró era - berek zsebéből. Tegnap estefelé egy ilyen szenzációs cimet rikkantottuk végig az utcán egyik helybeli újság apró elárusítói. Tisza István meghalt . . . Már első pilla­natra sem biztunk ugyan a szenzábióban, de bizonyos mérvű megdöbbenéssel vettük meg azért az újságot. Csakugyan a lap homlokán ott volt a cim: Tisza má3odiK halála. De vezércikk cime volt, nem híré és Duszik Lajos ujságirókollegánk irta meg benne saját és pártja nézeteit Tisza István politikai szerepléséről. Elveszett dohány. Berger Izsák ud- varii trafikos szerdán délután elvesztett szekeréről a Lőwinger József üzletétől Weisz Izsákig terjedő utón egy nagy cso­mag dohányt. A becsületes megtaláló vigye a nagytőzsdóbe, ahol jutalomban részesül. Szőlőkaró tömeges megrendelése meg­hiúsult, mivel az oláhgyürüsi erdőbirtoko3- ság semmi szin alatt sem hajlandó erdeiben megtűrni oly nagy arányú idegen fuvaros­forgalmat, mint amilyen 2000 méter dn* rongfa kiszállításánál szükségképp előfor­dulna. Ez, tapasztalata szerint nagy vissza­élésre adna alkalmit, amelyeket kikerülni óhajt. Miről mindazon urak, kik karószük­ségleteiket bejelentették, ez utón értesit- tetnek. A szerelem öl. Nagy szerelembe esett Gsuti Zsuzska 21 éves aranyosmegyesi cselédleány, aki szerolmes szivének ogéiz melegével a grófi udvarban mosogatta az

Next

/
Thumbnails
Contents