Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)

1911-11-26 / 271. szám

2. ''•'dal SZAMOS (1911. november 26.) 271. szána. Agytoll tisztítás és XX áiicíioT* 13 A] Szatmár' = Gyár fő üzlet fertőtlenités jLJL -iá J í cl J\_/1 jl cil Kossuth Lajos-utca 10. szám. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. sz. Attila-utca 2 sz. Nagykároly: Széchenyl-utca 34. sz. Alapittatott 1886. Angol Serge ernyő 3 korona helyett 2 K 20 fill Félselyem ernyő . 5 korona helyett 3 K 80 fill Boternyő összetolható 14 korona helyett 9 K — fill Kardos, Divatudvar, Kazinczy-utca 4 játszani, mert könnyen megégetheti a kezét sőt egyéb kárt is okozhat. Az a választójog különben, amelyet a szélső ellenzék mohón előtolni kíván, semmi tekintetben sem érdemli meg az elsőséget, sőt a legutólsó helyet sem igényelheti, mert hogy az miből áll, maga az ellenzék által sincs körvonalozva, holott legalább arra szükség lett volna, hogy az ellenzék kijelentse miként olyan választójogot kíván, amely a magyarság supremátiáját biztosítja. Ezt a kijelentést azonban az az ellenzék, amely a ma­gyarság supremátiáját elismerni vonakodó nemzetiségekkel és sociáldemokratákkal szövetkezett, hűsége jeléül eddig gondo­san elkerülte. A szélső ellenzék részéről tett fen­tebbi fenyegetés tehát nem helyénvaló dolog. Tudni kell még egyet addig, mig ama fenyegetés következményére sor kerül, addig inkább csendesen, nézzünk farkasszemet egymással. Ne felejtsük el, hogy a gyümölcs is előbb éretlen és csak később érik meg abhoz, hogy leszedhessék. Tehát, lassan a testtel. (V) A szinügyi bizottság. (She.) Kőrösmezey Antal főjegyző le­mondása a szinügyi bizottság elnökségi tisztéről, tette aktuálissá, hogy foglalkoz­nunk a sz* kir. város szinügyi bizottságá­val, amelynek működési készsége, tényleges működése szerény véleményünk szerint egy- általáhan nem felel meg azoknak a val tozott viszonyoknak, ama lyek között ma színházba járunk. Az első bekezdés elolvasása után pe­dig ne mohó és felületes érdeklődéssel móltóztassók tovább olvasni ezt a néhány sort a szinügyi bizottságról, mert nem sze­mélyes támadás következik itt, hanem ke­vés szó arról a rosszul összeállított és egy ósdi szabályrendelet alapján álló bizottság­ról, mely úgyszólván az egyedüli látható szervezete a városnak, amely kizárólag kulturális feladatok teljesítésével hivatott foglalkozni. Ennek az egyedüli külön kulturális szervezetnek nagyon fontos feladata volna — az olyan nehéz viszonyok között Szat márnémeti város szinügye sínylődik — hogy az az óriásinak mondható érdeklődés, mely minden téren megnyilvánul a színház iránt, a legnagyobb részben méltó kielégülést nyerjen, művészi fokon álló szini előadá­sokban és abban a megnyugtató vezető ténykedésben, amelyre a közönség a szin­ügyi bizottság részéről számit. Évek óta halljuk és tapasztaljuk, hogy a színházi előadásaink nem állanak első­rendű művészi fokon, hogy a Szatmár­németiben játszó színészek sokszor nem ütik meg a kielógitő mértéket és hogy a közönség a meglehetős nagy anyagi áldo­zatokkal szemben vidéken is csak erősen másodrendű műélvezetekben részesül. Évek óta szokás ezért állandóan a direktorokat szidni, kárpálni, méltatlanul cserélgetni és neki-neki rontani élos és méltatlan kritikák­ban egy-egy parányi gázsiju művész pa­rányi tehetségének, ahelyett, hogy bárkinek is eszébe jutott volna, hogy az olyan fe­lette kevés jövedelmet hajtó színháznál mint a szatmárnémetii, nincs is mit többet kívánni a direktortól s inkább annak a bi­zottságnak az irányitó működésében volna keresendő a hiba, amelyről halljuk, vagy olvassuk, hogy a szini szezon alatt sűrűb­ben, egyébbkor mentői ritkábban össze­szokott ülni és leint darabokat, lehúz di­rektorokat, megállapít hiányokat, felfedez hibákat, ellenőriz, büntet, rendőrködik, de sohasem kormányozza irányítja méltókópen a város szini ügyét, sohasem alkot, teremt ezen a téren gyökeres, korszakalkotó ered­ményeket, amelyek alkalmatosak volnának a nagy követelmónyekket állandóan kielé­gíteni. Mindenesetre sok a hiba a szinügyi bizottság szervezetét és működési körét mogalkotó városi szabályrendeletben is, ame'y úgyszólván ellenőri hatóságnak de­gradálja a szinügyi bizottságot a minden­kori szinigazgató fölé és adminisztntiv kö­Starborg is lefeküdt, de nem tudott elaludni. Kora reggel fölkelt, kiment a har­matos pázsitra, nézte a pirkadó hajnal ha­sadását, de lelki szemei előtt folyton egy kép lebegett: Eveline. — Miért? Nyoszolyólánya szintén nyugtalanul töltötte az éjszakát. Valami jóleső rette­gés tartotta ébrén. Boldog volt és a szive olyan sebesen dobogott. Örült a lelke, hogy még egy napig vele lehet . . . S azután ? — De erre a gondolatra valami elfojtotta a lélegzetét, akaratlanul is könyek tolultak a szemébe és lángoló arcát a fehér párná­nak csipkés fodraiba temette. Másnap kellett a fiatal doktornak el­indulni. Hagerstraud Evelino már jóval hat óra előtt fölkelt. Szótvonta a függöny redőit és lopva tekintett ki a zsalugáter nyílásán. A mint a kocsi elrobogott a ház előtt, Starborg akaratlanul is főitekintett és egy pár hófehér kezecskét vett észre. Ebben a pillanatban örömet és bánatot érzett egy­szerre. Megemelte a kalapját és búcsút intett az ablak felé. A leánv arca tüzveres lett. Zavarban volt és mégis olyan boldognak érezte magát. Miért, vájjon miért . . . Sok hosszú esztendő múlt el azóta. Dr. Starborgból egyetemi professzor lett, számos tudományos könyvet irt össze, híre messze földre elterjedt és munkálkodása folytán szép vagyont szerzett magának. Az évek egyre teltek és az őszfürtü professzor végrendeletének a megírására gondolt. Min­denét az egyetemnek akarta hagyományozni. Gyakorta ült egyedül házának kertre nyíló nyílott tornácán és ilyenkor a csöndes magányban újból fölóledtek emlékezetében a múltnak képei . . . Mosolygó gyermek­arcot lát maga előtt, — szende, kékszemü leányka néz reá és olyan boldognak érzi magát . . . Mélyen felsóhajt és reszkető kezével megsimogatja redős homlokát. Aztán hal­kan, szinte súgva mondogatja : — Miért is nem tértem vissza ? — Miért ? S Eveline, a szende leányka, az idők folyamán Brandnó lett. Férjével nem beszél­get az illatos virágokról és a dalos madár­kákról. Étkezés után nem mentek ki az árnyas fák alá. Brand ur végígnyujlózkodik a puha díványon, az újságot fejére teríti és mély álomba szendéről — hortyog. Felesége pedig előveszi a kötést, kiül a küszöb elé és elmereng az elmúlt évek emlékein. Visszagondol arra a nyúlánk, sudár termetű fiatal emberre, aki olyan enyelegve szólt hozzá : — Kedves kisasszony, ha valaki kí­vánsága, vagy óhaja van . . . Majd homályos lesz előtte minden, emlékei elvesznek a múltnak ködébe . . . Felemelkedik helyéről, lábbujjhe gyen be­megy a szobába és a szekrényből egy illa­tos fátyolba takart, elszáradt virágcsokrot vesz elő. A zörgő, elfakult szirrao kát gyön­géden ajkaihoz érinti és könny ezve fel­sóhajt : — Oh, miért is nem tértél többé vissza ? — Miért? Eladó egy Yágner-féle légkazános kettős Ugyanott naponta Ms- CS kitÜnŐ Linml/ kaP :: sörcsapoló készülék, sen csapóit kőbányai tisztán kezelt UUl Uí\ hatók. Megtekinthető az ÁRPÁD sörcsarnokban. tüSF“ Tisztelettel! A. TULAJDONOS. Crick & Comp egyedüli elárusítója. Teljesen ingyen kap minden jobb vevő, ki nálam cipőt vesz, egy pár cipő sámfát, amely a cipő formáját megtartja. §sar Valódi amerikai cipők! — Szolid árak! — Dús választók! GRÜNFELD SAMUEL Deák-tér 9. szára. Telefon-szám 252. Telefon-szám 252.

Next

/
Thumbnails
Contents