Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)
1911-11-22 / 267. szám
XL'II. bolyért FdUKUiAl UVOUUP. 'Títr'.'ff.TOsaawaanBBiycaiBr - ■' ..... Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, ‘/j évre 6 K, */« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 ............ 8........... 4...........1'50 Eg y sT.ám éra 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. ra Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivataléban fizetendők. nil uctcSüm Készpénzfizetés mellett, a lcgjutányosabb árban közSl- tctnes. — Az apróhirdetések között minden szó 4 flUór. Nyilttér sors 20 fillér. A véderőjavaslatok, A politikai béke véglegesítése két kérdésnek közmegnyugvásra való elintézésétől füg/. Az egyik: a véderőjavaslatok Möó'tjositésa, a másik : a választójog refortnjk. Ma még sem az egyik, sem a másik kérdésről nincsenek leszii- rődött fogalmak a közvéleményben. A választójog reformjáról addig nem is lehet megérlelt közvélemény, míg a statisztikai anyag konzekvenciáiból maga Khuen-Héderváry Károly giof miniszterelnök meg nem állapítja azokat az elveket, melyek magában a javaslatban majd érvényesülést nyerhetnek. Ellenben a véderőjavaslatok már tárgyalás alatt állanak és ezeknek tartalma pontosan meg lévén dlapitva, — legtöbb ideje volna már tudni azt, hogy az ellenzéki oldalon voltaképpen mit akarnak, mit gondolnak, miféle módosításokat óhajtanak ? Ilyen egybefoglal, kívánságot vagy előterjesztést eddig még nem volt alkalmunk megismerni. A Magyar Hirlap vasárnapi számában azonban Moskovits Iván dr., akiről tudjuk, hogy politikai véleménye az Andrássy Gyula gróf politikájához köze! áll, — nyilvánosság, elé vitte azokat a gondolatokat, melyekből megtudjak, hogy miféle módosításokat óhajt az ellenzék a véderőjavaslatokkal szemben érvényesíteni. Andrássy Gyula gróf természetesen hatvanhetes alapon áll, respektálja a közös védelem, a katonai szempontok és a harcképesség érdekeit és épségben kívánja fentartani, őfelségének az összes hadsereg egységes vezényletére, vezérletére és belszervezetére való alkotmányos fejedelmi jogát. Úgy tudjuk, hogy Kossuth Ferenc is, meg Justh Gyula is tisztában vannak azzal, hogy ezeket a jogokat most már respektálni kell s amikor a véderőjavaslat módosításáról van szó, ők — akik a módosított javaslatokkal szemben is ellenzéki állásponton maradnak, — megegyeznek abban, hogy: ha a kormány az Andrássy Gyula gróf által kivánt módosításokat elfogadja, — a véderőjavaslat törvénybe iktatását megakadályozni nem fogják Ezért fontos is, meg nagyon érdekes is az, amit Moskovitz Iván dr. erről a kérdésről a M. II. vezércikkében elmondott. E szerint elismeréssel lehet fogadni a véderőjavaslatnak mindama intézkedéseit, melyek magára a védelmi rendszerre, — a szociális igazságokra, az egyenlő és általános hadkötelezettség megközelítésére és a kedvezmény rendszerének tágabb és helyesebb alapra való helyezésére vonatkoznak. Elismeri a honvédség katonai fejlesztésére szolgáló intézkedések helyességét, elismeri a néptanítókról szóló rendelkezés helyességét, mely a magyar kultúra érdekeinek megfelelően a honvédséghez utalja a néptanitóka', az egyéves önkéntesi szolgálat teljesítésére. Elismeri és méltányolja a perrendtartásról szóló két javaslatnak modern jog Í8zi szellemét és helyesli a honvédelmi kormány számos általános és részletes jelentőségű tervét, amelyek a javaslatok szövegében és indokolásában vannak ismertetve. Mindezekkel szemben felállítja azt A vívásról. Irta: Payka Vilmos. Folytatás és vége. Élénk figyelemmel kísértem, amikor csak alkalmon! volt hozzá, az ola z vivasi s az olasz invázió előtti időkben dívott magyar vívással egybevetve kerestem a nyilvánulásokat, az előnyöket és hibákat, mik a két vivórcndszert egymástól megkü- lömböztetik s úgy találtam, hogy a külömb- sóget egy tmigvar közp ddabeszéd találóan k fejezi: „IL* iövid a kardod, told meg egy lépéssel“ — az olasz nem egy, hanem két lépessel toldja a kardját, hogy a vágás vagy szúrás pillanatában csak a kardot vezető kéz legyen a tüzvonalban. És ez az előny egyszerűen megmérhetetlen az olasz rendszer javára. A magyar vívás rendszerénél a cselekvés technikája kéz csuklóból történt, tehát a rendszernél csak a csuklóig volt egy a kéz a karddal, az olasz rendszer cselekvés technikája könyökből történik, teheti a. kéz könyökig egy a karddal. Ez a rendszer ismét előny az olasz- vivás javára, mert csuklóból csak csap kodni :ehet, ellenben a könyökbő1 a kardot vezetni lehet mint vezetjük az irótoliat vagy a rajzirónt, a mivel tudvalevőleg művészi dolgokat lehet produkálni. Az olasz vágása tehát nem „csapott“, hanem „húzott vágás.'* E két külömböző rendszert egyébként a kard különböző gyári előállítása teremtette meg. A magyar kard ugyanis széles penge, erős ellentálló rugalmassággal, keskeny kosárral, annak lendülete fo gathatta a kezet a csukló körül, ellenben az olasz kard néhány milliméter szélességű könnyű penge túlságosan széles, de könnvü kosárral, mely a csukló körüli forgatást kizárja. A kard minemüsége befolyásolja aztán a cselekvés (támadás és védelem) technikáját is. A magyar ellenálló képességű kardját bizton vihette védelemre ellenfele csapása e!é, az olasz ellenben kardjában nem bizhat, a vékony penge csak a markolatnál bir ellenálló képesség/el. ez okból csak ritkán véd az olasz, inkább elugrik a vágás elől. A könnyű kard teszi aztán lehetővé azt a brilliáns pengejátékot, mi az olasz vivómüvészet egyik ékessége. Ma már az egész vivóvilágon az olaszkard van bevezetve a víváshoz, tehát reformálni, illetve alkalmazkodni kellett ezen kard kezelésének művészetéhez. Városunkban Pelegrmi Virgil olasz vivómester vívó kurzust nyitott. Hosszú vivő pályámon volt, alkalmam több olasz mesterrel assant vívni, vívtam Pelegrinivel is. Az ifjú mester (25 éves) nagy bravourral verekszik. Vele assant ot vívni csupa gyönyörűség. Megfigyeltem akkor midőn tanítványaival foglalkozót:, nagy tudását szivvel- lélekkel igyekszik tanítványaival megértetni, a hibás fogást nem fogadja el, kiigazítja s ha kell, auyiszor megmutatja, a hány-zor csak szükséges a helyes eredményhez. S ha hozzáveszem szerény, előzékeny, figyelmes és igazán lebilincselő modorát, idejőve1 elét a városra csak szerencsésnek mondhatom. Az ifjú mester kurzusát csak 3 hónapra tervezte, de én azt hiszem, ha társadalmi életünk vezető férfiai s különösen e város minden fejlődését szivén viselő polgármestere lehetővé tenné Pellegrini Virgilnek az itt maradást — hiszen a nagyobb vidéki városokban, melyek közzé már Szat- már-Németit is számíthatjuk — van állandó olasz vivómester — a miénknek mondhatnék — ad multos annos. Róth Simon nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szalmán* és vidéke legnagyobb eipőraktára. az őszi és téli idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box borból &■■ -.«3^&wkészült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek czipők A valódi amerikai King Quality czipők kizárólagos raktára. t=san