Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)
1911-11-19 / 265. szám
(1911. november 19.) 265. szám. SZAMOS 5. oldal. Élefszflksége a mai kulturembernek, eipőnemüt viselni és az egyes nemzetek lábbelije az éghajlat megkivánása szerint könnyű vagy nehéz lehet. Aminek azonban, bármilyen cipőn hiányozni nem szabad, az a „Berson“ gummisarok, mert ez hozza elő az ember könnyű és biztos fellépését az idegeket védi és azonkívül a lábbelit formában tartja! Egyszer használva, mindenkor kérni fogja I MEGKEZDŐDÖTT a nasrv :: í 7 * karácsonyi a K A R D OS-féie Divatudvarban Kazinczy-utca 4 szám. feltűnést keltő nagy eddig nem létező olcsó árakkal. Tessék a 4 kirakatokat megtekinteni $ ZINHR1 ZENE Heti műsor. Vasárnap délután „Áz obsitos“ operette, este harmadszor „Az ezred apja.“ (C. bérlet.) Hétfőn „Trilby“ szinmü. (A. bérlet.) Kedden „A becstelenek“ szinmü. (B. bérlet.) Szerdán újdonság, itt először „Eszemadta“ operette. (C. bérlet.) Csütörtöki n másodszor „Eszemadta“ op. (A. bérlet.) Pénteken újdonság, itt először „A kis gróf“ operette. (B. bérlet.) Szombaton másodszor „A kis gróf“ operette. (C. bérlet.) Vasárnap délután „Tatárjárás“, este harmadszor „A kis gróf“ operette. (A. bérlet.) Szinész-sors Csendes alkony terül a tájra, Szerelmes csendben úszik kis szobám, Táyol zene vig akkordja hallszik S fényes nagy álom száll megint reám. Csak álmodom . . . pedig már ablakomra Veté a hold is fényes fátyolát. A háziasszony nagy robajjal beront: Fizessek, mert kiadja a szobát. Nyulassy. Színész a másvilágon. Rendezés szerint az öreg színész Illő pózzal lehunyta szemét. A sokszor megénekelt, természetes módon A falnak fordult s többet nem beszólt. Meghalt a népszerű színész, Száll vala a menybe fel . . . Első szerződése volt életében, Melyet nem bonthat soha fel Fenn a menykapunál Péter A kapupénzért kezet nyújt felé. A színésznek tán nem is volt pénze, Vagy tán megszokásból, annyit mondott: Majd vissza felé . . . Nyulassy. „Az ezred apja“ cimü énekes bohózatban óriási sikere volt az Arady Aranka és Heltai Hugó által előadott „Éjféli nász“ cimü franciából vett duettnek. A közkedvelt betét kottája Huszár Aladar könyvkereskedésében kapható. A Dr. Richter-féle Liniment. Caps, comp. (Horgony-Pain-Expeller) igazi, népszerű háziszerré lett, mely számos családban már sok év óta mindig készletben vau. Hátfájás, csipölájdalotn, fejfájás köszvény, csuzriál stb.-uéi a Horgony Liní- menttel való bedörzsólósek mindig fá,dalom csillapító hatást id-'ztek elő; sőt járvány- kórnál, minő : a kolera és hányóhasfolyás, az altestnek Horgony Linimenttel való bedörzsölése mindig igen jónak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredménnyel alkalmaztatott bedörzsölóskópp^n az iuftuenza ellen is és űvegekbeu : á 80 fillér, 1 kor. 40 f. és 2 korona a legtöbb gyógyszertárban kapható ; de bevásárlás alkalmával tessék határozottan : Richter-féle Horgony- Linimentet (Horgony-Pain-Expellert) kérni, valamint a „Horgony“ védjegyre figyelni és csak eredeti üveget elfogadni. HÍREK Szatmárnémeti, 1911 November 19 Erzsébet. Milyen Idő várható ? A meteorológiai int. jelent ése Hőemelkedós és az ország nyugati részein sok helyütt csapadék várható. Sürgönyprognózis : enyhébb, nyugaton csapadék. Déli hőmérséklet 4‘4 Celsius. „Akinek nincs kutyája, maga ugat este, akinek nincs szekere, gyalog megyen Pestre.“ Ebből a textusból kezdem ezen pár soraimat, amelyben mélyen meg- megszomorodott szülői szívvel jelentem agglegényi napjaim egyetlen vigasztalójának : Abonens nevű öklőmnyi vérebemnek gyászos elhuny tát. Sértésnek ne vétessék : a vendéglői Abonensek szomorú családjából való volt, mivelhogy gazdájával együtt ette a vendéglők sivár föztjét. Ketten ültünk egy asztalnál és kedveskedő szóval toltam elébe a finom vendéglői sülteket: — Egyél Abonenske, kutyának való. És ő ette is szegény hűségesen, de leghűségesebben az összes vendéglői ételek között a Kugler-süteményt. Ette, ette, amíg egyszer csak forró lett a feje, fájdalmában emberien meleg lett a nézése, íehér cukor nem kecsegtette, a szerkesztőségben megforduló nők ruhájába nem csimpaszkodott, — szóval gyönge volt a közérzete. Mikor már mozdulni sem tudott, tudós állatorvosok konziliumot tartottak fölötte és miután szegény gyermek már mozdulni nem bírt, megállapították, hogy: a kis kutya beteg. — Kutya baja, mondta az egyik. — Szóval szimuláns, mondom örvendezve. — Azt nem, felelte a professzor, sőt! Kutya baja van, vagyis kutyabetegsége. Tovább állapították aztán ők meg: — Beteg a kicsike. De kibírhatja a bajt. Ha elég erős a szervezete, ki bírja, Ha kibírja, megmarad. Ha nem bírja ki, megmegy. Szegény kis Abonens nem tette csúffá az orvosi tudománynak az állatokra vonatkozó részét: beadta derekát a tudománynak és megment. Belehalt abba, hogy kutyabaja volt. Hasztalan szedte be egy hónapi fizetésemet orvosság alakjában, végső kétségbeesésemben, atyai szivem nagy fájdalmában hasztalan szedtem magam is vele együtt az orvosságokat — hátha igy jobban használ — nem segített. El- szenderült. Az állatorvosrendőri boncolás egy egy helyi szerző kéziratát találta az Abonens gyomrában. Ez talán némi világosságot dérit a szomorú halál okára. És most — hogy ismét úgy maradtam ezen a keserű világon, mint az ujjam — éjszaka íródott kritikákra célozva színészi körökben rám olvassák a textust, amelyből kiindultam : „akinek nincs kutyája, maga ugat este . . .“ ír)
