Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)
1911-11-17 / 263. szám
XL'II- évfolyam, Szatrr.ár, 1911. november hó 17„ péntek. 263- 5zám. Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K, '/, évre 6 K. 1U évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 ., ., 8 ,. .. 4 ..........1‘50 Eg y szám ára 4 fiJJér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. ra Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivataléban fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a lepiutánvosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sóra 20 fillér. A város. A hivatalos lap tegnapi száma közzéteszi a múlt esztend«i népszámlálásnak azokat az adatait, amelyek a tízezer lakosnál népesebb városokra és községekre vonatkoznak. A kimutatás tanulságot tesz arról, bogy az utolsó tiz esztendő alatt a magyar városok ismét hatalmasan megterebélyesedtek. Még emlékezünk rá, bogy a fővárosra vonatkozó adatok publikálása uvn mindannviunkat csalódás ért: Budapest nem fejlődött, nem gyarapodott olyan arányokban, amint ezt jósolták és remélték. Azonban igy is dupla annyi ember lakja Budapestet, mint huszonöt évvel ezelőtt. 880 371 lakossal az európai nagy metropólisok között is számottevő helyet foglalt el a magyar fővái’os. Mégis: inkább a vidéki városok gyarapodása mutatja ezalatt az utolsó decennium alatt azt, bogy a városokban való koncentráció egyre erősödő folyamatot mutál Magyarországon. Immár nem Budapest az egyetlen városa az országnak, melynek a lakossága meghaladja a százezret: Szegednek 118.000 lakosa van és a nyomában Szabadka 94 ezer, Debrecen 92 ezer lakossal sietnek, előre Ígérve, hogy a legközelebbi népszámlálásra iegalább három vá. rosunk éri el a százezer lakost. Pozsonynak 78 ezer lakosa van. Temesvárnak, Kecskemétnek, Nagyváradnak, Aradnak, Hódmezővásárhelynek, Kolozsvárnak hatvan és néhány ezer. Ötven és hatvan ezer lakos között két város van: Miskolc és Újpest, negyvenezren felül hat város, harmincezren felül tizennégy város, húszezren felül huszonkét város. Ezek a számok együtt és kiegészítve egy gyorsan fejlődő s nagy arányokban kibontakozó városi kultúra képét mutatják, ami nem régi és örvendetes szimptoma Magyarországon. A városi kultúra nálunk megkésett: várost az ipar és a kereskedelem tud teremteni, a mezőgazdasági ország falvakban szokott gazdag lenni. Ipar és kereskedelem nélkül nálunk még mindig falvak és tanyák népesitetf/:’~ be az országot, olyan időben, ami* . külföldön már régen folyamatban volt a városi kultúra fejlődése s ezzel ipart és kereskedelmi gócpontokban a városok gyors gyarapodása. A magyar városok, azok az ősi helyek, amelyek még meg voltak, alvó csipkerózsikák voltak a zivataros századok alatt, alvó csipkerózsikák maradtak az országos stagnálás hosszú másfélszázada alatt is. Csak az alkotmányos korszak liberális órája alatt indultak gyors felcseperedésnek, mintha néhány évtized alatt akarnák helyrepótolni évszázadok mulasztását. Ez részben sikerült is nek k: a mahát nekünk kedves dolgot újságol. Reményeket ébreszt bennünk, amelyeket — jól esik ezt hinni — nem cáfol meg a jövő. GÁL JENŐ szám alá helyezte át. mérnöki irodáját Bercsényi-u. 33. Telefonsáén» 189. gyár ipar és kereskedelem fellendülése hozta magával a városok fölcseperedését. Hisszük azt, hogy nagy hasznára az országnak, nemcsak azért, mert mindegyik város egy-egy ipari és kereskedelmi góc-- pont is egyúttal, környékének az érverő szive, hanem azért is, mert, amint a megizmosodott városok belépnek a közéletbe, ez kétségtelenül gyökeresen megváltoztatja az ország közszellemét is. Addig, amig város nem volt Magyarországon, itt ismeretlen fogalom volt a városi polgár is, vagy nedig egy olyan tényező, akivel felesleges és szükségtelen dolog volt számolni. V vidék: a falu, a tanya, a latifundiumos főur kastélya és a kurta nemes kúriája dirigálta az ország sorsát, olyan elvek, célok, érdekek és ideálok szerint, amelyek illettek a falu, a tanya, a nemesi kúria szűk látóköréhez s nem mondottak ellene a latifundium önzésének. Attól, hogy a városok megerősödésével a városi polgárság is tényezőként jelenik meg a magyar közéletben, mi két dolgot várunk: először a demokratikus szellem megerősödését, jobban szólva az igazi demokratizmus megjelenését a magyar közéletban; másodszor pedig a magyar nemzeti eszme megerősödését. A városi polgárság frissebb szellemű, modernebb gondolkozása a nehézkes falusi embereknél, nincsen úgy a hagyományokhoz kötve, annál inkább, mert neki még nincsenek is hagyományai. Újításra, haladásra könnyebben kapható, az nj eszmékre hamarabb reagál s agilitása miatt alkalmasabb is az azokért való küzdelemre, mint a falusi ember. És ez a városi polgárság amellett — kevésszámú kivételt leszámítva, teljesen magyar: nemzetiségi vidéken is egymásután magyarosodtak meg a városok és idegen népszigetek között a városok adják a magyarosodás gócpontját, mely megtartja az összefüggést és a kapcsolatot a magyar állameszmével és a magyar kultúrával. A hivatalos lap tegnapi száma teA költségvetést általánosságban elfogadták. — Saját tudósítónktól. — Bpest, nov. 16. Elnök : Návay Lajos. A múlt ülés' jegyzőkönyvének hitelesítése után következett a napirend, a költség- vetés általános vi.ájának folytatása. Simonyi-Semadam Sándor a néppárt nevében kijenti, hogy a párt a költségvetést nem fogadja el, de mert a költségvetés elintézését nem akarja késleltetni, ezúttal eláll a szólás jogátói és kifogásait majd a részleteknél fogja előadni. (Helyeslés.) Szterényi József a költségvetést elfogadja. Kereskedelmi és ipari szakkérdésekkel óhajt foglalkozni. Iparoktatásunk fejlesztését sürgeti, mert ez az intézményünk kitünően van megalapozva és vi'ághirre tett szert. Sajn tlja, hogy az ipar ejlesztés az utóbbi időben csökkent. Leli i vitázni arról, hogy jó-e a szubvenció rendszer, ö sem rajong érte. De nálunk szükségképpeni kisegitő-eszköz, amelyről nem lehet lemondani. Foglalkozik azzal a vizsgálattal, amelyet Hiaronvmi indított az 1881. óta adott ipari szubvenciókról. Részletesen ismerteti a vizsgálat számszerű tételeit. Elveszett a szubvenció 26 gyárnál, de ezek egyike sem volt nagy gyár. A többi prosperál és igy a kiadott 49 millió korona szubvenció hasznot hozó összegnek tekinthető. Ez fényes eredmeny. Az ipari termelés a szubvenciók révén 300 millió koronával emelkedett. Olyan eredmény ez, amely az iparfejlesztési akció folytatását teszi szükségessé. A közlekedési viszonyok nagyon rosszak. Csak egy nagyszabású beruházási program volna képes ezen segíteni és ennek megindítását a iegsürgőseub feladatnak tartja. A budapesti pályaudvarok újjáépítése elmaradhatatlan, a fiumei állomás kiegészítése elhalaszthatat- lan. Át kell szervezni a Máv. mai adminisztrációját és a jelenlegi bürokratikus rendszer helyett kommerciális szellemben kell az államvasutakat átszervezni. Védelmébe veszi a zónatarifát és óva inti a minisztert a tarifadijszabás o'yan szellemű megváltoztatásától, mint a minőt tervez. A zónadijszabás hibáit ki lehet javítani, de magát a rendszert nem szabad Agytoll tisztítás és i fertőtlenítés íájtáj er Pái tata n Gvár főíizlet Kossuth jL.-u. iü. g Feívétall üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2
