Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)

1911-11-15 / 261. szám

4. oldal SZAMOS (1911. november 15 b 261. szára. Építési ipoda áthe­lyezés. Makay és Lipiczky oki. építőmesterek, építészek irodájukat át­helyezték Attila-utca 7|c. szám alatti emeletes sajátházukba. Elvállalnak bár­mily épületek felépítését, tervrajzok ké­szítését, a legmodernebb kivitelben, leg­jobb beosztással. Telefon 246. Férfi amerikai czipő 14 korona Grünfeldnél, D?ák-tér 9. Kereskedők! Háztulajdonosok! Földbirtokosok! Törlesztéses jelzálogköl­csönöket az érték 50—75°\0-áig folyósítva ajánlunk: A) földbirtokokra: 65 évre 1000 K után évenként fizetendő 40 K (4' 50 11 11 9l 91 11 „ 47 „ (4.7‘ 40 ,, >i f9 ff 9f „ 55 „ (5.5* 11 )9 11 19 11 „ 60 „ (6‘ 1 5 11 11 11 11 11 „ 94 „ (9*4‘ B) házakra: 50 évre 1000 K után évenként fizetendő 56 K (5.6° o) 40 „ 11 11 11 91 11 59 „ (5.9° o) 35 „ 11 11 11 11 91 62 „ (6.2° o) 30 „ 19 11 11 1) 11 65 „(6.5° o) 25 „ 19 11 11 11 91 72 „ (7 2° o) 15 „ 11 91 11 19 1J 97 „ (9.7° o) Állami, községi, vasúti, egyházi tisztviselők és katonatisztek adóssá gait konvertáljuk; gén olcsó törlesztéses tisztviselői kölcsönt nyújtunk 10 — 15 és 20 évre, csekély havi részletekben való visszafize­tés mellett. Felvilágositás díjmentes ! Bejegyzett kereskedők kin- levőségeit leszámítoljuk és beszedjük (incassó): kétes kö­veteléseik behajtását elvállal­juk. Kölcsön conversiókat gyorsan le­bonyolítunk. Ingatlanok adás-vétele! Több helybeli ház eladásra elője­gyezve ; 2—300 holdas birtokot, mely a város közelében van, megvételre kere­sünk. Irodai órák: x[a9—12 és x|a3-—6-ig. Szatmári KőZTetitő Bank Részvénytársaság. Deák-tér 21. szám. Heti műsor. Szerdán másodszor „Utánam“ (Apró* mois) (B. bérlet) Csütörtökön „Cigány szerelem“ operette. (C. bérlet.) Pénteken újdonság „Az ezred apja“ éne­kes bohózat. (A. bérlet.) Szombaton másodszor „Az ezred apja.“ (B. bérlet.) Vasárnap délután „Az obsitos“ operette, este harmadszor „Az ezred apja.“ (C. bér­let.) Utánam . . . — Henry Bernstein 3 felvonásos színmüvé­nek pre miérje. — Soha pompásabban asszonyinak meg nem rajzolt női alakot, mint Bourgade Irén ennek a darabnak második felvonásában és soha pompátalanabbul beállított férfit, mint Bourgads Guillaume, — nem pipált még az a színházi közönség, amelyik immáron azt is kezdi elhinni, hogy a Henry Bern­stein drámának alakjai az életből vannak véve. Mert — hogy az első bekezdés ellent­mondásnak ne lássék — ha az ember iro dalmilag, drámában vagy novellában meg­rajzol egy nőt, egy tipikus asszonyt, azt a legnagyobb művészettel se rajzolhatja tipi- kusabbnak az Utánam . . . főalakjánál. Egy asszony, akit váratlanul házasságtörésben kap bűnösnek az pra.)' A férj lehetetlen és férfiatlan vergődésében bevallja, hogy a becstelenségnek egy másik fajtájában bűnös : lopott, csalt, sikkasztott. Az asszony, a mindig asszony felülkerekedik és saját bű­nével kínozza, tiporja tépi a szerencsétlen férj lelkét, most már — mikor tudja, hogy a férfi is bűnös — szinte kérkedik a saját bűnével s mikor a végső elkeseredésig fel­ingerelt, meggyötört férfi megszorítja a karját, az asszonyt fe'sikolt: eressze el a karom, mert az fáj . . . Az egész darab pedig a Berstein mü- vészkezével, a jellembeli valószínűségek mellőzésével, tisztán az idegizgalmak forszi- rozasával van felépítve. És a nagy franciá­nak igaza van; Mert mikor a közönség ide­gein vógigcikkázik a reszkető izgalom, ami­kor a szituációk folytonos drámai erupciók- kal terhesek, ugyan ki keres akkor lélek­tani magyarázatokat ? Legfeljebb a kriti­kus, az éjféli órák sötét csöndjében. A kö­zönség nem. A közönség izgul, remeg, még talán egy-egy könnyet is leszorít a látcső üvegjével, különféle absurd morálokat von le és elfelejti, hogy az egész dolog lehe­tetlen dolog, tisztán az ő izgalmakra éhes idegeire van basirozva. És jól is van igy. A közönség nem azért megy a színházba, hogy az élet, a törvényszéki csarnok, a véres szenzációk alakjait lássa maga előtt. A közönség nem lélektani elemzésekért megy a színházba. A közönség zenét akar a fülének vagy az el- ernvedt idegeinek. És az Utánam-ban meg­találja a legfortissimóbb lelki zenét. A szereplők elsőrangú alakításának a kiváló érdeme, hogy a lélektani absurdu- mokat úgy tudták beállítani, hogy egyik­másik már majdnem meggyőzött bennünket az igaz voltáról. Z. Hahnel Arankának el tudtuk hinni, hogy a férjét felszarvazó, öt perc alatt megtántorodó asszony lelkében az indula­tok megnyilvánulásai úgy variálódnak, amint a hatáskeltés érdeke megkívánja. A sok, hangjával tragikázó, harsogó drámai hősnő után igazi élvezetet találunk az ő sima, természetes, pompásan alkalmazkodó mű­vészetében. Fehér Gyula művészetét éppen abban látjuk érvényesülni, hogy a lehetetlen hőst is úgy tudta beállítani játékával, hogy amig a színpadon láttuk, még a férfiasán meg­játszott fórfiatlanságát is el tudtuk hinni. A második felvonás nagy páros jele­netében, amelyben a színésznek kiaknáz- hatlannak látszó alkalma van a közönség felajzott idegein hatalmas skálákat játszani, Háhnel és Fehér mindent kihasználó, de művészettel tompított, szívvel megjátszott alakítást, elsőrangú játékot produkáltak. Szőke Sándor a csábitót játszta. Egy könnyüvérü, fiatal, francia garzont, aki el­csábítja annak az embernek a nejét, aki őt millióiból forgatta ki. Mindkettőnek egy­szerre jut tudomására a másik gazsága s elsőrangú színész legyen, aki ebben a lé­lektani helyzetben az érzelmek minden moz­zanatát úgy tudja visszaadni, hogy a ter- mószetellenességben meg ne botoljon a néző lelke. Szőke Sándor nemcsak játéká­nak, színpadi otthonosságának, megjelené­sének eleganciájával, de művészetének disztingvált finomságával is azokat a vi­lágvárosi színészeket juttatta eszünkbe, akik a nagy slágerdarabok utnakinditásánal je­lentős szerepeket tesznek nagyhírűvé. Debreceni Gizi egy kisebb szerepben bizonyította, hogy nemcsak operetteben, de társalgási szerepben is kiválót tud produ­kálni. Kellemes megjelenésű, ízléssel öltöz­ködő, pompás organumu színésznő. Sándor Margit szintén kisebb szerep­ben mutatkozott be jó színésznőnek. Torday Etellel pedig — mint örömmel konstatáltuk — végre egy komoly megjele­nésű, szimpatikus anyaszinésznőt kapott a társulat. Azt hiszszük, hogy a darab ebben az előadásban fog még nehány sürjen tapsoló telt ház-at csinálni. „Utánam“ (Aprés mois) Henri Bern­stein szenzációs színmüve ma szerdán kerül másodszor színre Z. Hahnel Aranka, Fehér Gyula és Szőke Sándorral. Arady Aranka — Kőrösházy Hona. A tavalyi színházi szezon nagysikerű sláger­darabja : a „Gigányszerelem“ az idei évad­ban csütörtökön kerül először színre. Az előadásnak nagy érdekességet kölcsönöz, hogy Kőrösházy Ilona szerepét Bállá Mariska helyett Arady Aranka fogja kreálni. A ki­tűnő szoubrettnek „Az ártatlan Zsuzsi* címszerepében aratott páratlan sikere után a közönség igen nagy várakozással néz ezen szereplése elé, mert ebben a szerepben a művésznő temperamentuma, eleven játéka, kellemes hangja, könnyed tánca pompásan érvényesülhet. „Cigányszerelem“ Lehár Ferencz bű­bájos zenójü operetteje lesz műsoron csü­törtökön Arady Aranka, (Kőrösházy Ilona), Dénes Ella, Pálma Tussy, Ross Jenő és az uj tenorista Sz. Nagy Imre, Balázs Bálint, Baróti Jenővel a főszerepekben. „Az ezred apja“ énekes bohózat, újdonság. Pénteken lesz a bemutatója a budapesti Vígszínház nagysikerű énekes bohózatának, mely eddig már több mint 100 előadást ért meg, Harmath Zsenny, Szepesy Szidi, Pálma Tussy, Baróti Jenő, Heltai Hugó, Szőke Sándor, ifj. Lenkey György, Radócz Ferivel a főszerepekben. Az igaz­gatóság háromszor egymásutánra tűzte ki az ötletes s rendkívül mulatságos bohózatot. Arcképes igazolványok le­szállított árban Friss Len ^ eák-téri fény­képészeti műtermében csakis nov.* dec. és január hónapban készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents