Szamos, 1911. november (43. évfolyam, 250-274. szám)
1911-11-01 / 250. szám
2. o'dai SZAMOS (1911. november 1.) 250. szám. és hozzávalók legnagyobb választékban és legolcsóbban divat- :: üzletében Szatmár, Kazinczy-utea 3. szám Telefon 331. s ám. Agyioll tisztítás és fér- Pál ^Dfanán Gyár főíiztei: Kossuth u-ute* io. tőtlenités íüi, öLaiíillui. Felvételi üzletek • Kazinczv-u. 17. Attite-u*a?i 2 külföld előtt ellenünk úgyis minden tehető rágalmazást elkövetnek ős mint miveletlen népet „barbár* néven emlegetnek. Tudnia kell ezt az ellenzéknek cs eme bajon segíteni azzal, hogy a hazának érdekét egyetértéssel szolgáljuk __________________________(V.) Jl tég nem létezett árban valódi amerikai cipőig V U.j át n ü 1. A „miért“ a háborúban? A tömegléleknek emberségessége, ígdzságszeretete nyilatkozik meg abban az egyetemes vidu- lásban, amelyet tegnap a török fegyverek győzelméről érkezett hírek keltettek. A tö- meglélek a háború okát és jogát fürkészte s nem hajbókolt a kultúra előnévvel kidi- sk.1 tett sobriskodás előtt s az som hódította az olaszok pártjára* hogy szent körmenetekben dicsértek a talián fegyverek vállalkozását. A harc megindulásakor, kivált Tripolis?, bevételekor hozzávetőleg az a kép rajzolódott elénk, mintha a köiuton járva, azt a szerencsétlen enr ert láttuk volna a gyalogjáró aszfaltján, akinek se keze, se lába s a test kimondhatatlanján csúszva vár könyörületes emberekre s vele színiben a páncélos kabalieró, aki kardját kirántva támad a szerencsétlen emberre e szavakkal: „Védd magad, te gyáva!“ A szerencsétlen embernek, akinek Európa aszfaltján Törökország a neve : ime, hirtelen kinőttek a kezei, a lábai s önérzetre kapva olyat ütött, hogy belenyekkent egy uiasz brigád s aki máig a nagyhatalmaktól lilléres segedelmet kö- nyörgöM, az ma, neki tüzesedvén a harcnak, a békéről hullani se n akar. És megjósoljuk szerződéses hü szövetségesünknek, aki nekünk Bosznia annexiósakor annyi bajt szerzett, hogy tripoliszi kirándulása sikerülni nem fog. Meg is mondjuk miért ? A hadakozó felek közül csak egyik érzi, hogy életét, vérét miért ontja? Ez az egyik nem az olasz. Ezt a jóslatot az orosz—japán háborúról másolom le. Ebben a harcban is csak a japán legénység tudta, hogy miért harcol. Ezért lángolt fel hazaszeretete, dicsősógvágya és életösztöno. Mert ma már nemcsak a vezérkarnak, hanem az őrmestertől lefelé valóknak': katonaságnak és népségnek is tudniuk kell, hogy becsületes ügy az, amiért a végső eszközhöz: a háborúhoz kell menekülniük. GÁL JENŐ szám alá he'yezte át. mérnöki irodáját Bercsényi-u. 33. Teiefonsxám 180. Pásiea szerzett ttnpmsziíl(. Sokan jártunk mostanában szatmáriak fent Pesten, az ország e kétségtelenül bájos es fess fővárosában, ügy vagyunk mi, magyarok a fővárosunkkal, mint a gentleman a maga cocotljával. Minden évben fel kell, hogy kétszer-háromszor viziteljünk a fővárosban s ez a vizit — egy ideig csak növeli a főváros iránti szerelmünket. Bizonyos idő múlva a?t hiszem ez a szerelem is engedni fog a maga hevéből. Most a debreceni egyetem ügye hozott mozgásba itt-oB ezer embert a vidékről a főváros futó. Szatmáriak szép számmal járultunk ehhez a numerushoz, — a jí debreceniek nem kis örömére. El is kiáltot- t in magam az országház kupola termében, hogy ni ni, hiszen út mindjárt mi visszük a A „Budapesti Hírlap“ pl. ezeket Írja, mikor egyik kötet elbeszéléseimet bírálja: „Alakjai élnek; nagy szenvedélyek nem izgatják, sőt nyugalom, hit, reménység tölti el lelkűket. De ha beszélnek, ajkukról úgy Folyik a szép magyaros beszéd, mint ahogyan csak a magyar ember tud beszélni . . .“ Dr. Dudek János egyetemi tanár méltatván a „Téli Estók“-et azt irja szaklapjában, hogy Magyarországon kevés „ember ir oly közérthetően, népiesen, magyarán, mint a „Téli Esték“' szerkesztője. A magyar papság egyik folyóirata, a tekintélyes ,,Havi Közlöny“ az ón stílusomat a fiatal egyházi szónokoknak, Íróknak követendő mintául ajánlja. Mert izes, magyaros, közérthető ez a stilus a szó teljes értelmében. És önnek mégis „furcsa“* az én stílusom. Hát igazán, ez Ízlés dolga. Ezen vitatkozni teljesen fölösleges. . . . Meg kell azonban köszönnöm önnek jó felebarátom, hogy kis lapomnak reklámot csinált. Azon körben, hogy ön óvja a családokat és ifjúságot az ón Írásaimtól . . . sürü tömegben érkeznek a jelentkezők, előkelő ifjak és cselédek, akik olvasni óhajtják írásomat. És ón nyugodt lelkiismerettel adom ezeket az olvasmányokat. Nem fog azoknak olvasásától senki se a Szamos hullámainak szaladni, sem a pisztoly csöve elé állani. A szerencsétlen öngyilkos ifjak, leányoknál nem az én irataim, könyveim és lapon példányaira akadtak. Más világnézet produktumaira találnak ott. Nóvszerint is nevezhetnék meg egy néhányat, hiteles adatok alapján. Ne aggódjék ön fiatal felebarátom attól, a mit ón tanítok, irok negyed század óta az ifjuvágnak. Azok az írások boldog emlékezetet gyújtanak az ifjúság lelkében. És visszamosolyognak, erőt, bizalmat, hitet fakasztanak még abban a nehéz élethat cban is, a hol az emberek egymást lökdösik, taszítják, ütik. A hol azok a bizonyos sokat emlegetett állvánvok ropognak; a hol a korom és füst ül a lelkekre. Akinek ebben az életben már nincsenek illúziói, aki kora ifjúságában az el- vónhedóst pózolja, aki a földről magasabb, tisztább, melegebb légkörbe nem tud felemelkedni : az bizony sivár, boldogtalan életű ember. Geőthe meg azt mondja, hogy aki a költészetet, tehát az ideálisabb világot nem tudja megérteni: barbár az. szót, szatmáriak. Egy szobosziói vastag nyakú atyámfia meg is rázta az üstökét, hogy azt már nem engedjük. Sok helyen voltam már, ahol valamelyes ügy iránt való lelkesedés enthazias- musba hozta az embereket. De azt j frenetikus hatást, amit Zichy gróf Közoktatásügyi miniszter beszéde akkor okozott, amikor szinte gratulált Debrecennek a harmadik egyetemhez — egyenesen nem lehet leírni. Egy teljesen dBtingvált emberekből álló intelligens és nagyrészben tudományosán kép zett társaság szinte belefojtotta a szót a miniszterbe, amikor ez keresetlen, de szép szavakban biztaló kijelentéseket tett. Úgy, hogy ennek a lelkesedésnek a h-.tása alatt a miniszter beszédét végleges döntésnek vettük majdnem mindnyájan. Az egy Balthazár Dezső debreceni püspököt láttam és figyeltem csak meg, amint a lelkesedés vihara felett flegmatikusán ülő, nyugodt komolysággal vizsgálgatja a miniszteri válaszok diplomatikus kétértelműségét. Egy egyenes kérdéssel a miniszterelnökből ki is akarta présel .i ott stante pade az egyetemet, — de Héderváry kijelentette, hogy már is sok a jóból, amit mondott. Erős az impresszióm, hogy a pozsonyiakat azért hagyták a deputáció járással legutoljára, mert nekik volt szánva a harmadik universitás. Ha nem igy lesz, azt csak annak a mérhetetlen arányú szellemi impulzusnak lehet majd köszönni, ame’yek ennek az ezer tagú küldöttségnek az intellektuális ereje beielökött az igazság mérlegébe ott az országház gyönyörű kupola csarnokában. Szerintem egyenesen kulturbotrány lenne Debrecent énnél a kérdésnél csak egy hajszálnyira is mellőzni. Debrecen évszázadokon kesziül annyit tett, annyit áldozott már a magyar kultúráért, hogy az állam csak egy nagyon régi adósságát konvertálja akkor, amikor a d :b- receni akadémiákat egyetemmé kiépíti. Volt ;dő, amikor az egész országban sehol sem világított a kultúra fénye, mint Debrecenben Szinte legendás alakokká váltak jeles tanarai. A fizikában ördöngösen jártas Hatvani, Sinai, Budai, Muróthi, Péczeli mind, megannyi álló csillag a magyar kultúra egén. Csokonai kedves szentimentális poetisa, Arany tőrőlmetszott magyaros költészete, ami Köleseink mélyen szántó thetorikája, Szabolcska Mihály édes versei mind-mind a debreceni alma mater védőszárnyai alait bontogatják a magyar kultúrának oly becses szárnyaikat. Ezek mellett azt is latba kell vetnünk, hogy a debreceni egyetem par excelence magyar egyetem tesz. Szóval a magyar állam segít kiépíteni egy egyetemet msga- magának a magyarságnak. Mind olyan mázsás okok ezek, amelyek kizárják, hogy akármelyik más város megelőzze Debrecent az egyetem felállításának a kérdésénél. Ezzel szemben a fővárosban azt hallottam, hogy a főhercegeknek és főhercegnőknek Pozsony kedves városuk. Debrecen a finánc-főispánt nagyon erősen fogadta. Szóval kegyvesztett város Ha frissen esa- ■» j. és kitűnő ties- lvAt)AlxQf akar inni köpesse fei az polt kőbányai 5UI l tán kezeit ®ar bOnMl AEPÄJD“ sörcsamkot. a tulnjdnno«, -------- Árpád-utca 22. szám. Ag y toll tisztítás es n fertőtlenités *1 • áitáimi Dél Qfulrnáii Gyár fóüzlöt Kossuth L.-u. 10. ájlttjoi m DM Ellái. Felvételi űztetek: Kazinczy-uíca 17. Attila-utca 2.
