Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)
1911-10-10 / 231. szám
(1911. óktóber 10.) 231. szám. SZAMOS 3. oldal. város általános rendelési tervének elkészítése érdekében a közgyűlés határozata folytán a tanács felhívta a mérnöki hivatalt, hogy az ügyet készítse elő, arról ugyanis szó sincs, hogy magát a re dezósi tervet házilag elkészíttethesse a város, csak munkaprogram- mot kért a mérnöki hivataltól, amelynek alapján a pályázatot ki lehet írni Ez az előmunkálat a mérnök jelentése szerint pár hét alatt kész lesz s a novemberi közgyűlésben már intézkedni lehet a pályázat kiírása felelt. A jelentés néhány meleg szóval megemlékezik a nemrég elhunyt Fűrész Pál rendőrlisztviselőről, aki példás odaadással és buzgalommal szolgálta a várost és vagyonát jótékony városi alapi ványokra hagyta. Végül Lengyel Mik-a bizottsági tag elba'álozását jelentette be a polgármester, őszinte sajnálatát fejezvén ki e közbecsülés- bon álló polgár elvesztése felett. A közgyűlés mind Fűrész Pál, mind Lengyel Miksa emlékét jegyzőkönyvében megörökítette, egyszersmind Fűrész Pál állására a pályázatot kiíratta, Lengyel Miksa családjának pedig részvétét fejezte ki. Tanácsi előterjesztések. Közgyűlés a nyolcadik gyógyszertár engedélyezésere vonatkozó miniszteri leiratot tudomásul vette a tanács többi jelentéseivel együtt s a többek közt határozott a közpénzek gyümölcsöztetése felől is, kimondván, hogy a köz- és gyámpónztári alapokat a helybeli pénzintézeteknél alap- és tartaléktőkéjük arányában helyezi el. A vámhivatali személyzet és alsóbbrendű városi alkalmazottak illetményrendezése. Közgyűlés élénk vita után elfogadta a szervező és gazdasági szakbizottság javaslatát a vámhivatali személyzet, rendőrök, szolgák, tűzoltók, erdőőri személyzet és napidijasok illetményének rendezésére nézve úgy, amint arról a szakbizottsági ülés alkalmával beszámoltunk, annyi módosítással, hogy az illetményeket ez év január hó elsejétől visszamenőleg állapította meg. Eyyéb jogi, gazdasági és háztartási ügyek. Dr. Fejes István ismert felebbozése folytán a közgyűlés kijelentette, hogy a szervezési szabályrendeletet úgy értelmezi, mikép a közgyűlések kitűzésére vonatkozó intézkedés nem parancsoló s nem zárja ki a megjelölt naptól való eltérést. A felebbe- zést pedig elutasító javaslattal terjesztette lei a belügyminiszterhez. A közkórházi boncoló helyiségre 3000 koronát, a kolerabarakkra 36.000 koronái szavazott meg azzal, hogy e beruházások megtérítésére állami segélyt kér. A nagybánya—láposbányai vasút. E körül a kérdés körül fejlődött ki legélénkebb eszmecsere a közgyűlésen. A vasúti és gazdasági szakbizottság javaslata ellen, amely 50 éven át évi 2000 korona hozzájárulást helyezett kilátásba. Dr. Kelemen Samu bizottsági tag szólalt föl. Meggyőződése szerint haszontalanabb célra ilyen nagy összeget még nem szavazott meg a város. Azok az előnyök, amelyek e vasút kiépítésétől várhatók, valóban rejtett előnyök. Annak a vidéknek a vasúti forgalomba való kapcsolása legföljebb Nagy bánya városnak hoz hasznot, de ezért Szalmár város ekkora áldozatot nem hozhat akkor, amidőn megoldásra vár a vízvezeték, csatornázás kiépítése, a piac ki kövezése, a közkórház felépítése, amelyek előreláthatólag a községi pótadó felemelő sét fogják maguk után vonni. A javaslatot nem szavazza meg. Dr. Keresztszeghy Lajos bizottsági tag ellenkezőleg pártolja a javaslatot épen a dr. Kelemen Samu fölszólalásában kifejtett indokokból. Mert, ha az uj feladatok elkerülhetetlenné teszik a közsigi terhek felemelését, akkor meg is kell adni a teherviselő polgárságnál« azokat az eszközöket, amelyekkel jövedelmét gyarapíthatja. Ez pedig csak a közgazdasági élet okszerű fejlesztésével érhető oi. Ennek egyik fontos eszköze az uj vasút, amely egy még ki nem aknázott nagy vidéket kapcml városunkhoz. Ugyanilyen szellemben szólalt fel dr. Tanódy Marton biz. tag is s, minden kélsé gén felül állónak tartja e vasút közgazda- sági előnyeit nemcsak a vidéknek Szatmár felé gravitálása, hanem a szatmári tőko és ipari termékek kihelyezése szempontjából is. A vitát dr. Vajay Károly polgármester rekesztetle be, aki arra helyezte a nyorni- tékot, hogy ha egyéb hiszna nem lenne e vasútnak, mint , a kulturállan nagy v dék számára a művelődés áldásainak terjesztése, akkor is.meg kell építeni és indokolt, hogy Szatmár, mint az ország eme vidékének kulturális központja, a maga erejéhez képest elősegítse e vasút építését. A maga részéről a hozzájárulásnak ezt a legenyhébb módját tartja elfogadhatónak, mert a teher megoszlik a mai és a jövő nemzedék közt s az évi 20J0 korona, ami nagyobb terhet nem ró a városra, tulajdonképpen 36 500 korona tőke 50 évi amortizációjának felel meg s ha az engedményes is a hozzájárulásnak ezt a módját kívánja, semmi nehézséget sem lát annak megajánlásában. A közgyűlés végül nagy többséggel elfogadta a vasúti bizottság javaslatát azzal, hogy ajánlatát csak három évig tartja hnn. A Verbőczy-utca rendezése. Ez volt a másik tárgy, ami nagyobb vitát provokált. Az utcaszabályozás folytán eladásra ke: ült Bercsényi ntca 22. számú telekre Farkas János jelentkezett vevőül. Ajánlatát el is fogadta a közgyűlés és vele a szerződést megkötni rendelte. Fekete János a megvett telken építkezni kezdett. Építés közben azonban kiderült, hogy a rendezési vonal helytelenül van kitűzve, mire a tanács az építkezést beszüntette. A beszüntető határozatot Fekete János megfelebbezte. A közgyűlés dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Kelemen Samu és Kótai Lajos felszólalása, valamint a polgármester felvi lágositó előterjesztése után az ügyet újabb vizsgálat végeit kiadta a tanácsnak azzal, hogy amennyiben a szerződés tárgyalva és elfogadva nincs, Fekete János tulajdonosnak nem tekinthető, ennélfogva legrosszabb eset ben jóhiszemű befektetései tóritendők meg, ha a rendezési vonal holyreállitásábab ole- egyezni s a telket megtartani nem hajlandó. Ennél a nagy jelentőségű utcarendezésnéí azonban közgyűlés a megállapított rendezési tervtől el nem tér. S amennyiben a hibás kijelölésért a mérnöki hivatalt mulasztás teihoii, a vizsgálatot ilyen irányban is kiterjeszteni rendelte. A többi rendezési ügyet a közgyűlés vita nélkül intézte el. Valódi ameril^ai 0i«tr>ro cipőig esetig 15 korona V újánál. Vlm Korcsmázás Szalmám. Vasárnap éjjel a korcsmában Mindig bántjuk az Avast, a kulturát- lant, a sötét Á'.si-át s minden verekedéshez, korcsmái gyilkossághoz szinte elválaszthatatlanul, kiegészítő kellékképen odaképzeljük az Avast. Pedig hát a korcsma korcsma marád Szatmüron is, bárha pálinkamérésnek csúfolják is s a pálinkától elbódult agyú ember itt a kuliurávai, modern, felvilágoso- dott szellemmel telített város levegőjében is csak úgy a testébe mártja bicskáját ellenfele, mint a legsötétebb Afrikában: az Avasban. A pálinka: pálinka marad Szatmáron is s utóhatásaiban éppen olyan mérhetetlen s kiszámíthatatlan károkat okoz a köz- és vagyonbiztonság terén, mint bárhol. A vasárnap éjjeli korcsmázás itt is csak olyan veszélyes, mint falun, mert a berúgott, lerészegedett emberek nem respektálják a városi szokásokat, a városi illemet, hanem éppen olyan féktelenül viselkednek, éppen olyan vérengzők, mint az Avas kullurátlan vidékén. Szatmáron is véres verekedésnek okozója volt vasárnap a pálinka. Egy részeg kocsis életveszélyesen rneg-ebesiiette ugyancsak részeg állapotban lévő társát. A Teleky utca 27. szám alatt lévő Kain-féle kiskorcsmábán mulatott vasárnap éjjel Magyar Ferenc kőműves. Az ital teljesen lenyűgözte Magyart, úgy, hogy éjfél u án már nem tudott magáról. Vele mulatott Borz János kocsis és Pap Gábor vasúti munkás is. Italozás közben Magyar valami fölött összeszóllalkozott Borz Jánossal, aminek az lett a következménye, hogy Magyart a korcsmából kifelé jövet Borz egy hosszú pengéjű késsel megszurta. A szúrás Magyart a vékonyán érte és életveszélyes sebesülést okozott rajta. A verekedésnél megsebesült Borz is, akit védekezés közben Pap vert meg, aki Magyar segítségére sielettt. Borz sebesülése nem veszélyes. Magyart a mentők életveszélyes sérüléseivel a kórházba szállították, ahol most élet-halál között fekszik. A csendőrség az eljárást megindította Borz ellen, aki azzal védekezik, hogy tettét öntudatlan, részeg állapotban követte el. Férfi amerikai ezipő 14 korona Grünfeldnél, Daák-tér 9. A gazdasági kiállítás és a Szamos. Nem minden büszkeség nélkül közöljük le az alábbi levelet, amelyet ma intézett hozzánk a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. A levél talán érdemén leiül méltatja azt a szerény, de serény munkát, amelyet a kiállítás előtt ős annak tartama alatt a siker érdekében kifejtettünk, amelyről azonban már a kiállítás bezárása alkalmával gr. Teleki Géza elnök szóval is elösmerőleg nyilatkozott. Végtelenül jól esik önzetlen munkák közben az elismerés és igyekezni fogunk minden közérdekű dolognál — mint eddig — ezután is teljes erőnkből dolgozni a köz javára. Buzdításul szolgál ez az elismerés a jövendőre és fensőséges letörése ez az alacsony indokokból, alacsony helyekről jövő fekete inti i ákn ik, amelyok sohasem fogják elvenni a kedvünket a köz javára szolgáló munkálkodástól. A levél így szól: Tekintetes Szerkesztőség ! Kiállításunk befejeztével köszöne- tünkot fejezzük ki a tekintetes Szerkesztőségnek azért a fáradhatatlan és önzetlen munkáért, amelyet úgy jubiláris kiállításunk propagálása, valamint a magyar gazdószövetségi nagygyűlés és a kiállítás keretében tartott többi gyűlések érdekében kifejteni szives volt.
