Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)
1911-10-07 / 229. szám
2. oidaL SZAMOS (1911. október 7. 229.) szám. Agytoll tisztítás és fertőtlenítés Hájíájer Pél SüafcMr, Gy Felvételi üzletek: Kazinszy-utc* 17. ár fótizlet Kossuth L.~u. 10. Attilatitca 2 Október 6. Emlékezzünk? . . . Föltépjük újból az őrökké vérző, beteg, fájó sebeket. Keressük rá a gyógyitó ír, amelyet sohasem fogunk megtalálni ? Pedig keressük mindenütt, mindenben. Az emlékben, a meg- bocaájtásban, a kegyeletben. Lelkűnkbe belopódzik az őszi hervadás nyomán az enyészet megnyugvást nyújtó édes-bus érzete, szírünkről könnyebben fakad föl a könny és megtelik a lelkünk bizó erővel, a jövőbe vetett hi'tel, hogy azok fölött a jeltelen sirok fölött panaszos sóhajt ha hord a szól, a nemzet imáját hordja szerte, virágot ha csókol az őszi napsugár, a nemzet köny- nyét csókolja, szárítja föl benne, Egy évvel ezelőtt már nagyot változott a kegyelet képe. A vértanuk emlékénél megjelent nemcsak a függetlenségi párt vezetősége, hanem a hatvanhetes párt is. Ott hangzott el az első kijelentés Tisza István ajkáról, hogy ,A király és a nemzet egye sült képviselete keresi föl a Ti emlékezeteteket is“. És ott hangzott el a közös kegyelet alakjában a kiengesztelődés után sóvárgó vágyakozás: „Ti hoztátok azt a békét, a melyet a Ti véretek árán szereztek a nemzet számára, azt megőrizzük és a nemzet javára, a nemzet erősítésére, szabadságára, erejére, fényére, dicsőségének növelésére használjuk föl, úgy hogy ha valaha, felülről, a magasból erre a kis maroknyi népre esne tekintetetek, boldogan és megelégedéssel mondhassátok el: E hazáért nem éltünk és haltunk meg hiába! . . . így hangzott el a fogadás. A vesztőhelyen most kutatja a nemzet a porladó hősök csotmaradványait. Vájjon imádságra kulcsolódnának-e, vagy ökölbe szorulnának-e a szabadságért harcolt karok, vájjon imadkoznának-e. avagy félelmetes hangon menydörögnenek-e az elpihent, elnémult ajkak a közös kegyelet szavai fölött, hogy: úgy legyen! íltcg nem létezett árban valódi amerikai cipőig V újánál. TÁVIRATOK. Az olasz-török háború. Tripolisz bevétele. — Saját tudósitónktól. — Róma, okt. 6. A Siefani ügynökség jelenti Tripolisz- ból 3 óra 10 perckor feladott távirattal: Tegnap délben a „Sultania“ erődre feltüz- ték az olasz zászlót, amit a hajóraj ágyú- üdvlövéssel fogadott. Az erődön az expedients csapatok szállták meg, amelyek a hadihajók védelmi vonalán belül maradtak. A hadihajók részben a kikötőben, részben kis távolságnyira az elpusztított erődítések előtt horgonyoznak. Olaszok kiutasítása Törökországból. Konstantinápoly, okt. 6. Az olaszok kiutasítása Törökországból hir szerint küszöbön áll. Ma első Ízben bojkottáliak olasz árut, amely egy bolgár gőzösön érkezett. Csend az Adrián és a Joni vizeken. Róma, okt. 6. A Stefani ügyuökség jelenti: Az olasz kormány megújította határozott parancsát az összes hadihajókhoz, hogy sommiféle katonai operációkat az Adriai és Joni-tengeren az ottomán partok ellen ne végezzenek. Olasz miniszterek ünneplése. Róma, okt. 6. A miniszterelnök este 9 órakor Sacchi közmunkaügyminiszter és Fatta minszter kíséretében Turinba utazott, ahol a liberális egyesület szombaton tiszteletére ezer teritékü bankettet fog adni, amelyen a miniszter- elnök fel fog szólalni. A pályaudvaron a minisztereket a közönség élénk óvációkban részesítette. Monarchiánk és Olaszország. London, okt. 6. Az „Evening Times“ állítólag a legmegbízhatóbb forrásból jelenti, hogy Ausztria- Mögyarország diplomáciai utón föllép Olaszország e len, az olasz haderőnek az albániai partokon végzett hadműveletei miatt. "Oalódi amerikai (Utetvro cipői* csal* 15 l*orona V lljáná 1. VÁROSI ÜGYEKÁ gazdasági és középitési bizottságból. Vita egy felebbezés körül. A gazdasági szakbizottság tegnap délután dr. V«jay Károly kir. tan. polgarm9s tér elnöklete alatt tartott gyűlésében többek közt a 8zep‘ember havi közgyűlésnek a szokástól eltérő kitűzése miatt dr. Fejes István bizottsági tag részéről beadott fe- lebbezést tárgyalta. A bizottság nem akadályozhatta meg a beadott felebbozésnok a belügyminisztériumhoz való fölterjesztését, mivel azonban ennek a kérdésnek felső döntés alá bocsátásában a törvényhatóság nma autonóm jogának korlátozását látta, mely szerint közgyűléseinek idejét maga állapíthatja meg, az ügyet a szervezési szabályrendelet 9-ik szakaszának illetékes magyarázata végett közgyűléshez beterjesztette Az asszony eleinte tiltakozott. De később nem bánta. Jól esett, hogy volt valaki, aki vigasztalja. Azután, később már nem is igen volt szükség vigasztalásra. Ekkoriban, éjjelenként érzett egy kis lelkifurdalást. S az áttörheletlen sötétségben néha meg megjelent egy árny. De aztán ez is elmúlt. A félelemmel — a lelkifurdalás. Némi vonzalommal viseltetett a férfi iránt. Kedvelte, vonzódott hozzá. S mikor egy szép napon azt az ajánlatot tette, hogy feleségül veszi, kezét nyújtotta. Egy kis szomorúság azért beárnyékold az arcát. S kissé elszorult a szive mikor kérdezte : — És a gyerekekkel mi lesz ?! . . . — Apa helyeit apa, gondozó helyett gondozója leszek — felelte a férfi. Ebben aztán megnyugodott s hamarosan lakodalmat ültek. Az esküvő után a fiatalok nászúira mentek. A gyerekeket itt hagyták az asz- szonv szüleinél. Ok pedig vonatra ültek, hogy egy pár hetet őrökre feledhetetlenné tegyenek. Éjjel utaztak. Igazi nyári éjszakán. Mikor a nyitott ablakon keresztül a szellő füihatot csapkod a fülkébe. Mikor a csillagok, a vasút mentén húzódó fáktól, röpködő szentjános bogaraknak látszanak. Mikor minden szerelmet lehellő, mikor minden misztikusan, titokzatosan nagyszerű. A fiatal pár néma megilletődéssel, húzódott meg egy fülke mélyén Hangtalanul szemlélték a vidéket. Különösen az asszony lelkére szállt valami bóditó zsibbadás. Ráült valami a szivére. Alig tudott gondolkozni. Nózett-nózett a sötótlő mesz- szeségbe. Forróság ömlött el a testén. Nagy — nehéz izzadtság gyöngyözött a homlokán. Kiment a sötét folyosóra. A férfit bent hagyta. Az asszony pedig ott állt a robogó vonat ablakánál. Tekintete a messze elmaradó hegyek körvonalain kalandozott. A lelke elkalandozott. S megismétlődve látta a muhat. Feltárult emlékében a múlt egy részlete, amikor ugyanígy utazott. S a sötét folyosón egy férfi vonta magához gyöngéden. Egy férfi : az igazi. Az első. Szive elszorult, s egy könycsepp ho- mályositotta el a szemét. S ezen a köny- fátvolon keresztül megelevenedett előtte egy kép. Felcsigázott képzelete működésbe lépett. Nagy lelkiismeret furdalást érzett. Fájt neki, hogy hütelen lett. Most már látta, hogy helytelenül cselekedett. A sötétségben újra látta az első férje arcát. Azt a jóságos, szelid arcot. Majd eszébe jutott a bucsuzás. Az utolsó szó. Az utolsó kózszoritás. Az asszony csak bámult. Sáppadt arca neki pirult s könyben úszó szeme kiveresedett. Tágranyilt szemmel nézett a távolba. Egész testében remegett. Kezével belekapaszkodott az ablakba. Egy kép tűnt újra elő. Egy észt- bontó, őrjítő kép. Egy vonat száguld képzeletében. Épen úgy mint most. Egy éve lehet csupán. A sötétségben olyan kísértetiesen világit. Mint futó tüzcsóva. Semmitől sem tartva rohan tova. Az ablaknál gondtalan utasok. Most, mintha kanyarulathoz érne a vonat. Égy lelket hasitó vószfütty, s a vonat beleszalad egy másik vonatba. Robbanás, zűrzavar Véres tetemek. Az ember-roncsok között egy több sebtől vérző, eltorzult ember. Az asszony férje. Arcán fájdalom. Mintha az asszonyt nézné. S szemében mintha szemHa frissen csapóit kőbányai Tisztelettel ------—i sört e s Kitűnő tisztán Rezeit üSF a tulajdonos, borokat akap inni keresse fel az „ÁRPÁD“ sírcsaruoljot. Árpád-utca 22. szám. Agyion tisztítás es fertőtlenítés Gyár fő uztó l: Kossuth L.-utca 10. Felvételi üzletek: <azta©zy-ti. 17. Mtita-utoa 2
